Átalakul a szakképzés

2019. november 20. (szerda) 7:58 - doszerk

Teljesen átalakul a szakképzés jövőre: változik az iskolák megnevezése, a képzés hossza, az oktatók jogállása, a diákok a cégeknél munkaviszony keretében vesznek részt a gyakorlaton, az általános iskolát be nem fejezőket pedig „dobbantóprogram” segítségével próbálják meg szakmához juttatni. A szülő kötelessége lesz gyermekét 18 éves koráig vagy egy részszakma megszerzésig taníttatni.

Az Országgyűlés 119 igen, 40 nem szavazattal és 15 tartózkodás mellett fogadta el kedden Palkovics László innovációért és technológiáért felelős miniszter törvényjavaslatát a szakképzésről, amely a 2011-ben elfogadott elődjét váltja fel.

A törvény preambulumában célként jelölik meg a többi között egy olyan szakképzési rendszer kialakítását, amely a tudásalapú gyakorlati tanulásra, a digitális tudás fejlesztésére, a kreatív és széles látókörű gondolkodásra, továbbá a változásokhoz való rugalmas alkalmazkodás képességére oktat, a szakképzés és a gazdasági szféra közötti együttműködés erősítését alapozza meg, valamint valós piaci esélyt és biztos megélhetést biztosít.

A 2020/2021-es tanévtől a szakképző intézményeknek két típusa lesz: a technikum és a szakképző iskola. Az ötéves technikusképzéssel az előterjesztő célja az, hogy néhány éven belül kinevelhető legyen a ma például a jármű- és a vegyiparból hiányzó középvezetői kör. Fontos törekvés az is, hogy a technikusi képzésből – érettségi megszerzésével – egyenes út vezethessen a felsőoktatásba; a technikusi vizsga emelt szintű érettséginek felel meg.

A technikum mellett a hároméves szakképző iskola is alapozó képzéssel indul. Pölöskei Gáborné, az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) szakképzésért és felnőttképzésért felelős helyettes államtitkára egy hete azt mondta, a szakképző iskolákban az egyéves ágazati alapozót kétéves szakmai képzés követi, a technikumokban pedig a kétéves ágazati alapozó végeztével az eddigi egy évről három évre bővül a szakmai képzés.

A gyakorlati oktatás esetén szakképzési munkaviszony jön létre a tanuló és a duális képzőhely, vagyis a gyakorlatot szervező cég között. Erre a jogviszonyra a Munka Törvénykönyvét kell alkalmazni bizonyos eltérésekkel, így például a szerződés alanya munkavállalóként a 15. életévét betöltött tanuló is lehet.

Tanulmányi eredményétől függően a nappali oktatásban résztvevő tanuló ösztöndíjra jogosult, emellett egyszeri pályakezdési juttatást is kaphat, ha befejezi a képzést és szakmát szerez. Pölöskei Gáborné közlése szerint a szakképzési ösztöndíj a szakképző iskolák 9. évfolyamában egységesen 14 ezer forint, majd a teljesítménytől függően 10 ezer és 50 ezer forint közötti azoknak, akik nem vesznek részt duális képzésben. A technikumokban a 9. és 10. évfolyamosok havi 7 ezer forintot kapnak egységesen, és további juttatásokra is jogosultak. Ösztöndíjat a munkaszerződéssel nem rendelkezők kaphatnak, a duális képzésben részt vevők a minimálbér 25-60 százalékára számíthatnak, ami az utolsó évben akár 100 százalékra is emelkedhet. A sikeres szakmai vizsgát követően a tanulók vizsgaeredménytől függően 150 ezer és 300 ezer forint közötti összeget kaphatnak.

A jogszabály újdonsága az úgynevezett „dobbantóprogram”, amely az általános iskolát el nem végző, magatartási és tanulási zavarokkal küzdő, az iskolai rendszerű oktatásban lemaradó tanuló, illetve képzésben részt vevő diák felzárkóztatását szolgálja, a későbbiekben pedig egy részszakma megszerzését biztosítja.

KDNP-s kezdeményezésre került a jogszabályba, hogy a tanuló törvényes képviselője – a gyermek gazdasági és társadalmi életben való önálló részvétele esélyeinek elősegítése érdekében – köteles gondoskodni arról, hogy a tankötelezettségét teljesített kiskorú gyermeke vagy a nevelése alatt álló kiskorú tanuló kimaradása esetén tizennyolc éves koráig, de legalább egy részszakma megszerzéséig tanulmányokat folytasson. Ha a szülő ennek nem tesz eleget, szüneteltetik a gyermek után járó valamennyi juttatást.

