Ugrás a tartalomhoz Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez a honlapon
Címlap

Top nav left

  • Friss hírek
  • Galériák
  • Videók
  • Hetilap
  • Távhő
2026. jan. 13. Veronika
FacebookYoutube
  • Közélet
  • Sport
  • Sziréna
  • Dunaferr
  • Mozaik
  • Kultúra
  • Oktatás
főoldal
Menü

Új kutatási eredmények a mohácsi csata idejéről

Mozaik
kutatás
történelem

facebook megosztás

doszerk - 2020. aug. 22., 16:17

Az 1526-os mohácsi csatát az emlékezetben megőrződött augusztus 29. helyett valójában szeptember 8-án vívhatták meg a magyar és az oszmán seregek - számolt be erről és kutatásuk más új eredményeiről is a Szigetvár melletti Szulejmán-sírkomplexum kutatását vezető Pap Norbert, a Pécsi Tudományegyetem (PTE) történeti földrajz professzora az MTI-nek.

Than Mór: A mohácsi csata

A mohácsi csata helyszínét is vizsgáló kutatócsoport vezetője felidézte: 1526. augusztus 29. a magyar történelem egyik legismertebb dátuma. Mohács emlékezete összekapcsolódott Keresztelő Szent János fejvételének napjával és így a királyát, vezetőit vesztő magyar nemzet gyásznapjává vált. "Augusztus 29. ezzel szakralizálódott. Szimbólumok épültek rá: a csata kétszáz éves emlékhelyét, a Csatatéri Emlékkápolnát Keresztelő Szent János nevére szentelték fel" - magyarázta a kutató. Ha viszont a csata idején használt Julián-naptár szerint dátumozott írott források idejét átszámítjuk a Gergely-naptáréra, az évforduló szeptember 8. lenne - hangsúlyozta. Magyarázata szerint a mohácsi csata kronológiai elhelyezését a hagyomány határozza meg. A 15-16. századi történeti események elmesélésekor ez a hagyomány a korszak írott forrásaiban - a szerzők vallási hátterétől függően - a keresztény, a muszlim vagy éppen a zsidó naptár, kalendárium jeles napjaiként jelenik meg. A naptárakat azonban időnként meg kellett reformálni, hogy a mindennapi élet és a vallásgyakorlás céljaira használhatók maradjanak, s azok a csillagászati jelenségekhez igazodni tudjanak.

Ez történt 1582-ben is, amikor XIII. Gergely pápasága idején a korabeli keresztény világban használt Julián-naptárnak a tavaszponthoz történt 10 napos "elcsúszását" korrigálták. Ezt a többi között azzal orvosolták, hogy 1582. október 4. után az azt követő tíz napot "kihagyták" és a negyedikét követő nap október 15. lett. A reformmal megtörtént a naptár korrekciója, a tavaszi napfordulót és más fontos csillagászati eseményeket is összehangolták vele. A fontos vallási ünnepek kiszámítása és a mezőgazdasági munkák tervezése, szervezése is sokkal racionálisabb lett. Megjegyezte, hogy a hagyomány ugyanakkor megreformálhatatlan, egy évben ünnepkör ünnepkört követ, az egyes időszakok, de a napok is vallási jelentőséget hordoznak; szimbolikus töltésük, történelmi konnotációjuk van. A praktikus okok, mint a vallásgyakorlás, a munkák megszervezése érdekében végrehajtott naptárreformok miatt elvált egymástól a szakrális (hagyományos-időnként igazított) és a szekuláris (pontosan mért) idő.

