Ugrás a tartalomhoz Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez a honlapon
Címlap

Top nav left

  • Friss hírek
  • Galériák
  • Videók
  • Hetilap
  • Távhő
2026. jan. 16. Gusztáv
FacebookYoutube
  • Közélet
  • Sport
  • Sziréna
  • Dunaferr
  • Mozaik
  • Kultúra
  • Oktatás
főoldal
Menü
Dunaújváros Hetilap

A Momentum az új SZDSZ

Közélet
Momentum
pártok
önkormányzati választás
ellenzék
SZDSZ

facebook megosztás

doszerk - 2019. szep. 09., 09:21

Egyre nyilvánvalóbb, hogy a Momentum Mozgalom egy tőrőlmetszett liberális párt, noha politikusai nemrég — taktikai okokból — még mindent megtettek, hogy centristának állítsák be az új formációt. Fekete-Győr András alakulata bő két év alatt jutott el a politikai középről Gyurcsány Ferenc DK-ja mellé, és lépett be az unió szabadelvű frakciójába - írja a Magyar Nemzet.

– Mindenki próbál minket beszuszakolni ódon politikai-ideoló­­giai rendszerekbe, és zavarja őket, hogy ez nem sikerül. Mi már nem a bal–jobb, konzervatív–liberális felosztásban gondolkodunk – nyilatkozta még 2017 nyarán Fekete-Győr András a 168 Órának. A Momentum elnöke kezdetben azzal próbálta alátámasztani, hogy ők valódi centrista erő, mivel soraikban mindenféle hátterű politikus van. – Hogy mi ­vagyunk-e az új SZDSZ? Nem. Van közöttünk sok konzervatív, liberális konzervatív, nemzeti érzelmű és baloldali fiatal is – mondta szintén 2017-ben.

Mráz Ágoston Sámuel, a Nézőpont-csoport vezetője azonban úgy látja, számos országban léteznek centrumpártok, de Magyarországon mindig is inkább álcentrumpártok tűntek föl. A politológus szerint a Momentum kapcsán az az újdonság, hogy ugyan próbálkoztak a centrumpárti imázs felépítésével, de pillanatok alatt rájuk ragadt az új SZDSZ bélyege, amelyet alapításuk óta nem tudtak cáfolni.

Hiába hangsúlyozta többször Fekete-Győr András, hogy ő konzervatív családból származik. – Az SZDSZ nálunk inkább szitokszó volt a családban, ahol szinte mindenki velejéig fideszes volt, és én is ebbe nőttem bele – mondta az Indexnek 2017 februárjában.

Amint Horn Gábor, a Republikon Intézet igazgatója rámutatott, a centrumban általában kevés szavazó van. – Bár sokan gondolják magukat centrista szavazónak, ha ilyen kutatásokat készítünk, akkor kiderül, hogy a polgárok többsége kötődik valamilyen értékrendhez, és annak alapján választanak – állítja a szakértő.

A Momentum annak reményében igyekezhetett középre húzódni, hogy a kormánypártoktól is elcsábítsanak szavazókat. Korábban a párt politikusai gyakran emlegették a „Fidesz-árvákat”, akiket meg akartak szólítani. Horn Gábor úgy látja, van realitása ennek a stratégiának, mivel a Fidesz maga mögött tudja a politikailag aktív magyar társadalom 48-50 százalékát, de ez nem ugyanaz a társadalmi csoport, mint 2010-ben. – Szerintem van mód a Fideszből kiábrándult, jelenleg párt nélküli szavazók megszólítására – mondja a szakértő.

A Momentum azonban fokozatosan letért erről az útról. A 2018-as parlamenti választáson a Fidesz–KDNP listájára többen szavaztak, mint korábban bármikor, így a magát középre pozicio­nálni igyekvő pártnak rá kellett jönnie, a kiábrándult Fidesz-szavazókra nem érdemes építeni. – Nem sikerült a centrumimázs felépítése, s a pártnak nincs valódi „volt fideszes” szavazótábora; lehetnek ilyen szavazói, de nem szavazótábora – mondja ezzel összefüggésben Mráz Ágoston Sámuel.

