A Momentum az új SZDSZ

2019. szeptember 9. (hétfő) 9:21 - doszerk

Egyre nyilvánvalóbb, hogy a Momentum Mozgalom egy tőrőlmetszett liberális párt, noha politikusai nemrég — taktikai okokból — még mindent megtettek, hogy centristának állítsák be az új formációt. Fekete-Győr András alakulata bő két év alatt jutott el a politikai középről Gyurcsány Ferenc DK-ja mellé, és lépett be az unió szabadelvű frakciójába - írja a Magyar Nemzet.

– Mindenki próbál minket beszuszakolni ódon politikai-ideoló­­giai rendszerekbe, és zavarja őket, hogy ez nem sikerül. Mi már nem a bal–jobb, konzervatív–liberális felosztásban gondolkodunk – nyilatkozta még 2017 nyarán Fekete-Győr András a 168 Órának. A Momentum elnöke kezdetben azzal próbálta alátámasztani, hogy ők valódi centrista erő, mivel soraikban mindenféle hátterű politikus van. – Hogy mi ­vagyunk-e az új SZDSZ? Nem. Van közöttünk sok konzervatív, liberális konzervatív, nemzeti érzelmű és baloldali fiatal is – mondta szintén 2017-ben.

Mráz Ágoston Sámuel, a Nézőpont-csoport vezetője azonban úgy látja, számos országban léteznek centrumpártok, de Magyarországon mindig is inkább álcentrumpártok tűntek föl. A politológus szerint a Momentum kapcsán az az újdonság, hogy ugyan próbálkoztak a centrumpárti imázs felépítésével, de pillanatok alatt rájuk ragadt az új SZDSZ bélyege, amelyet alapításuk óta nem tudtak cáfolni.

Hiába hangsúlyozta többször Fekete-Győr András, hogy ő konzervatív családból származik. – Az SZDSZ nálunk inkább szitokszó volt a családban, ahol szinte mindenki velejéig fideszes volt, és én is ebbe nőttem bele – mondta az Indexnek 2017 februárjában.

Amint Horn Gábor, a Republikon Intézet igazgatója rámutatott, a centrumban általában kevés szavazó van. – Bár sokan gondolják magukat centrista szavazónak, ha ilyen kutatásokat készítünk, akkor kiderül, hogy a polgárok többsége kötődik valamilyen értékrendhez, és annak alapján választanak – állítja a szakértő.

A Momentum annak reményében igyekezhetett középre húzódni, hogy a kormánypártoktól is elcsábítsanak szavazókat. Korábban a párt politikusai gyakran emlegették a „Fidesz-árvákat”, akiket meg akartak szólítani. Horn Gábor úgy látja, van realitása ennek a stratégiának, mivel a Fidesz maga mögött tudja a politikailag aktív magyar társadalom 48-50 százalékát, de ez nem ugyanaz a társadalmi csoport, mint 2010-ben. – Szerintem van mód a Fideszből kiábrándult, jelenleg párt nélküli szavazók megszólítására – mondja a szakértő.

A Momentum azonban fokozatosan letért erről az útról. A 2018-as parlamenti választáson a Fidesz–KDNP listájára többen szavaztak, mint korábban bármikor, így a magát középre pozicio­nálni igyekvő pártnak rá kellett jönnie, a kiábrándult Fidesz-szavazókra nem érdemes építeni. – Nem sikerült a centrumimázs felépítése, s a pártnak nincs valódi „volt fideszes” szavazótábora; lehetnek ilyen szavazói, de nem szavazótábora – mondja ezzel összefüggésben Mráz Ágoston Sámuel.

Tévedett tehát Fekete-Győr András, amikor a sikeres Nolimpia-kampány után azt nyilatkozta a HVG-nek: „Sokan azt hiszik, hogy a Momentum megjelenésével a baloldali tortát szeletelgetjük tovább, de ez nem igaz.”

Mióta világossá vált, hogy a kormánypártoktól elfordult szavazókra nem érdemes építeni, egyre inkább felszínre tör a Momentum valódi, liberális irányultsága. Noha a párt elnöke többször is visszautasította a vádat, hogy ők lennének az új SZDSZ – ez olyan múltba révedő hozzáállás, mondta ezzel kapcsolatban –, a Momentum a kezdetektől nem tudta elrejteni a korábbi liberális párttal való hasonlóságokat. Nemcsak arról van szó, hogy egyes volt ­SZDSZ-es politikusok és a párt egykori holdudvarához tartozó személyek tűntek föl az új formáció háza táján, bár ez is feltűnő.

Momentumosként vált ismertté a vidékieket degradáló írásáról elhíresült Mécs János, a volt SZDSZ-s országgyűlési képviselő, Mécs Imre fia. A szabad demokratákhoz kötődő Radnóti Sándor esztéta fia, Radnóti András is a Momentumnál tűnt föl, emellett Haris Éva, Haris György SZDSZ-közeli vállalkozó felesége is segített a párt indulásakor.