Mohácsra térve Pap Norbert kiemelte: ha az emléknapot átcserélnék, az teljes egészében "megzavarná" azt a Mohács-emlékezést, amelynek lassan fél évezredes nemzetépítő hagyománya van. A mai katolikus naptár szerint szeptember 8. Kisboldogasszony napja és nem hordoz a csatával kapcsolatos emlékezeti tartalmat. "Szűz Mária születésének napja örömünnep, ami nem is állhatna távolabb augusztus 29-nek a magyar történelemben játszott tragikus szerepétől" - tette hozzá. A nemzeti gyásznap annak szimbolikus tartalma miatt ezért továbbra is augusztus 29-én van, ugyanakkor a kutatásban mégis azzal kell számolniuk, hogy a Gergely-naptár szerinti "szeptember 8-án volt az összecsapás, mert az az 1526. évi hadjárattal és magával a csatával kapcsolatos tényezőknek az értelmezésében is szerepet játszik". Ezekről a professzor elmondta, hogy "a konkrét napi események kronológiájában a napkelte és a napnyugta máskor van a mostani és az akkori augusztus 29-én, mint szeptember 8-án. A történeti vizsgálatainkban ennek jelentősége van, hiszen az oszmán források a mohácsi események leírását a muszlim imaidőkhöz kapcsoltan adják meg, amelyek viszont csillagászati jelenségekhez kötöttek".

Ahhoz, hogy a korábbinál pontosabban tudják rekonstruálni az eseményeket, a ma használatos Gergely-naptár szerinti szeptember 8-án - ami megfelel a forrásokban megjelenő 1526. évi augusztus 29-nek - a mohácsi síkságon mérhető helyi időt kell meghatározni. Azt az időt kell rekonstruálni, amelyet az oszmán csillagászok a helyi körülmények figyelembevételével ki tudtak számolni - mondta. Pap Norbert szerint egyebek mellett a magyar és az oszmán seregek mozgásakor is érdemes lehet figyelembe venni az augusztus 29. és szeptember 8. közötti másfél hét különbséget. Az, hogy a termés mikor érik be, a betakarítás mikor történik, a hadjárat szervezése miatt fontos szempont volt. Csak a szántóföldeken zajló betakarítási munkálatokat követően történt ugyanis meg a magyar csapatok elindítása a mohácsi táborba. A seregállítás feltételei, az előkészületek vizsgálatakor érdemes figyelembe vennünk azt a körülményt, hogy a 10 nap "csúszás" a Julián-naptárban a vegetációs ciklus és a mezőgazdasági munkák szervezése esetében már számottevő különbség, amit érdemes figyelembe venni a hadjárat előkészületeinek vizsgálatakor.

A másik említésre érdemes körülmény, hogy a kis jégkorszaknak is nevezett hideg periódus miatt a november a 16. században téli hónappá vált. Az oszmánok a hadjárataikon az idő hidegebbre fordulásával kivonultak az országból: a fordulónap a Kászim-nap volt október 26-án, amelyet a Julián-naptár szerinti Szent Demeter napjához kötöttek. Egy október közepi kivonulás ennek alapján nem az ősz közepén történt, mint manapság, hanem az akkori ősz legvégén, sőt talán belenyúlt a télbe. "Éppen ezért a két naptár közötti különbséget és annak az időjárásra vonatkozó potenciális következményeit célszerű beszámítani mindkét fél hadvezetésének döntéseibe, persze nem csak 1526-ban" - fogalmazott. Az új eredményekről Pap Norbert és kutatótársai - Gyenizse Péter, Kitanics Máté és Szalai Gábor - a Balkán Füzetek nevű kiadványban számoltak be.

(MTI)

A rovat további hírei: Mozaik

DSTV: ajándékosztók az Aranyban

DSTV: ajándékosztók az Aranyban

2024. jan. 10.

Nagyon szép és nagyon nemes kezdeményezésről számol be a DSTV összeállítása – még karácsony előttről. Több intézmény, szervezet dolgozóinak munkáját is megköszönte az Arany János Általános Iskola diákjainak különítménye – kézzel készített ajándékokkal. Hangkép.
 

Újra beköszönt Tél tábornok – kemény fagyokra készülhetünk

Újra beköszönt Tél tábornok – kemény fagyokra készülhetünk

2024. jan. 08.

Viharos szelet, kevés havat, de masszív téli időt ígér a hétre a DO meteorológiai szakértője. Különösen az éjszakák kopoghatnak nagyon – akár -10 fokig zuhanhat a hőmérséklet, vigyázat az utakon!

Mese nincs, enni kell az új esztendőben is!