Tévedett tehát Fekete-Győr András, amikor a sikeres Nolimpia-kampány után azt nyilatkozta a HVG-nek: „Sokan azt hiszik, hogy a Momentum megjelenésével a baloldali tortát szeletelgetjük tovább, de ez nem igaz.”

Mióta világossá vált, hogy a kormánypártoktól elfordult szavazókra nem érdemes építeni, egyre inkább felszínre tör a Momentum valódi, liberális irányultsága. Noha a párt elnöke többször is visszautasította a vádat, hogy ők lennének az új SZDSZ – ez olyan múltba révedő hozzáállás, mondta ezzel kapcsolatban –, a Momentum a kezdetektől nem tudta elrejteni a korábbi liberális párttal való hasonlóságokat. Nemcsak arról van szó, hogy egyes volt ­SZDSZ-es politikusok és a párt egykori holdudvarához tartozó személyek tűntek föl az új formáció háza táján, bár ez is feltűnő.

Momentumosként vált ismertté a vidékieket degradáló írásáról elhíresült Mécs János, a volt SZDSZ-s országgyűlési képviselő, Mécs Imre fia. A szabad demokratákhoz kötődő Radnóti Sándor esztéta fia, Radnóti András is a Momentumnál tűnt föl, emellett Haris Éva, Haris György SZDSZ-közeli vállalkozó felesége is segített a párt indulásakor.

A Momentum politikája is egyre több hasonlóságot mutat az ­SZDSZ-ével. Az európai uniós választások előtt a Guy Verhofstadt vezette liberálisokkal kötöttek szövetséget, noha a magát centristának nevező Emmanuel Macron pártját is választhatták volna. Ezzel kapcsolatban Cseh Katalin, a Momentum EP-listájának vezetője úgy nyilatkozott: „Ne mossanak össze minket, illetve az európai progresszíveket vagy liberálisokat, ennek semmi értelme nincsen.”

A párt nemcsak a szövetségeseinek kiválasztásában, hanem politikájában is egyre nyíltabban liberális. Míg 2017-ben Fekete-Győr András még azt nyilatkozta, a közeljövőben biztosan nem lenne fenntartható energiagazdálkodás atomenergia nélkül, addig a 2018-as országgyűlési kampányra készített pártprogramban már az állt: „Felmondjuk Paks 2 szerződéseit; helyette megújuló energiaforrásokra épülő energiatermelésre helyezzük a hangsúlyt.”

A melegházasságról a párt elnöke 2017 elején óvatosan még úgy fogalmazott, azt nem lehetne egyik napról a másikra bevezetni, és ha a társadalom többsége nem támogatja, akkor nem is szabad erőltetni. Ehhez képest pár hónappal később már testületileg ment ki a Pride-ra a Momentum. Az erre felhívó videóban Fekete-Győr úgy fogalmazott: – Ez nekünk nem téma, ez nekünk nem kérdés, ez nekünk alap. A videóban elhangzott, szeretnék ráirányítani a kormány figyelmét arra, hogy az, amit ők a családról gondolnak, idejétmúlt, múlt századi és kirekesztő. Mindezt az a politikus jelentette ki, aki nem sokkal korábban azt állította, a Momentumban a konzervatív beállítottságúak is megférnek.

A marihuána orvosi célú legalizálása mellett is kiállt Fekete-Győr András, aki egy 2017-es interjúban kijelentette, támogatnák annak orvosi célú felhasználásra való bevezetését. – Távlatilag a dekriminalizációt is támogathatónak tartjuk. Én biztos nem büntetném azt, aki elszív egy füves cigit vagy aki saját célra termeszt marihuánát – fogalmazott a politikus.

A Momentum vezetőjének megnyilatkozásait olvasva tehát egy liberális ideológiájú párt képe rajzolódik ki.

– Politikatudományi értelemben egészen biztosan liberális pártról beszélhetünk – vélekedik Mráz Ágoston Sámuel. – Csupán kommunikációs és szavazatmaximalizálási oka volt a liberális kifejezés kerülésének – állítja a politológus, aki szerint a liberalizmus vállalása a párt növekedési potenciálját is veszélyezteti.

