Elhagyja a Schiller-Vasas HC vezetését és indul a Magyar Jégkorong Szövetség (MJSZ) elnöki posztjáért Szuper Levente.
MTI-fotó
Közleménye szerint a klubnál az utóbbi kilenc évben felépített szakosztályi rendszer - amely a Schiller-Vasas HC elmúlt két évében csúcsosodott ki - a tao-műhelyek egyik mintapéldánya volt. Ebben a két szezonban a csapat több tucat magyar jégkorongozónak biztosított lehetőséget az utánpótláskorból kinőve a felnőtt bajnokságban bizonyítani, és mindkét idényben adott játékost a válogatottnak is. Kitért rá, az Erste Ligában egyedüliként a piros-kék együttes fizeti folyamatosan a játékosait azóta, hogy a koronavírus-járvány miatt idő előtt lezárultak a pontvadászat küzdelmei. "A Schiller-Vasas HC vezetését május elsejével átadom egy befektetői körnek, amely támogatói csoportnak elsődleges és kimagasló célja, hogy továbbvigye azt a szisztematikus munkát, amit eddig képviseltünk, fejlessze, és további sikereket hozzon a magyar jégkorongnak minden vertikumban" - idézi a közlemény a 2008-as szapporói feljutást kiharcoló magyar válogatott kapusát.
A 39 éves sportvezető egyúttal egy másik fontos döntést is meghozott. "Felmérve és tapasztalva az utóbbi években történteket, továbbá az előttünk tornyosuló feladatokat, úgy döntöttem, hogy sokak bátorítására elindulok a Magyar Jégkorong Szövetség elnöki posztjáért a májusi tisztújító közgyűlésen. Teszem mindezt továbbra is a magyar jégkorong szolgálatáért, a nehézségek és a feladatok tudatában" - fogalmazott Szuper Levente. Az MJSZ elnöke 2016 májusa óta Such György. "A sportágnak nyolc-kilenc éve óriási lehetőségei vannak, de nem hozta ki a maximális potenciált, ami ebben az időszakban benne volt" - nyilatkozta az M1 aktuális csatornának Szuper, aki 35 éve van a sportágban. "Úgy érzem, hogy a paradigmaváltásnak most van itt az ideje." A korábban az észak-amerikai profiligában (NHL) a Calgary Flames kispadjáig jutó Szuper részletes, a szakmát előtérbe helyező dolgozatot állított össze arról, hogyan képzeli el a magyar jégkorong jövőjét. Ebben például a szakmai képzéseket és továbbképzéseket, az ezekhez kapcsolódó programok előtérbe helyezését, az Erste Liga helyzetének, kommunikációjának javítását, valamint az infrastrukturális fejlesztéseket nevezte meg kulcskérdésekként.
(MTI)
