Dunaújváros Hetilap

A GVI elemzése szerint sok céget megroppantott a járvány

Öcaline - 2020. augusztus 17. 17:05

A koronavírus-járvány gazdasági hatásait vizsgálta a magyarországi vállalkozások körében a MKIK Gazdaság- és Vállalkozáskutató Intézet (GVI) – az érintettség mellett a kormányzati válságkezelés első hullámának hatásait is felmérték. Elemzés.

Az MKIK Gazdaság- és Vállalkozáskutató Intézet (GVI) elemzésében a hazai vállalkozások üzleti tevékenységét akadályozó tényezőket, valamint a vállalatok koronavírus-járvány gazdasági hatásaira adott reakcióit, válságkezelési eszközeit és az állami intézkedések alkalmazását vizsgálták. 

Helyzet, értékelés

Az elemzésben szereplő adatok az akadályozó tényezők esetében a GVI előző négy féléves konjunktúrafelvételeiből, az elemzés többi fejezete során pedig a GVI legfrissebb – hasábjainkon is hírvert – féléves kutatásából származnak: áprilisban összesen 2891 hazai vállalkozást kérdeztek meg a témában. Az adatfelvétel április 1. és 30. között zajlott, a koronavírus-járvány miatt bevezetett kijárási korlátozások időszakában. Az elemzés szerint az eredményeket nagy mértékben befolyásolták a járványra és az ezzel összefüggő gazdasági leállásra vonatkozó első benyomások, tapasztalatok. 
A GVI konjunktúravizsgálatának célja a vállalatvezetők aktuális, rövid távú üzleti várakozásainak feltérképezése, amely a vállalkozók számára az adatfelvétel idején rendelkezésre álló információkra, valamint a cégvezetők szubjektív helyzetértékelésére támaszkodik.

Negatív spirálban

Az elmúlt négy adatfelvétel (2018. október, 2019. április, 2019. október és 2020. április) során kivétel nélkül a munkaerő- és szakemberhiány volt a leggyakrabban megnevezett üzleti tevékenységet akadályozó tényező, ugyanakkor 2020 áprilisában a koronavírus-járvány miatt elrendelt korlátozó intézkedések következtében ezt megközelítette a kereslethiány, a válaszadók szerint pedig a következő fél évben már ez lesz az első számú üzleti tevékenységet akadályozó probléma.

A vállalkozások 87 százaléka számolt be arról, hogy a járvány gazdasági hatásai kisebb-nagyobb mértékben befolyásolják a cég működését; ötödük szerint a járvány közepes hatással volt a vállalkozás tevékenységére, több mint harmaduk viszont úgy vélte, jelentősen akadályozza a működést.
A cégvezetők több mint fele szerint a járvány jelentős negatív hatása a kereslet csökkenése, illetve a cég olyan tevékenységet végez, melyet nem lehet otthoni munkavégzéssel ellátni, minden harmadik válaszadó pedig arról számolt be, hogy azok a vállalkozások, amelyeknek beszállítóként dolgoznak, csökkentették a megrendelés-állományt. A megkérdezettek negyede a rendezvények betiltását és a rövidített nyitva tartást, ötöde pedig a csökkenő exportot is megnevezte negatív hatásként.

Válság, kezelés

A DO-hoz eljuttatott összegzés szerint a válaszadókat arra is megkérték, mondják meg, melyek azok a cégen belüli válságkezelési eszközök, melyeket már alkalmaztak, melyek azok, melyeket még nem alkalmaznak, de a jövőben tervezik a bevezetésüket, és melyek azok, melyeket sem most, sem a későbbiekben nem szeretnének alkalmazni. A válságkezelési stratégiák közül kiemelkedik a kiadások csökkentése, ezt követi sorrendben a likviditás javítása, az üzleti szolidaritás és a piaci pozíciók stabilizálása, javítása, átalakítása, ami egyértelműen jelzi, hogy a vállalkozások a gyors eredményeket ígérő, tűzoltó-jellegű intézkedéseket lépték meg elsőként.

Az öt leggyakoribb, már alkalmazott eszköz az egyéb, máshova nem sorolható költségek csökkentése (a cégek 46 százaléka alkalmazta), a beruházások lassítása és halasztása (29 százalék), a részmunkaidő vagy rövidített munkaidő bevezetése (22 százalék), a rövid távú finanszírozás biztonságának javítása például banki hitelek meghosszabbításával, hitelfizetési moratórium kihasználásával (23 százalék), valamint a bérek és juttatások emelésének halasztása, esetleg csökkentése (20 százalék).
 