Horn Gábor másképp látja mindezt: – Az SZDSZ 1990-ben a második legerősebb pártként a Parlament megkerülhetetlen politikai tényezőjeként került be a közéletbe, és ott is maradt 2010-ig. Kutatások szerint a magyar lakosság 15-18 százaléka liberális értékek szerint éli az életet, és maga is liberálisnak gondolja magát. Ezek alapján nem kizárható, hogy a Momentum egy 8-12 százalékos, jelentős politikai tényezője lehet a magyar közéletnek – jegyezte meg az elemző.

A szabad demokraták és a Momentum közt vont párhuzamokat indokolni látszik, hogy az ellenzéki médiában igen hamar az SZDSZ-ére emlékeztető támogatottságra tett szert az új párt. Fekete-Győr Andrással szinte egyből interjút közölt a HVG, a 24.hu, a 168 Óra és a Magyar Narancs is. Az Index 2017 februárjában Egy magyar fiatal, akitől megijedt az egész Orbán-kormány címmel publikált portét a pártelnökről. A Momentum politikusai rendszeresen szerepeltek az ATV műsoraiban. Mindez a médiafigyelem egy parlamenten kívüli, kezdő pártra irányult.

A Momentum és az SZDSZ között támogatottságuk földrajzi eloszlása szerint is sok a hasonlóság. A Momentum is a fővárosban szerepel jobban, mint vidéken. A számukra sikeres 2019-es EP-választáson Budapesten 17,35 százalékos volt a támogatottságuk, de más településeken jócskán elmaradt ettől.

A Momentumra érkezett voksok 35 százalékát a fővárosban adták le, noha az országosan leadott összes szavazat kevesebb mint 20 százaléka volt csak budapesti voks. A Momentum – mint egykor az SZDSZ – még a fővárosban is inkább lokális párt. Az EP-választáson Budán és a belső pesti kerületekben utasították maguk mögé a DK-t, és helyenként húsz százalék fölött teljesítettek. Lényegében tehát azokban a kerületekben szerepeltek jól, amelyekben annak idején az SZDSZ is.

További hasonlóság lehet a szabad demokratákkal, hogy a kezdeti heves elzárkózás után a Momentum is nyitni kezdett a baloldal felé. Egy esetleges ellenzéki összefogást firtató kérdésre 2017 elején még azt válaszolta Fekete-Győr András: „Kizárt, senkivel sem fog össze a Momentum.” A DK elnökéről pedig azt mondta: „Nem tudom, hogy Gyurcsány Ferenc mi az istent keres még a politikában. Már igazán eltakarodhatna a közéletből.” Az EP-választások kapcsán 2019-ben viszont már úgy fogalmazott, nem lenne baja vele, ha a képviselőik egy frakcióban ülnének Dobrev Klárával az Euró­pai Parlamentben.

Az ősszel esedékes önkormányzati választásra pedig már számos körzetben megállapodott a Momentum a baloldallal a jelöltállításban, és az előválasztás után az MSZP által támogatott Karácsony Gergely mögé is beálltak, Gyurcsány Ferenccel karöltve.

– A főpolgármester-előválasztás konstruált, közös meghekkelése már előrejelezte, hogy a két pártnak nincs érintkezési gondja, s hogy egy új generációs MSZP–SZDSZ-koalíció képe bontakozik ki, amelyben a DK a baloldali, idősebb, a Momentum pedig a liberális, fiatalabb szavazókat szólítaná meg. Ugyanakkor ez egyelőre inkább a meglévő ellenzéki szavazói torta újrafelosztásának, mintsem növelésének tűnik – véli minderről Mráz Ágoston Sámuel.

A Momentum Mozgalomból tehát mindinkább előbújik az új SZDSZ. Az egykori liberális párt példája azonban óvatosságra inthetné Fekete-Győr Andrásékat. Hasonló politikával ugyanis a szabad demokraták rövid úton összezsugorodtak, s csak a szocialisták szatellitpártjaként sikerült a 2000-es évek végéig megmaradniuk.

- magyarnemzet.hu -

A rovat további hírei: Közélet

Kálló Gergely: "...fontos, hogy a döntéseknél az itt élők véleménye érvényesüljön"

2026. jan. 16.

