Az egyik legmagasabb növekedési ütemet érte el a magyar gazdaság Európában

Szakértők szerint a magyar gazdaság jóval 4 százalék feletti növekedési ütemmel zárhatja a 2019-es évet, mert középtávon az ország költségvetési helyzete javul, a külső adósság pedig csökken az élénk belső hitelezési aktivitás mellett. A rövid távú kilátásokat beárnyékolja azonban a lankadt globális növekedés, a világkereskedelmi ellentétek és a Brexit által keltett bizonytalansági tényezők.

A középtávú kilátások akkor lehetnek problémamentesek, ha folytatódik a szigorú költségvetési politika, tehát a költségvetési hiánynak nem szabad növekednie – fogalmazott Csath Magdolna közgazdász a Kossuth Rádió Ütköző című műsorában. Mint mondta, az adószintnek továbbra is csökkennie kell, illetve javítani kell a hatékonyságot mind állami, vállalati és a kisvállalati szinten is.

A külső hatások is közrejátszanak

Közölte, a rövid távú kilátásokat számos külső hatás befolyásolhatja. Az egyik ilyen a kínai gazdaság csökkenése, amely jelenleg 6 százalékon áll, de fontos tényező az amerikai–kínai kereskedelmi háború is, sok a bizonytalanság, amely leginkább a termelői szektorra van kihatással. Ezen belül leginkább a járműipart érinti, ami azért fontos, mert Magyarország jelentősen függ ettől az ágazattól.

Hangsúlyozta, ha folytatódik a gazdaságvédelmi program, többek között a kormány versenyképesebb Magyarországért kezdeményezése – amelyet a Nemzetközi Valutaalap is méltatott –, akkor Magyarországot elkerülhetik a gazdasági vonatkozású problémák.

A recesszióhoz alkalmazkodni kell 

A rövid távú kilátásoknál a szakértők egyfajta recessziót irányoznak elő, amely általában technológiai váltást jelent – mondta Trautmann László, a Corvinus Egyetem docense. Ez azt jelenti, hogy nem a fogyasztás és a termelés áll szemben egymással, hanem gyakorlatilag új fogyasztási és termelési kultúrára térünk át. Szerinte a recesszió a mesterséges intelligencia, a digitalizáció és az 5G okozta változásokat foglalja magába, és ehhez kell majd alkalmazkodni.

Ahogyan azt az IMF is kiemeli, úgy Trautmann László szerint is a kulcskérdés a vállalati és a kisvállalati szektor alkalmazkodása a felsorolt folyamatokhoz. Ezért az államnak különböző eszközökkel kell segítenie ezt a területet, mint például az ügymenet hatékonyságának növelése. Hangsúlyozta, olyan gazdaságpolitikára van szükség, amely kizárólag csak a teljesítményt értékeli.

A szakértő arról is beszélt, hogy a napokban elfogadták a kis- és középvállalkozásokat segítő (kkv-)stratégiát. Bár ennek pontos részleteit majd csak november 5-én közlik, az már most elmondható, hogy hét beavatkozási területet fogalmaztak meg a vállalkozások igényei és javaslatai alapján.

Fontos a kkv-k szerepe a gazdaságban

A stratégia a vállalkozóbarát szabályozási és adózási környezet megteremtésére, az üzleti környezet és az e-kormányzat eszközeinek fejlesztésére, a szektor fejlődési képességének, innovációs, digitális teljesítményének erősítésére, a szükséges tudás megszerzésének támogatására, a finanszírozáshoz jutás ösztönzésére, a nemzetközivé válásra, illetve a generációváltás elősegítésére épül.

Elmondta, napjainkban fontos szerepet játszanak a kis- és középvállalkozások, az ágazat hozzáadottérték-termelése gyorsabban nőtt az átlagnál és a nagyvállalatokénál is. Ez a növekedés járult hozzá ahhoz is, hogy a magyar gazdaság dinamikusan, több mint 30 százalékkal bővült az elmúlt kilenc évben, így Magyarország és a régió az Európai Unió növekedésének motorjává vált.

- hirado.hu -