A törvény szerint szakképző intézmény alkalmazottja az eddigi közalkalmazotti státus helyett munkaviszonyban vagy megbízási jogviszonyban állhat. Az ITM helyettes államtitkára a változásról azt mondta, a szakképzésben a követelmények jelentősen eltérnek a közneveléshez képest. A szakképzésben a tanárok a törvény alapján oktatóknak minősülnek, foglalkoztatásuk a Munka Törvénykönyvének hatálya alá kerül. Ennek indoka, hogy a közalkalmazotti bértábla a szakképzés számára nem felel meg, hiszen a műszaki végzettségű oktatókat csak versenyképes fizetéssel lehet a tanári pályán tartani, és a tapasztalt szakemberek részvétele is csak így biztosítható a szakképzésben.

Pölöskei Gáborné közölte, az összes oktatói bértömeg a szakképzésben 123,6 milliárd forintról 158,6 milliárd forintra nő, az oktatók munkáltatói döntés alapján korlát nélkül részesülhetnek egyéb juttatásokban, megmarad a jogosultságuk a jubileumi jutalomra, a pedagógusigazolványra.

A változásokat a 2020/2021-es tanévtől felmenő rendszerben vezetik be.

A jogszabály szakaszosan lép hatályba, legtöbb paragrafusa 2020. január l-jétől hatályos, a szakképzési hozzájárulással kapcsolatos rendelkezései azonban csak 2021. január l-jétől.

-MTI-

A rovat további hírei: Oktatás

Hat egyetem vált működési modellt augusztustól

Hat egyetem vált működési modellt augusztustól

2020. augusztus 01. (szombat)

Hat egyetem augusztus elsejével, míg a Színház- és Filmművészeti Egyetem szeptember elsejével vált működési modellt.

Pedagóguskar: hibrid tanításra kell felkészülni szeptembertől

Pedagóguskar: hibrid tanításra kell felkészülni szeptembertől

2020. július 31. (péntek)

A hagyományos és a távoktatást ötvöző hibrid tanításra kell felkészülni szeptembertől - mondta Horváth Péter, a Nemzeti Pedagógus Kar elnöke pénteken a Kossuth Rádió Jó reggelt, Magyarország! című műsorában.

DSTV: Erzsébet-táborok, színes kínálattal

DSTV: Erzsébet-táborok, színes kínálattal

2020. július 31. (péntek)

Aerobik órával színesítette az Erzsébet-tábor eseménysorozatát a Petőfi Sándor Általános Iskola. Az intézményben több turnusban táboroznak a gyerekek, heti váltásban egészen augusztus végéig. A programok között kulturális elfoglaltságok is szerepelnek a gyermekek számára. DSTV, hangkép a hajtás után.

Öregdiák? Ugyan már! Örök diák!

Öregdiák? Ugyan már! Örök diák!

2020. július 23. (csütörtök)

A Tanár Úr. Így szólítják az egyetemen, a kamarában, de még a piaci pecsenyésnél is. Okkal: évtizedeken át tanított abban az intézményben, ahol nemrégiben sikerrel diplomázott – és lett a Dunaújvárosi Egyetem történetének legidősebb végzett hallgatója dr. Kovács Miklós Gábor. Interjú és pályakép-vázlat a hajtás után!

Útkeresés: gyűjtést kezdtek – mindenki tanszerekkel segíthet!

Útkeresés: gyűjtést kezdtek – mindenki tanszerekkel segíthet!

2020. július 08. (szerda)

Idén is meghirdették az Útkeresés Segítő Szolgálat Család- és Gyermekjóléti Központ tanszergyűjtő akcióját – egészen szeptemberig várják az adományokat. A gyűjtés eredményét a tanévkezdésre időzítve osztják szét a hátrányos helyzetű családok között.

Dunaújvárosi Egyetem: elmaradt a diplomaátadó

Dunaújvárosi Egyetem: elmaradt a diplomaátadó

2020. július 05. (vasárnap)

Az idei évben elmaradt a hagyományos diplomaátadó ünnepség a Dunaújvárosi Egyetemen. Az okleveleket postán kapják meg a végzett hallgatók.

Iskolakezdési támogatást nyújt az önkormányzat

Iskolakezdési támogatást nyújt az önkormányzat

2020. június 28. (vasárnap)

Az önkormányzat a 2020-as évben is iskolakezdési támogatást nyújt azon dunaújvárosiaknak, akiknek gyermeke az induló tanévben először kezdi meg az általános vagy a középiskolát.