A Momentum politikája is egyre több hasonlóságot mutat az ­SZDSZ-ével. Az európai uniós választások előtt a Guy Verhofstadt vezette liberálisokkal kötöttek szövetséget, noha a magát centristának nevező Emmanuel Macron pártját is választhatták volna. Ezzel kapcsolatban Cseh Katalin, a Momentum EP-listájának vezetője úgy nyilatkozott: „Ne mossanak össze minket, illetve az európai progresszíveket vagy liberálisokat, ennek semmi értelme nincsen.”

A párt nemcsak a szövetségeseinek kiválasztásában, hanem politikájában is egyre nyíltabban liberális. Míg 2017-ben Fekete-Győr András még azt nyilatkozta, a közeljövőben biztosan nem lenne fenntartható energiagazdálkodás atomenergia nélkül, addig a 2018-as országgyűlési kampányra készített pártprogramban már az állt: „Felmondjuk Paks 2 szerződéseit; helyette megújuló energiaforrásokra épülő energiatermelésre helyezzük a hangsúlyt.”

A melegházasságról a párt elnöke 2017 elején óvatosan még úgy fogalmazott, azt nem lehetne egyik napról a másikra bevezetni, és ha a társadalom többsége nem támogatja, akkor nem is szabad erőltetni. Ehhez képest pár hónappal később már testületileg ment ki a Pride-ra a Momentum. Az erre felhívó videóban Fekete-Győr úgy fogalmazott: – Ez nekünk nem téma, ez nekünk nem kérdés, ez nekünk alap. A videóban elhangzott, szeretnék ráirányítani a kormány figyelmét arra, hogy az, amit ők a családról gondolnak, idejétmúlt, múlt századi és kirekesztő. Mindezt az a politikus jelentette ki, aki nem sokkal korábban azt állította, a Momentumban a konzervatív beállítottságúak is megférnek.

A marihuána orvosi célú legalizálása mellett is kiállt Fekete-Győr András, aki egy 2017-es interjúban kijelentette, támogatnák annak orvosi célú felhasználásra való bevezetését. – Távlatilag a dekriminalizációt is támogathatónak tartjuk. Én biztos nem büntetném azt, aki elszív egy füves cigit vagy aki saját célra termeszt marihuánát – fogalmazott a politikus.

A Momentum vezetőjének megnyilatkozásait olvasva tehát egy liberális ideológiájú párt képe rajzolódik ki.

– Politikatudományi értelemben egészen biztosan liberális pártról beszélhetünk – vélekedik Mráz Ágoston Sámuel. – Csupán kommunikációs és szavazatmaximalizálási oka volt a liberális kifejezés kerülésének – állítja a politológus, aki szerint a liberalizmus vállalása a párt növekedési potenciálját is veszélyezteti.

Horn Gábor másképp látja mindezt: – Az SZDSZ 1990-ben a második legerősebb pártként a Parlament megkerülhetetlen politikai tényezőjeként került be a közéletbe, és ott is maradt 2010-ig. Kutatások szerint a magyar lakosság 15-18 százaléka liberális értékek szerint éli az életet, és maga is liberálisnak gondolja magát. Ezek alapján nem kizárható, hogy a Momentum egy 8-12 százalékos, jelentős politikai tényezője lehet a magyar közéletnek – jegyezte meg az elemző.

A szabad demokraták és a Momentum közt vont párhuzamokat indokolni látszik, hogy az ellenzéki médiában igen hamar az SZDSZ-ére emlékeztető támogatottságra tett szert az új párt. Fekete-Győr Andrással szinte egyből interjút közölt a HVG, a 24.hu, a 168 Óra és a Magyar Narancs is. Az Index 2017 februárjában Egy magyar fiatal, akitől megijedt az egész Orbán-kormány címmel publikált portét a pártelnökről. A Momentum politikusai rendszeresen szerepeltek az ATV műsoraiban. Mindez a médiafigyelem egy parlamenten kívüli, kezdő pártra irányult.

A Momentum és az SZDSZ között támogatottságuk földrajzi eloszlása szerint is sok a hasonlóság. A Momentum is a fővárosban szerepel jobban, mint vidéken. A számukra sikeres 2019-es EP-választáson Budapesten 17,35 százalékos volt a támogatottságuk, de más településeken jócskán elmaradt ettől.

A Momentumra érkezett voksok 35 százalékát a fővárosban adták le, noha az országosan leadott összes szavazat kevesebb mint 20 százaléka volt csak budapesti voks. A Momentum – mint egykor az SZDSZ – még a fővárosban is inkább lokális párt. Az EP-választáson Budán és a belső pesti kerületekben utasították maguk mögé a DK-t, és helyenként húsz százalék fölött teljesítettek. Lényegében tehát azokban a kerületekben szerepeltek jól, amelyekben annak idején az SZDSZ is.