Mese nincs, enni kell az új esztendőben is!

2024. jan. 07.

Az idevágó fogadalmak egy része természetesen ellentmond a címben summázott kötelemnek, de friss gasztrokulturális kalandozásom szerint a Terítéken csoport tagjai örvendetesen őrzik a józan eszüket.

Újév és vízkereszt ünnepe Dunapentelén

Újév és vízkereszt ünnepe Dunapentelén

2024. jan. 06.

Vízkereszt napján az évindító ünnepek településtörténeti vonatkozásait vesszük sorra – volt belőlük bőven, Pentele népe tudott is, szeretett is ünnepelni! Kronászt Margit történész-muzeológus vendégposztja.

Hogyan találhatunk valóban időtálló megoldásokat kültéri festéshez?

Hogyan találhatunk valóban időtálló megoldásokat kültéri festéshez?

2024. jan. 05.

A tartós, minőségi és ezáltal hosszú élettartamú kültéri festés fontos befektetés, ugyanis nem csak esztétikai értékkel bír: a festékréteg védi a falakat a csapadéktól, az UV-sugaraktól és más környezeti tényezők károsító hatásaitól. (X)

Egy tonna kutyatáp gyűlt össze a dunaújvárosiak jóvoltából

Egy tonna kutyatáp gyűlt össze a dunaújvárosiak jóvoltából

2024. jan. 04.

Ötödik éve már, hogy minden szilveszter előtt jótékonysági adománygyűjtést hirdet Barta Endre és Kálló Gergely "Petárda helyett kutyatápot" elnevezéssel, azt kérve a dunaújvárosiaktól, hogy ne petárdára költsenek, hanem vegyenek kutyatápot, és hozzák el a "Rajta, Újváros!" állateledel gyűjtésére. Idén egy tonna állateledel gyűlt össze.

BÚÉK, Dunaújváros – bulis búcsú az óévtől (galériával)

BÚÉK, Dunaújváros – bulis búcsú az óévtől (galériával)

2024. jan. 02.

Este koncert, virsli, pezsgő és mulatság, aztán éjfél felé égig érő jókedv fogadta a szilveszterezőket a Városháza téren. Jól sikerült az önkormányzat évzáró (és évindító) bulija, sok százan búcsúztak együtt 2023-tól, és várták együtt az új esztendőt.

  • További hírek

Friss hírek

  1. Április 12-én lesz az országgyűlési választás

  2. Idős asszonyt rabolt ki – letartóztatás a végre

  3. Építkezés, türelem, előrelépés – ilyen lehet 2026 a magyar tornasportban

  4. DSTV: havas, fagyos tudnivalók

  5. Elrendelték a zaklató bűnügyi felügyeletét

Videók

Embedded thumbnail for DSTV: havas, fagyos tudnivalók

DSTV: havas, fagyos tudnivalók

Embedded thumbnail for DSTV: tartalmas év a műtárgyak között

DSTV: tartalmas év a műtárgyak között

Embedded thumbnail for DSTV: a kultúra és a közösségek központja

DSTV: a kultúra és a közösségek központja

Top hírek

  1. Bestiálisan bántalmazta az albérlőjét – letartóztatták

  2. Elrendelték a zaklató bűnügyi felügyeletét

  3. Eltűnés miatt keresik a testvérpárt

  4. Beszélgetés Gyöngyössy Csabával – egy év tapasztalatairól, a feladatokról, tervekről

  5. Óvintézkedések a tartós, kemény fagyok idejére

Galéria

Újévi Gála (2026)

BÚÉK, Dunaújváros! (2026)

A szeretet lángja is ég

Dunaújváros Hetilap

XV. évfolyam 1. szám - 2026.01.09.

2025. © DS Média Kft. •  Médiaajánlat • Szerzői jogok • Adatvédelem • Impresszum • Közéleti hetilap • RSS

  • Közélet
  • Sport
  • Sziréna
  • Dunaferr
  • Mozaik
  • Kultúra
  • Oktatás
  • Friss hírek
  • Galériák
  • Videók
  • Hetilap
  • Távhő