Itt volt ez Merkel látogatás és az egyesült ellenzék testületileg elvesztette a fejét.
Már az uniós választások után is érződött a zavarodottság, hogy nem azok a levitézlett emberek kerültek hatalomra, akiket szerettek volna. Ráadásul Orbán Viktort nem a hűtőben jegelték a nagyok, hanem a V4-ek élén különleges fontosságú tárgyalópartnere lett a németeknek és a franciáknak.
Épp azt nem mondták, momentum nem ezt beszéltük meg! Megbeszélték persze, de csak egymásközt a sufniban és nem pedig az európai döntéshozókkal, akik viszont Orbán Viktorral beszélték meg a dolgaikat és nem velük.
Sebaj, majd jön Sopronba a Bundesmutti és jól megpiknikeli a fékezhetetlen Orbán Viktort!
Erősen küldték hát Berlinbe az akaratukat, mint Pucsok doktor az energiát, csakhogy Angela Merkel inkább a valóság nyomásának engedett, mint az egyesült ellenzék vágyainak. A magyar miniszterelnökkel tartottak egy szép, emelkedett megemlékezést, a kancellár asszony pedig beszélt a német egységről, a magyar bátorságról, a most alakuló új Európáról, a V4-ek erősödő szerepéről és a jól sáfárkodó Magyarországról. Semmi nem úgy zajlott, ahogy az egyesült ellenzék szerette volna, viszont minden úgy zajlott, ahogy azt azok a bátor emberek remélték, akik anno Sopronban kaput nyitottak a szabadság előtt.
Az egyesült ellenzék megdermedt. Szó bennszakad, hang fennakad, lehellet megszegik - így írt volna Arany János, ha róluk tudósít. Aztán kishíján azt mondták Merkelről, hogy áruló. Elárulta őket, s persze velük egész Európát.
Ilyen csatavesztés után egy rendes hadsereg eltemeti az elesetteket, bekötözi a sebesülteket és megpróbál valami tisztes békét kötni a győztessel. Az egyesült ellenzék ehelyett ott pacsog a szétlőtt hadiszálláson és jelentéstani csetepatékra pazarolja nem létező erejét.
Nem ezt mondta, nem úgy mondta, nem úgy gondolta! Hírhamisító lett a teljes, jobb-és baloldali magyar sajtó a Pesti Srácoktól a 444-ig, s csak az a hiteles beszéd-változat, amit a DK köröz. Köröztünk éjjel, köröztünk nappal - emlékeznek rá, ugye?
A német nagykövetség pedig csendben van, nem kér helyreigazítást, pedig ilyenkor kettőzött figyelemmel kíséri a magyar sajtót. Vagyis Merkel tényleg ezt mondta, úgy mondta, úgy gondolta, még akkor is, ha az egyesült ellenzéknek ez nagyon fáj:
"Az uniós kohéziós alapok esetében jól fekteti be a pénzt Magyarország, mivel az ország fejlődik."
Angela Merkel és Orbán Viktor Sopronban elvégezte azt, amit Európa rendesebbik része várt tőlük. Aztán kezet fogtak, mosolyogtak, integettek és elindultak. Külön-külön, de közös célok felé.
Az egyesült ellenzék pedig a Páneurópai piknik helyett Páneurópai pánikban találta magát.
-syc-
