Levélre várva

2019. november 17. (vasárnap) 7:57 - Várkonyi Balázs

A férfi kezébe vette a könyvet. Belelapozott. Ahol kinyílt, olvasta. A véletlen ezt a mondatot lökte szeme elé: „Hegedűmet az oroszok ellopták, nem volt kedvem tovább folytatni a hegedülést, helyette zongorázni tanultam.”

Istenem – gondolta –, mennyire jellemző rá ez a feszes fogalmazás! Mármint a tanárára, akinek az önvallomásából való az idézet. Semmi sallang, csak a lényeg. Tudjátok, nem beszélek jól – mondta olykor a diákjainak –, ezért rövidek a prédikációim. De a valóság az, hogy paptanár igenis jól beszélt. Röviden, szépen. Az ő miséin sosem feszengtek a hívek, mint sok más papnál a hosszú beszéd alatt. A ráció embere volt, a matematika és a fizika tanára, mindig célszerűen, lényegre törően fogalmazott. A karácsonyi leveleiben is. Már jóval túl volt a nyolcvanon, de még akkor is évről évre megérkezett tanítványaihoz a postás: mindenki, akinek az osztályfőnöke volt, megkapta az adventi üzenetét, intelmeit, egy tantörténetet, és jókívánságot, persze. Kétszázhatvan levél. Ennyit indított útjára évről évre. Fél évszázadig.

A tanítványai egyike volt valamikor ez a most könyvet lapozgató férfi. Aki a kötetet magát tökéletesen ismerte, hát hogyne, az ő ötlete volt, hogy mindannyian írjanak emléksorokat. Így is lett, aztán a különleges vallomásokat kötetbe szerkesztette, majd egy szép napon valamennyien összegyűltek a bencés templomban, és ott, a diákemlékeket is visszahozó, közösen átélt misén nyújtották át tanáruknak. Hét pap koncelebrált az osztályfőnök miséjén: ennyi szerzetes került ki az ő szellemi-lelki műhelyéből az évek alatt.

Fotó: Fortepan

De térjünk vissza az elején idézett mondatban megbújó történetére. A hegedűtolvajok jöttekor, 1945-ben a későbbi tanár még csak egy kisfiú: a pestújhelyi 912-es Árpád cserkészcsapatban farkaskölyök, tagja a Mária kongregációnak, a Szent Benedek főgimnáziumban tanul Brunner Emőd osztályfőnök úr keze alatt, Kaposi tanár úrnál a vívás tudományával ismerkedik, német különórákat vesz, a városligeti jégen műkorcsolyázást tanul. Na és az ekkor még kedves hegedű… szorgalmasan jár a zenetanárhoz, otthon is sokat gyakorol, ünnepi alkalmakkor, kivált szentestén is előkerül a hangszer, természetesen. Akkor, 1944-ben utoljára. Mert jönnek az oroszok, hogy szétágyúzva felszabadítsák a fővárost, és hogy ellopják Lövey Jóska hegedűjét, meg mindent mást, ami mozdítható, és ami mozdíthatatlan, azt is, a fél országot.
A tizenéves fiú persze még nem érti a világ nagy dolgait, de lát és tapasztal, szorgalmasan tanul – az ostrom alatt otthon –, és közben cserkészkedik, meg hitéletet él, és vív, korcsolyázik, hegedül… illetve, nem, az oroszok „jóvoltából” már zongorázik. Kitűnő tanuló. Egyetemre megy, aztán beöltözik, szerzetesfogadalmat tesz, s a teológiát kitanulva pappá szentelik. Elhivatott ember. Elveihez ragaszkodó. Egész életében következetes. Ennek próbanyomata gyermeki döntés, a zongorára váltás: nehogy már a hegedűtolvajoknak legyen igaza!

A szerkesztő becsukja a könyvet. És várja az adventi levelet. Vagyis hát – várom…

A rovat további hírei: Mesél a múlt

A "Dunaújváros" Dunaújvárosban

A "Dunaújváros" Dunaújvárosban

2020. július 05. (vasárnap)

Ezúttal tematikus összeállítással kedveskedett követőinek a DunaújvárosMesélPontHu: a várostörténeti blog kollekciójának fókuszába a Dunaújváros nevű hajó került. Szemelvények itt – de az egész összeállítás remek, jó szívvel ajánlom!

Dunaújváros mesél: Út a vasmű freskójáig

Dunaújváros mesél: Út a vasmű freskójáig

2020. június 24. (szerda)

Szépséges találattal folytatódott a DunaújvárosMesélPontHu várostörténeti blog sorozata: a Népszabadság 1970-es lapszámában Domanovszky Endre festőművész elevenítette fel a Dunai Vasmű főbejáratát ékítő freskó születésének körülményeit. Szemelvények kedvcsinálókét – de ajánljuk a teljes összegzést!

Dunaújváros mesél: Új kikötő

Dunaújváros mesél: Új kikötő

2020. június 17. (szerda)

Remek korabeli riportot "talált" a DunaújvárosMesélPontHu – a Béke és Szabadság című képes hetilap hasábjain 1954-ben napvilágot összegzés az új kikötő életébe nyújt bepillantást – szokás szerint néhány kedvcsináló részlet következik, de jó szívvel ajánljuk az egész elolvasását is!

 Dunaújváros 70: remek online összeállítással jelentkezett a József Attila Könyvtár

Dunaújváros 70: remek online összeállítással jelentkezett a József Attila Könyvtár

2020. május 05. (kedd)

Visszaemlékezések, remek képek és fontos dokumentumok, hangképes összeállítással koronázva – pazar kollekcióval ünnepelte a városépítés kezdetének 70. évfordulóját az intézmény. A végén a film kötelező darab minden lokálpatriótának!

Boldog születésnapot, Dunaújváros!

Boldog születésnapot, Dunaújváros!

2020. május 02. (szombat)

Foltos, alig kivehető kép az első dokumentált felvételek egyike a városépítés kezdeteiről – a Duna-parti sikló építését örökíti meg. Itt és így kezdődött az új város építése 1950. május 2-án – összeállításunk Garancz István korabeli naplójának részleteivel eleveníti fel a 70 éve történteket. Boldog születésnapot, Dunaújváros! 

Dunaújváros mesél: Az ember és a gyár

Dunaújváros mesél: Az ember és a gyár

2020. február 14. (péntek)

Csodálatos kincset talált a DunaújvárosMesélPontHu várostörténeti blog: a Jelenkor című  irodalmi és művészeti folyóirat 1986-os számában Bertha Bulcsu író életútinterjúja olvasható Borovszky Ambrussal, a Dunai Vasmű legendás vezérigazgatójával. Az alábbiakban az interjú bevezetőjét idézzük – kedvcsináló céllal; egy valódi főszereplő szemüvegén át elevenedik meg a városépítés hőskora!

Az acél és a szén városa - angol szemmel

Az acél és a szén városa - angol szemmel

2020. február 05. (szerda)

Szaszkó Istvánnak a Mozgó Világ hasábjain megjelent, Sztálinváros és Komló párhuzamos történetét feldolgozó írt tanulmányát teljes terjedelmében a DunaújvárosMesélPontHu várostörténeti blogon találják az olvasók – az alábbiakban néhány szemelvényt közlünk az összegzésből, bevallottan kedvcsináló céllal!