Szerep, vállalás

Az áprilisi adatfelvétel idején már bevezetett, vizsgált állami intézkedések közül legnagyobb arányban (25 százalék) a hitelfizetési moratórium érintette a cégeket. A járulékfizetési kötelezettség felfüggesztése és az adófizetési kötelezettség felfüggesztése a válaszadók mintegy ötödét érintette.
Az állami szerepvállalással kapcsolatos cégvezetői reflexiók lesújtó képet mutatnak: a vállalatok alig ötöde tartotta nagyrészt elégségesnek április folyamán az állami gazdasági intézkedéseket, 35 százalék válaszolt úgy, hogy kis mértékben tartja elegendőnek ezeket, míg a relatív többség (40 százalék) egyáltalán nem tartotta elegendőnek az adatfelvételt megelőzően bevezetett eszközöket. 
A cégek több mint kétharmada ítélte meg úgy, hogy az állami intézkedések kiterjesztése szükséges további ágazatokra is, valamint, hogy szükséges lenne bevezetni az – adatfelvétel idején még csak tervezett, illetve részleteiben nem ismert – állami bértámogatást, a bérek részleges állami átvállalását.

(Forrás: GVI; a képek illusztrációk)

A rovat további hírei: Közélet

Újabb győztes EU-s pályázat, ezúttal átképzési programot eredményez

Újabb győztes EU-s pályázat, ezúttal átképzési programot eredményez

2025. jan. 10.

Ismét nyertes, közvetlenül az Európai Unióból érkező pályázatról számolt be Szabó Zsolt gazdasági alpolgármester a Városházán szerdán. A projekt neve SteelCityZen,  előremutató kezdeményezés, amely világszinten egyedülálló lehetőséget jelent, itt konkrétan arra, hogy a vasmű dolgozói ne kerüljenek kilátástalan helyzetbe. 

Dunaújváros kenyere: mindig jó helyre kerül a felajánlás!

Dunaújváros kenyere: mindig jó helyre kerül a felajánlás!

2025. jan. 09.

A népszerű közösségi akciónak köszönhetően a Cimbora Klub részesült anyagi támogatásban. Az elmúlt negyedévben ismét több mint 8000 kenyeret adtak el, így az 50 forintoknak köszönhetően 402 ezer 550 forintnyi adomány landolt a közösség perselyében. Mostantól a Rosti iskola lesz a kedvezményezett!

Gyászban az egyetem, elhunyt dr. Mudra László

Gyászban az egyetem, elhunyt dr. Mudra László

2025. jan. 09.

A Dunaújvárosi Egyetem közössége mély fájdalommal tudatja, hogy elhunyt dr. Mudra László – az intézmény legendás tanára életének 91. évében távozott az élők sorából. Emléke él.

DSTV: sokan élnek bizonytalanságban

DSTV: sokan élnek bizonytalanságban

2025. jan. 08.

A dunaújvárosi szociális háló intézményei az év minden napján azon dolgoznak, hogy segítsék a bajbajutottakat, derül ki a DSTV évértékelő összegzéséből. Nemes, de nagyon kemény munkát végeznek a szakemberek, akik reményt is adnak a rászorulóknak. Hangkép.

Gyászol a gimnázium, elhunyt Hammerl Ferenc

Gyászol a gimnázium, elhunyt Hammerl Ferenc

2025. jan. 07.

A Széchenyi gimnázium nekrológjával veszünk búcsút a napokban az égi katedrára távozott rubin diplomás pedagógustól, az intézmény volt vezetőjétől. Nyugodjon békében, Tanár úr!

Szorgos és lelkes a véradók közössége

Szorgos és lelkes a véradók közössége

2025. jan. 07.

Egyre többen ismerik fel a véradások fontosságát, mondta a DSTV évértékelő sorozatának összeállításában a Magyar Vöröskereszt Dunaújvárosi Területi Szervezetének vezetője. A tavalyi tervek szépen alakultak, mind többen ismerik fel és vallják: vért adni menő! Hangkép.

Isten hozott, kicsi Nara!

Isten hozott, kicsi Nara!

2025. jan. 06.

Szívmelengető hagyomány Dunaújvárosban, hogy a város első babáját köszönti az önkormányzat. Teian Nara január 2-án látta meg a napvilágot, így ebben az esztendőben őt és szüleit ajándékozta meg Pintér Tamás polgármester a város nevében. Mindenki legnagyobb örömére a baba egészséges, már haza is mehettek a kórházból.