Változnak a felvételi pontok
Alacsonyabb pontszámokkal fognak bekerülni 2020-tól a felsőoktatásba a fiatalok, mert a nyelvvizsga és az emelt szintű érettségi kötelezővé tétele miatt a többség elesik a pluszpontjainak jó részétől. Vannak azonban kiskapuk, amelyeket kihasználhatnak a felvételizők, továbbá megúszhatják a szigorítást azok is, akik még idén novemberben beadják jelentkezésüket a keresztféléves képzésekre - írja a Magyar Nemzet.
Megugorhat a februárban kezdődő keresztféléves képzések iránti érdeklődés, akik ugyanis ezekre a szakokra jelentkeznek, még megúszhatják a felsőoktatási felvételi szigorítását. A keresztféléves eljárásban évente öt-hatezer fő jelentkezik, elsősorban a korábban érettségizett korosztály. Ilyenkor jóval kevesebb szakot hirdetnek meg az egyetemek és főiskolák, mint a rendes eljárásban. Az idei választék napokon belül elérhető lesz, a jelentkezéseket pedig november közepéig kell beadni, most utoljára még a régi követelmények és szabályok szerint.
A felvételizők nagyobbik része, akik a jövő ősszel induló képzéseket célozzák meg, már nem juthat be semmilyen alap- és osztatlan szakra legalább egy emelt szintű érettségi és egy középfokú nyelvvizsga nélkül. Ez egyúttal azt is jelenti, hogy az említett vizsgákért a jövőben nem jár az ötven, illetve 28 többletpont, ami sokaknak bizony komoly veszteség lesz.
– Eddig minden emelt szinten letett érettségi vizsgáért, amit a megjelölt szakon figyelembe vesznek, vizsgánként ötven, összesen legfeljebb száz pluszpont járt. Mostantól viszont csak az számíthat a többletre, aki az adott képzéshez előírt tárgyak közül kettőből is emelt szinten vizsgázik, és ekkor is csak legfeljebb ötven pont adható. A középfokú (B2 szintű) nyelvvizsgával ugyanez a helyzet: legalább kettőnek kell lenni ahhoz, hogy az egy vizsgáért járó 28 többletpontot megkapja a felvételiző – foglalja össze röviden a változásokat a Magyar Nemzetnek a Nemzeti Pedagóguskar elnöke.
Horváth Péter hozzátette: a változások miatt 2020 után nagyon nehéz lesz elérni a felsőoktatási felvételin a maximális ötszáz pontot, hacsak nincs egyéb, extra címen járó többletpontja is az illetőnek, például gyermeknevelés, hátrányos helyzet vagy éppen országos tanulmányi, sportversenyeredményből fakadóan.
A felsőfokú nyelvvizsgáért ezentúl is negyven pontot kapnak majd a diákok, ez egyben a maximális pontszám, ami idegennyelv-tudásért adható, akárhány nyelvvizsgája is van a jelentkezőnek. Fontos tudni azt is, hogy az idegen nyelvből tett emelt szintű érettségi kiváltja a középfokú nyelvvizsgát, ha a tanuló legalább hatvanszázalékos teljesítményt nyújt. Így tehát, ha valakinek ugyanabból a nyelvből emelt érettségije és B2 szintű vizsgája is van, jogosult 28 többletpontra. Az emelt szintű érettségi ráadásul – a nyelvvizsgával ellentétben – ingyen van, bár utólag a sikeres nyelvvizsga árát is visszatéríti az állam.
Aki netán ugyanabból a nyelvből, ugyanazon a szinten két különböző nyelvvizsgaközpontban is levizsgázik, ugyancsak megkapja az egyikért a pluszpontot. Olyan tantárgyból, amelyik a választott szakon nem számít felvételi pontot adó tárgynak a megjelölt szakon, nem feltétlenül érdemes a nehezebb érettségivel bajlódni, mert úgyis csak azt számítják be, amelyik a felvételin előírás. A művészeti képzéseket választó jelentkezőknek ugyanakkor jó hír, hogy rájuk csak a nyelvvizsga-követelmény vonatkozik, de emelt szintű érettségi vizsgát ők nem kötelesek tenni.
Horváth Péter megjegyezte azt is: bár sokakat érint a szabályok változása, nem tartják rossznak az új elvárást, mert, mint mondta, azzal ma már nem lehet vitatkozni, hogy a nyelvtudás mindenki számára szükséges.
- magyarnemzet,hu -
A rovat további hírei: Oktatás
Gimnáziumi képzéssel bővült a Waldorf kínálata
2023. szep. 02.
Minden hivatalos engedély birtokában, ráadásul új helyszínen kezdődhetett a Waldorf gimnáziumi képzése. Értelemszerűen az iskola hivatalos elnevezése is változott, mostantól: Pentelei Waldorf Általános Iskola, Gimnázium és Alapfokú Művészeti Iskola.
DSTV: csibenapok az elsősöknek
2023. szep. 02.
Folytatta az elmúlt évek hagyományát a Szabó Magda iskola, derül ki a DSTV összegzéséből. A református intézmény csibenapokra várta a leendő elsősöket a tanévkezdés előtt, sok játékkal, mesével, közös foglalkozással. Hangkép.
A zöld értékekért is küzd a Móricz iskola
2023. aug. 31.
Mulcs és méhlegelő, rovarhotel és ökokert, környezettudatos nevelés és fűszerspirál; nyolc év munkája, sok-sok pályázati siker után az Örökös Ökoiskola cím büszke birtokosa lett a Móricz Zsigmond Általános Iskola.
DSTV: kötelező olvasmányok
2023. aug. 29.
A tanévkezdés előtt igen-igen aktuális témára fókuszál a DSTV összeállítása. A József Attila Könyvtárban az iskolai kötelező olvasmányokról kérdezték Tóth Éva intézményvezetőt. Hangkép.
DSTV: új igazgató a Móriczban
2023. aug. 08.
Az alaphírt már megírtuk, most itt a DSTV összegzése: Szigethy Adrienn lett az ének-zenei tagozatos általános iskola igazgatója – az intézmény közösségi tradícióiról, terveiről és az igazgatói szerepvállalásról kérdeztük. Hangkép.
DSTV: közel ötven éve a pályán
2023. júl. 27.
Csaknem fél évszázados pályát mutat be a DSTV sorozatának új összegzése. A stáb a Gárdonyi iskolában kereste fel Buruncz Mártát, aki 48 éve tanít, több mint négy évtizedet töltött a Gárdonyiban – és máig a gyerekek között érzi legjobban magát. Hangkép.
DSTV: tanár nélkül nincs jövő! (1.)
2023. júl. 13.
Új sorozatot kezdett a DSTV a pedagógus életpályák bemutatására. Az első felvonásban a Vasvári Pál Általános Iskola volt a célállomás, ahol a 41 éve pedagógusként dolgozó Arnold Erika mesélt a pálya szépségeiről és különleges kihívásairól. Hangkép.