A Vasmű legendás vezérigazgatójának nevét veszi fel a Vasmű úti Martinász szobor környezetében lévő, jelenleg „névtelen park”. Pályakép és kezdeményezés a hajtás után.
A várhatóan hamarosan pro forma is megszülető önkormányzati döntés közvetlen előzménye, hogy június közepén az 1-es körzet aktuális kérdéseit tekintette át több helyszínen Szántó Péter, a körzet képviselője és Pintér Tamás polgármester. Ekkor nézték meg a Martinász szobor környékét is, a személyes megtekintés során pedig elhatározták, felkarolnak egy régi ügyet, és támogatják, hogy ez a jelenleg névtelen park Borovszky Ambrus nevét viselhesse.
A névadóról – címszavakban
Borovszky Ambrus 1912-ben született, 1950 tavaszától a vasmű építésének helyi irányítója, 1953 decemberétől pedig az akkor még Sztálin nevét viselő vasmű igazgatója volt. 1962 és 1964 között kohó- és gépipari miniszterhelyettesként tevékenykedett, majd visszatérése után újra a vasmű vezetője lett, egészen 1975-ös nyugdíjba vonulásáig.
Irányítása alatt a vasmű Európa egyik legjelentősebb kohóműve volt.
Előkészületi fázisban
A tervről Szántó Péter már tárgyalásokat folytatott a DUNAFERR DV. Vasas Szakszervezeti Szövetség vezetőivel, Molnár László elnökkel, Győri Gáborral és Hegedűs László alelnökökkel, akik támogatásukról biztosították a kezdeményezést. Szintén támogatásukat adták Borovszky Ambrus hozzátartozói. Az érintettekkel egyeztettek a névadó ünnepségről is, amelynek keretében hivatalosan is megkapná a Borovszky Ambrus park elnevezést a Martinász szobor és környéke.
Szántó Péter a névadás kapcsán hangsúlyozta, már korábban többen kezdeményezték, hogy a városban közterületet nevezzenek el Borovszky Ambrusról:
– A Martinász szobor környéke valóban minden szempontból ideális, ráadásul szimbolikus helyszín. Ráadásul az is a névadás mellet szól, hogy az érintett területen nincsenek lakóházak, így senkinek nem okoz plusz kellemetlenséget az elnevezés, hiszen nincs szükség az okmányok cseréjére. A lépéssel Borovszky Ambrus előtt tiszteleghetünk, akinek elévülhetetlen érdemei vannak abban, hogy Dunaújváros létrejöhetett, felépülhetett, és egyben felkerült Európa és a világ iparának térképére.
Kapcsolódó anyag:
(Archív fotók: DunaújvárosMesélPontHu; József Attila Könyvtár)
