Dunaújvárosi vagyok, 1989 óta Olaszországban élek. A hozzászólások (a koronavírusról – Öcaline)  hasonlítanak azokhoz, amiket itt, Olaszországban írtak az emberek egy hónappal ezelőt. Volt, aki félt, aki rettegett, aki bepánikolt, aki nagylegénykedett, aki cikizte a "pánikolókat". "Mitől féltek? Csak egy influenza! Minek a maszk? Minek bevásárolni?" Aztán a vírus elárasztotta az országot. Most mar nincs olyan, aki vagánykodik, nincs cikizés, csak félelem.

Szörnyű idők

Ismerősök fekszenek otthon 38-39 fokos lázzal és köhögéssel 10-12 napig, reménykedve, hogy nem gyullad be a tüdejük.
Egy barátnőm anyósa a kórházban kapta el a vírust, és egy hét alatt meghalt. A vírust átadta a fiának. Szegény néni magányosan halt meg, mint mindenki, mivel nem teheti be senki a lábat az intenzív osztályra. A barátnőm férje, ahogy kiderült, hogy pozitív, elköltözött az édesanyja lakására karanténba, hogy ne fertőzze meg a feleségét és a két kislányát. Ott kapta meg a hírt, hogy anyukája meghalt. Ott sírt 39 fokos lázzal, köhögve, senki se ölelhette és senki se vigasztalhatta. El se tudta temetni – 10 napig volt lázas,most 2 napja úgy néz ki,hogy lement neki. Legyőzte a vírust. De min ment keresztül? Min ment keresztül az egész család?
Eddig (a cikk alapjául szolgáló poszt március 19-én, született – Öcaline) 2978 ember halt meg. 2978 család élt meg szörnyűségeket. 
Mi szerencsére jól vagyunk. Volt annyi eszünk egy hónapja, hogy mindig egy kicsit több élelmiszert vásároltunk, és szépen lassan felhalmoztunk egy kis éléskamrányi kaját.
Mire bejött a kötelező karantén, nem kellett kimozdulnunk itthonról, hogy boltba menjünk, és feleslegesen kitegyük magunkat a fertőzésnek. Igaz, mi már önkéntes karanténba vonultunk 3 hete.

"... ti még időben vagytok!"

Utoljára 10 napja voltam boltban és utcán. Csak a kutyával mentünk el sétálni ide a házunkhoz közeli szántóföldre, ahol nincs egy lélek se.
Ma reggelre elfogyott a zöldség és a gyümölcs itthon, ezért kénytelen voltam elszaladni vásárolni.
10 nap alatt megváltozott minden. Már a bolt előtt sorban álltak az emberek, az egyik 3 méterre a másiktól. Mindenki maszkban.  Ahogy kijött egy ember a boltból, csak akkor mehetett be egy masik. Nagy volt a csend kint is és bent is. Ahogy beléptem, adtak műanyag kesztyűt.
Olyan szürreális ez az egész,mintha egy filmbe csöppentünk volna bele.
Magunknak, és a szomszédnak vásároltam, mert ők nem tehetik ki a lábukat a lakásból – a férj lázas.
Bocs, hogy ilyen sokat írtam, csak azért tettem, hogy segítsek valahogyan az otthoni helyzeten, mivel ti még időben vagytok!

"... ne mozduljatok ki otthonról..."

 Nem kell bepánikolni, hanem okosan és óvatosan fel kell készülni. A maszk kell. Azért kell, hogy ha véletlen már a vírus benned van, de még nem tudod,  akkor te ne fertőzz meg senkit. És ha lehet, ne mozduljatok ki otthonról, csak akkor, ha nagyon fontos!
Akik meg azt mondjak, hogy "csak az idősekre veszélyes", azok tévednek. Az egyik tanítványom az intenzív osztályon dolgozik, és mesélte, hogy sok fiatal is lélegeztetőgépre van kötve. Ma 34 ember halt meg abban a kórházban egyébként.
Kérlek benneteket, ne becsüljétek alá ezt a vírust. Készüljetek fel rá, vigyázzatok magatokra és vigyázzatok másokra is! Az ismeretlenekre is!
Ha van kérdésetek, szívesen válaszolok.

(A poszt szövegének szerkesztett változatát a szerző engedélyével közölte a DO! A kép illusztráció.)