A legutóbbi jégkorszak óta fennmaradt tengeri moszatokat azonosítottak Skócia partjainál

doszerk - 2020. július 28. 13:57

A legutóbbi, nagyjából 16 ezer évvel ezelőtt bekövetkezett jégkorszak óta fennmaradt tengeri moszatokat fedeztek fel a kutatók Skócia, Írország és Franciaország partjainál.

A skóciai Heriot-Watt Egyetem orkney-i campusának szakértői a sárgásmoszatok törzsébe tartozó Laminaria digitata nevű faj genetikai összetételét vizsgálták az Észak-Atlanti-óceán 14 területéről begyűjtött minták révén - írja a BBC egy fikológiai (moszattudományi) folyóiratban megjelent kutatást idézve.

A portugál, spanyol és skót szakemberekből álló kutatócsoport három genetikai klasztert azonosított. Egyet a Kanada és az Egyesült Államok keleti partvonala mentén, egy másikat Közép- és Észak-Európában, valamint egy harmadik populációt Bretagne környékén.

A szakemberek szerint ezeknek a populációknak "drasztikus változásokat" átvészelve sikerült fennmaradniuk. "A Skóciában és Írországban előforduló Laminaria digitata sokkal közelebbi rokonságban áll az északi sarkkörön belüli kanadai területek populációival, mint a bretagne-i klaszterrel" - mondta Andrew Want ökológus, aki az észak-skóciai Kirkwall-öböl területéről gyűjtött be mintákat.

Aggasztó módon azonban ez az egyedi bretagne-i génkészlet várhatóan eltűnik az üvegházhatású gázok kibocsátásának következtében, ami újabb bizonyíték a biológiai sokféleség hanyatlására a gyorsan változó tengeri hőmérséklet miatt.

Want szerint ahogy a jégtakarók visszahúzódtak Észak-Európa partjairól a legutóbbi jégkorszak végén, a Laminaria digitata földrajzi elterjedtsége megváltozott, és a faj megvetette a lábát az Atlanti-óceán északabbra fekvő területein.

"A tengeri moszatoknak kulcsszerepük van az Atlanti-óceánban, ezért fontos megérteni, hogy az idők folyamán mi befolyásolja az elterjedésüket és a túlélésüket, illetve, hogy mennyire érzékenyek a környezeti változásokra" - jegyezte meg a szakértő.

"A tanulmányunk megmutatja, hogy a tengeri organizmusok miként alkalmazkodnak a változó éghajlathoz azáltal, hogy a sarkok felé vándorolnak, sőt keresztül az Atlanti-óceánon, amikor a környezeti feltételek kedvezőek" - mondta Joao Neiva, a portugál Tengertudományi Intézet munkatársa.

A kutatók a European Journal of Phycology című folyóiratban publikálták az eredményeiket.