Olimpiai kérdezz-felelek
A Nemzetközi Olimpiai Bizottság által közzétett dokumentumban a leggyakrabban ismételt kérdésekre adnak választ.
A 2020-as tokiói olimpiai játékokat 2021. július 23-a és augusztus 8-a között fogjuk ünnepelni. Rendkívül összetett rendezvényről van szó, amelynek elhalasztása igazi kihívás elé állított bennünket. Úgy kell elképzelni a helyzetet, mint egy kirakóst, amelynek minden darabja fontos és illeszkednie kell.
A tokiói koordinációs bizottság feladata az összes érdekelt féllel való együttműködés, így a tokiói ötkarikás játékok elhalasztásából fakadó kérdések megválaszolása, kezdve a tokiói szervezőbizottsággal, a 33 nemzetközi szövetséggel, a 206 nemzeti olimpiai bizottsággal, a sportolókkal, a szponzorokkal és a közvetítőkkel.
A tokiói koordinációs bizottság ernyője alatt kifejezetten erre a célra hoztak létre munkacsoport a szervezőbizottság és a NOB részvételével „Here we go” néven, azaz „Vágjunk bele”.
Mi váltotta ki az elhalasztást, miért tartott ennyi ideig?
Az elhalasztás a COVID-19-járvány gyors ütemű terjedésén alapult. A NOB a kezdetektől azt kommunikálta, hogy 0-24-ben figyeli a fejleményeket, alkalmazkodik minden változáshoz és az Egészségügyi Világszervezet tanácsát követi. Így is tett az ötkarikás szervezet.
Az események pontos láncolatáról Thomas Bach itt beszélt.
Volt már példa elhalasztásra?
Nem. A 20. század két világháborúja okán voltak olyan játékok, melyeket eltöröltek, azonban ez az első alkalom az olimpiák történetében, hogy elhalasztásra kerül a sor.
Ez az eddigi legsúlyosabb válság, amellyel szembe kell néznie az olimpiai mozgalomnak? Mennyire komoly ehhez képest a világháborúk miatti eltörlés?
Ingoványos talajra tévedünk, ha összehasonlítgatunk, hiszen sokféleképpen lehet értelmezni a helyzetet. Háború miatti eltörlést nem volna szerencsés elhalasztással összemérni, tekintettel a veszteségre és az emberi szenvedésre, amelyek a háború hozadékai. Annyit azonban elmondhatunk, hogy példa nélküli válságról van szó az emberiség életében, hiszen még nem láttuk, hogy vírus így terjedt volna, ez pedig az olimpiai mozgalom számára is precedens nélküli kihívást jelent.
Ki hozta meg a döntést, a NOB vagy Japán?
A japán kormány teljes elköteleződésével együttesen jutottunk arra az álláspontra, hogy teljes minőségében, sikeresen, a rendezők kötelezettségének eleget téve rendezzük meg a tokiói olimpiát. A NOB szintén kiemelte a 2020-as tokiói ötkarikás játékok iránti teljes elköteleződését.
Egyre több sportoló és nemzeti olimpiai bizottság világszerte jelezte aggodalmát. Ez mennyire járult hozzá az elhalasztáshoz?
A NOB mindig is figyelembe vette a sportolók véleményét, így az természetesen nagy szerepet játszott. Folyamatos kapcsolatban állunk a sportolói bizottsággal, amely elnöke NOB Végrehajtó Bizottsági tag, aki minden tanácskozásban, döntésben és szavazáson részt vesz.
A NOB elnöke számos levelet intézett a sportolókhoz.
A sportolói bizottság és a sportolói képviselők világszerte számos hívást bonyolítottak le, csak úgy mint a NOB elnöke a több mint 200 sportolói képviselővel. Azon a híváson senki nem kérte az elhalasztást, a kérdések a kvalifikációs rendszer, a felkészülési körülmények, a mentális egészség és egyéb témák körül forogtak. Mindezt, valamint a rengeteg sportoló véleményét, akik nem voltak a híváson, figyelembe véve hoztuk meg a döntést. Voltak bíráló, voltak támogató vélemények, ez teljesen természetes egy ilyen kiszámíthatatlan és nehéz helyzetben.
A remények alapján mi lesz a 2020-as tokiói olimpia öröksége a japánoknak a halasztás miatt?
Mindannyian egyetértünk abban, hogy a tokiói olimpia reménysugárként fog szolgálni az emberiségnek ezekben a nehéz időkben. Sötét alagúton megyünk most át, a 2020-as tokiói olimpia, valamint az olimpiai láng lesznek a fény az alagút végén. Ennek okán az olimpiai láng Japánban fog maradni, az esemény pedig megtartja eredeti nevét: „2020-as Tokiói Olimpiai és Paralimpiai Játékok”. Jelentős szimbolikával bír az esemény 2021-ben történő megrendezése, azt reméljük, hogy a 2020-as tokiói olimpiai játékok az emberiség megünnepléséről fog szólni.
Az eltörlés miért nem volt opció?
A játékok eltörlése a 206 nemzeti olimpiai bizottság és a NOB menekültekből álló csapatának 11 000 sportolójának, az őket támogató edzők, orvosok, csapattagok, edzőpartnerek, barátok és családtagok olimpiai álmát zúzta volna darabokra. A remek japán szervezők munkáját és lelkesedését pedig a semmivel tette volna egyenlővé, holott Tokió az eddigi valaha legjobban felkészült város.
A rovat további hírei: Sport
Túl van a pódiumedzésen a női tornászválogatott Jakartában
2025. okt. 19.
A női tornászválogatott sikerrel teljesítette pódiumedzését a 2025-ös torna-világbajnokságon Jakartában – számolt be Altorjai Sándor, a Magyar Torna Szövetség főtitkára.
Nem volt esélye Újpesten a DAB-nak
2025. okt. 19.
Az emberelőnyeit remekül kihasználó Újpest ötgólos győzelmet aratott a fáradtabban mozgó Acélbikák ellen a két gárda szombat esti mérkőzésén az Erste Ligában.
Idegenben szerepel a DFC
2025. okt. 18.
A Szekszárd elleni mérkőzéssel folytatja a harmadosztályú bajnokság küzdelemsorozatát a Dunaújváros FC labdarúgó csapata vasárnap délután.
Két harmadig volt esélye a DAB-nak
2025. okt. 18.
Háromgólos vereséget szenvedtek a DAB jégkorongozói a DVTK otthonában lejátszott találkozón az Erste Liga péntek esti fordulójában.
Kialakult a négyes döntő mezőnye
2025. okt. 17.
A BVSC ellen juthat be a Magyar Kupa idei kiírásának fináléba a DFVE női vízilabda csapata.
DSTV: szép eredmények a DKSE Kupán
2025. okt. 17.
A tornászok sem unatkoztak a közelmúltban – a fiúk után a lányok is a szőnyegre léptek. Remek eredmények születtek a hétvégi DKSE Kupán, melyen ismét kitettek magukért a hazaiak fiatal versenyzői. Hangkép.
Nehéz csaták idegenben
2025. okt. 17.
Huszonnégy órán belül két találkozó vár az Erste Ligában a DAB jégkorong csapatára, mely pénteken a DVTK Jegesmedvék, szombaton pedig az Újpest otthonában lép pályára.








