Egészségügy: áttörés a hálapénz-fronton? (2.)
Amint arról múlt heti nyitányunkban beszámoltunk, sorozatot kezdtünk a magyar egészségügy egyik legvitatottabb eleme, a hálapénz egyszerre neuralgikus és roppant aktuális témájáról. A második részben a dunaújvárosi Szent Pantaleon Kórház-Rendelőintézet kerül a fókuszba – monstre interjúnk első felvonása dr. Mészáros Lajos főigazgató főorvossal; lesz folytatás!
– Sorozatnyitó összegzésünkben a Magyar Orvosi Kamara javaslatára fókuszáltunk, amelynek az egyik fő tétele, hogy a hálapénz rendszerének felszámolására csak akkor van esély, ha az EU-s átlaghoz közelítő orvosbérek lesznek. Startoljunk a kályhától: hol tartunk jelenleg az orvosbérek terén?
– Természetesen csak átlag tételeket említem, de több korosztálynál is készültem adatokkal. Egy rezidens bruttó alapdíja 285 ezer forint, ami húsz óra túlórával 210 ezer forinttal nő, így lesz havi 495 ezer forint a bruttó bére. Egy középkorú szakorvos manuális területen – ahol tehát műtéti beavatkozásokra is sor kerül – 624 ezer forintot keres átlagban, 40 óra túlórával számolva ehhez 340 ezer forint jön, összesen 964 ezer forint az átlag bruttó bér. Nem műtétes területen 600 ezer forint az alapdíj, az ügyeleti terület nagysága miatt itt a túlóradíj is magasabb, 40 órával számolva 550 ezer forint összesen, a bruttó bér 1,1-1,2 millió forintot tesz ki. Egy pályája végén lévő, nyugdíjas orvos alapdíja 680 ezer forint, 30 óra túlóradíjjal 200 ezer forint jár neki, a bére 880 ezer forint.
– Első pillantásra ezek a tételek nem tűnnek vállalhatatlanul kevésnek – de gondolom, árnyalja a képet, hogy szinte kiköveteli a szféra szereplőitől a rendszer a túlórát.
– Így van, ráadásul a legtöbb kórházzal ellentétben nálunk speciális a túlóra rendszer, mert műszakban, és nem ügyeleti munkarendben dolgoznak a kollégák. Ilyen esetekben a túlórákért magasabb díjazás jár. Az viszont helytálló álláspont, hogy bár a kereset már viszonylag elfogadható, a túlóraterhelés még mindig jelentős. Ez országos viszonylatban is az egészségügyi rendszer egyik fő gondja – ha kimondjuk, ha sem, attól még igaz: kevés az orvos!
– És e téren mi a helyzet Dunaújvárosban?
– Ha csak a nettó számokat nézzük, nagyjából minden rendben van, nálunk e pillanatban 4 orvosi állás betöltetlen, azonban az összes mutató azt igazolja, hogy a jelenlegi létszám az adott feladathoz alul méretezett. Vagyis a feladathoz, a meglévő szakmai struktúrához, továbbá egy sokkal ritkábban emlegetett, de nagyon-nagyon fontos tényezőhöz, a körzetben élők egészségi állapotához mérten nálunk is kevés a szakorvosok száma.
– Megoldható lenne a túlórák számának a csökkentése ebben a helyzetben?
– Más a szándék, és más a valódi lehetőség. Egyfelől szeretnénk optimalizálni, vagyis legalább némiképp csökkenteni a túlórák számát – de őszintén szólva ebben a helyzetben fennáll a veszély, hogy elmennek máshová az orvosok. Nem biztos, hogy máshol praktizálnak, az is bőven elegendő a plusz megterhelés terén, ha máshol ügyelnek. Nagyon halkan jegyzem meg, hogy a fent vázolt alapdíj és túlóra képletből még hiányzik a magánellátás rendszere, és itt ki-ki gondolhat magánorvosi praxisra vagy éppen a magánklinikán végzett tevékenységre. Nem örömteli, de felelősséggel ki merem jelenteni: jelen pillanatban rettentően túlterhelt az orvostársadalom! És akkor az egészségügy több szereplőjéről, a nővérekről, az asszisztensekről még nem is beszéltünk.
– Ebben a közegben milyen szerepe van, lehet a hálapénznek?
– Sok-sok számottevő hátránya, és néhány ritkán emlegetett előnye van. Ám mindenek előtt nem árt tisztázni egy jelentős különbséget: hálapénznek nevezünk minden juttatást, amelyet a beteg utólag, kéretlenül, ha tetszik, jószántából ad az egészségügy bármely szereplőjének – ez a magyar szférában általánosan elfogadott gyakorlat. Teljesen más karakterű történet az, ha a szféra bármely szereplője kéri, plusz szolgáltatásért elvárja a juttatást – vagy akár erre csak ráutaló magatartást tesz. Ez büntetőjogi kategória, kereken ki kell mondani, bűncselekmény; vesztegetésnek hívják.
(Folytatjuk)
A rovat további hírei: Közélet
Dr. Vántus Judit érdemelte a Dunaújváros Közszolgálatáért Díjat
2025. jún. 27.
A szféra legrangosabb elismerését a köztisztviselők napja alkalmából rendezett ünnepségen vehette át a vagyonkezelési osztály vezetője a Városháza "C" szárnya emeleti rendezvénytermében ma délelőtt. Méltatás.
DSTV: Rejtő János szép, íves pályája
2025. jún. 27.
Gazdag és szerteágazó életpálya áll Rejtő János mögött, derül ki a DSTV összegzéséből. A neves műszaki szakember hatalmas tudását a villamosipar területén kamatoztatta, jelenleg is fáradhatatlanul kutatja a megújuló energiaforrások kínálta lehetőségeket. Portré, hangkép.
Változik az ügyfélfogadás a Polgármesteri Hivatalban
2025. jún. 26.
Módosul az ügyfélfogadás már pénteken is, majd hétfőn és kedden zárva tart a hivatal. A következő ügyfélfogadási nap jövő szerdán lesz!
DSTV: előadás a függőségekről
2025. jún. 26.
Fontos ismeretterjesztő előadásra várta a szülőket az Arany János Általános Iskola, derül ki a DSTV összegzéséből. A Szertelen Ház szakemberei a gyerekeket leggyakrabban érintő függőségekről, a megelőzés és a felismerés módszereiről számoltak be. Hangkép.
Hűsítő figyelmesség a tikkasztó hőségben
2025. jún. 25.
Azzal talán mindenki egyetért, hogy a héten borzalmas volt a hőség. Akinek nem volt dolga, nem is lépett az utcára – aki viszont útnak indult a Rómain, hűtött vizet kapott Szabó Zsolt alpolgármestertől és Motyovszki Mátyás képviselőtől.
A vasmű "megmentése" – kommentár nélkül
2025. jún. 25.
Egyetlen nap alatt 1700 dolgozót küldött el a Dunarolling Dunai Vasmű Kft hétfőn. Dunaújvárosban talán nincs olyan ember, akinek ne lenne kötődése a szebb napokat látott acélipari óriáshoz – a vasmű szolgált városunk alapjául.
„Dunaújváros fái négy évszakban” – a napokban lezárult az első, tavaszi forduló
2025. jún. 24.
Mint arról már korábban beszámoltunk, remek felhívást tett közzé Pappné Grabant Ilona önkormányzati képviselő. A címben említett fotópályázatról már olvashattak – most lezárult a tavaszi ciklus, következik az első díjátadó.