További hasonlóság lehet a szabad demokratákkal, hogy a kezdeti heves elzárkózás után a Momentum is nyitni kezdett a baloldal felé. Egy esetleges ellenzéki összefogást firtató kérdésre 2017 elején még azt válaszolta Fekete-Győr András: „Kizárt, senkivel sem fog össze a Momentum.” A DK elnökéről pedig azt mondta: „Nem tudom, hogy Gyurcsány Ferenc mi az istent keres még a politikában. Már igazán eltakarodhatna a közéletből.” Az EP-választások kapcsán 2019-ben viszont már úgy fogalmazott, nem lenne baja vele, ha a képviselőik egy frakcióban ülnének Dobrev Klárával az Euró­pai Parlamentben.

Az ősszel esedékes önkormányzati választásra pedig már számos körzetben megállapodott a Momentum a baloldallal a jelöltállításban, és az előválasztás után az MSZP által támogatott Karácsony Gergely mögé is beálltak, Gyurcsány Ferenccel karöltve.

– A főpolgármester-előválasztás konstruált, közös meghekkelése már előrejelezte, hogy a két pártnak nincs érintkezési gondja, s hogy egy új generációs MSZP–SZDSZ-koalíció képe bontakozik ki, amelyben a DK a baloldali, idősebb, a Momentum pedig a liberális, fiatalabb szavazókat szólítaná meg. Ugyanakkor ez egyelőre inkább a meglévő ellenzéki szavazói torta újrafelosztásának, mintsem növelésének tűnik – véli minderről Mráz Ágoston Sámuel.

A Momentum Mozgalomból tehát mindinkább előbújik az új SZDSZ. Az egykori liberális párt példája azonban óvatosságra inthetné Fekete-Győr Andrásékat. Hasonló politikával ugyanis a szabad demokraták rövid úton összezsugorodtak, s csak a szocialisták szatellitpártjaként sikerült a 2000-es évek végéig megmaradniuk.

- magyarnemzet.hu -

A rovat további hírei: Politika

Orbán: A baloldal be akarja hozni a migránsokat

Orbán: A baloldal be akarja hozni a migránsokat

2019. szeptember 22. (vasárnap)

Magyarország készen áll, hogy ahol tud, ott segítséget nyújtson Olaszországnak, így ha végre elszánja magát, hogy a határokat megvédi, segítünk, és abban is, hogy az itt lévő migránsokat hazavigyék - mondta Orbán Viktor miniszterelnök a jobboldali Olasz Testvérek (FdI) párttalálkozóján, Rómában. Orbán Viktor szerint a baloldal be akarja hozni a migránsokat.

Kósa: a kormánnyal együttműködő építkezés és az ellenzék kínálta háborúskodás között kell választani

Kósa: a kormánnyal együttműködő építkezés és az ellenzék kínálta háborúskodás között kell választani

2019. szeptember 21. (szombat)

A kormánnyal való közös építkezés, gyarapodás vagy az ellenzék kínálta háborúskodás, gyűlölet, harc között választhatnak az emberek október 13-án - közölte a Fidesz önkormányzati választásokért felelős kampányfőnöke szombaton Szegeden.

Megfélemlítéssel kampányol az újvárosi ellenzék ismeretlen “fényhozója”

Megfélemlítéssel kampányol az újvárosi ellenzék ismeretlen “fényhozója”

2019. szeptember 21. (szombat)

Dunaújvárosban járt a PestiSrácok stábja, és ha már ott voltunk, megkérdeztük a helyieket, hogy mit gondolnak a magát “fényhozóként” (Lucifer) aposztrofáló összellenzéki polgármester-jelöltről, Pintér Tamásról - írja a Pesti Srácok.

Az ellenzéki polgármesterek betelepítenék a bevándorlókat

Az ellenzéki polgármesterek betelepítenék a bevándorlókat

2019. szeptember 20. (péntek)

Az októberi önkormányzati választásnak azért is különösen nagy a tétje, mert az ellenzéki polgármesterek betelepítenék a bevándorlókat - jelentette ki a Fidesz-frakció szóvivője pénteki budapesti sajtótájékoztatóján.

Pintér és Botka együtt tervezik a migránsközpontot?

Pintér és Botka együtt tervezik a migránsközpontot?

2019. szeptember 20. (péntek)

„Ha a baloldal hatalomra kerül, azon lesz, hogy a kerítés minél gyorsabban lebontható legyen” – nyilatkozta Botka László, szeged szocialista polgármestere 2017 májusában a Reuters hírügynökségnek - írja az Újvárosi Valóság.

A Jobbik horrorkoalíciója

A Jobbik horrorkoalíciója

2019. szeptember 18. (szerda)

A Momentum elnöke szerint a háború elől menekülő bevándorlóknak igenis joguk van belépni Európába, és a kontinensnek kötelessége őket elszállásolni és gondjukat viselni.

Még három hétig lehet kérni az átjelentkezést

Még három hétig lehet kérni az átjelentkezést

2019. szeptember 18. (szerda)

Több mint tízezren jelezték eddig, hogy a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek választásán a lakóhelyüktől távol, bejelentett tartózkodási helyükön kívánnak szavazni. Az átjelentkezési kérelmeket még három hétig lehet benyújtani.