Nagyjából egy év telt el azóta, hogy Kálló Gergely a 7-es számú választókörzet önkormányzati képviselőjeként megkezdte munkáját Dunaújvárosban. Bár a politikai szerep nem volt ismeretlen számára, a helyi közélet ritmusa, a városi ügyek sokszínűsége és a mindennapos kapcsolattartás a lakossággal új hangsúlyokat adott munkájának.

DSTV: a szolidaritási adóról

2026. jan. 16.

A beszámoló már nagyot futott hasábjainkon, most itt a DSTV összeállítása a szolidaritási hozzájárulás kormányzati sarcáról. A lényeg: idén is jelentős szolidaritási adót kell fizetnie a városnak – tételesen 1 milliárd 588 millió forintot. Hangkép.
 

Kedvezményes moziélmény az intézményi dolgozóknak

2026. jan. 15.

A mindennapokat szebbé tevő juttatásban részesülnek a dunaújvárosi önkormányzati intézmények dolgozói: a Költségvetési Intézmények Érdekegyeztető Tanácsa (KIÉT) részére Szabó Zsolt és Barta Endre alpolgármesterek mozikártyákat adtak át, amelyeket az intézmények munkatársai között osztanak szét.

Apró figyelmesség városunk csöppségeinek

2026. jan. 15.

A gyermek: áldás – az apróságokat pedig városunk önkormányzata is megajándékozza. Barta Endre humán ügyekért felelős alpolgármester kezdeményezésére minden dunaújvárosi újszülött babaholmit kap, a csomagokat a Védőnői Szolgálat munkatársai adják át a szülőknek.

Átadták a kórház új, modern MR vizsgálóját

2026. jan. 15.

Ünnepélyes keretek között adták át a Szent Pantaleon Kórház-Rendelőintézetben a nemrég telepített MR berendezést. A szalagot szerda délelőtt vágták át, de az eszköz a beüzemelése óta már több mint négyszáz páciens gyógyulását segítette. 

"Tomi" ott segít, ahol szükség van rá

2026. jan. 14.

Dunaújvárosban abban a szerencsés helyzetben vagyunk, hogy a településen élő vállalkozók és önkéntesek rendszeresen álnak be támogatandó ügyek mögé. Tran Duc My, azaz Tomi már a covid idején is az elsők között segítette a városlakókat – a jó szokásán azóta sem változtatott. 

Véradókat várnak az újtelepi városvédők

2026. jan. 14.

Az Újtelepen szervezett véradások jövője érdekében fordult a nyilvánossághoz a Városvédők Újtelepért Egyesület – a szombaton esedékes alkalomra minimum 40 véradót várnak! Felhívás a régi és az új önkénteseknek.

  • További hírek

Friss hírek

  1. Kálló Gergely: "...fontos, hogy a döntéseknél az itt élők véleménye érvényesüljön"

  2. Mire figyeljünk az utasbiztosítás kiválasztásakor?

  3. Nehéz feladat vár az Acélbikákra

  4. DSTV: a szolidaritási adóról

  5. Kedvezményes moziélmény az intézményi dolgozóknak

Videók

Embedded thumbnail for DSTV: a szolidaritási adóról

DSTV: a szolidaritási adóról

Embedded thumbnail for DSTV: színekben élni

DSTV: színekben élni

Embedded thumbnail for "Tomi" ott segít, ahol szükség van rá

"Tomi" ott segít, ahol szükség van rá

Top hírek

  1. Kelendővé vált a jótékony célú finomság

  2. Elrendelték a zaklató bűnügyi felügyeletét

  3. Forró teával köszönték meg a jeges munkát

  4. Alakul a DFC 2026-os kerete

  5. "Tomi" ott segít, ahol szükség van rá

Galéria

Újévi Gála (2026)

BÚÉK, Dunaújváros! (2026)

A szeretet lángja is ég

Dunaújváros Hetilap

XV. évfolyam 2. szám - 2026.01.16.

2025. © DS Média Kft. •  Médiaajánlat • Szerzői jogok • Adatvédelem • Impresszum • Közéleti hetilap • RSS

  • Közélet
  • Sport
  • Sziréna
  • Dunaferr
  • Mozaik
  • Kultúra
  • Oktatás
  • Friss hírek
  • Galériák
  • Videók
  • Hetilap
  • Távhő