Dunai Kincses Kert: tavaszváró évnyitó kerekedett

Egyebek mellett a kiürült kamrák és spájzok feltöltésének ígéretével várta az idei év első kavalkádjába a látogatókat a Dunai Kincses Kert szervező csapata – így is lett!

Bőséges felhozatal

Közel negyven árus, a visszatérő, hűséges standolók mellett új szereplők, nagyon gazdag felhozatal – így jellemezte a kínálatot Orosz Csaba, aki azt is elárulta, hogy amolyan tavaszváró forgatagra csalogatták a műfaj szerelmeseit a Szalki-szigetre:
– Nagyon örülünk, hogy a januári szünet után újra sokan választották a Dunai Kincses Kert meglátogatását szombat délutáni programnak. Úgy érzem, mind a vásárlók, mind az árusok elégedettek lehetnek. Különösen a házi és házias ételek frontja erős, de a sajtok, a mézek, a szörpök és a lekvárok kínálata is igazán gazdag. Az is örömteli, hogy a kézművesek, ajándékkészítők is hűségesek maradtak a vásárhoz – még tovább színesítve a tavaszváró forgatag amúgy sem szürke kínálatát.

Liofilizáljunk együtt!

A hangulatra valóban nem lehetett panasz, meg persze az ízorgiára sem. Az első állomás nekem a réteses stand volt, ahol – hiszik vagy sem – még tökös-mákos remeket is lehetett venni, pedig eskü, arról sokáig azt hittem, hogy olyan csak viccben van. Ha már a ritkaságoknál járunk, említtessék meg a kedvenc füstöltárus bázisom, ahol az extrém márványos tarja mellett – TADÁMMM! – füstölt és főtt, szeletelt marhanyelvet is beszerezhetett az, akinek arra támadt gusztusa. Mint például nekem.

De tényleg szenzációsan erős volt a sajtos kínálat, a szörpversenyt nálam ezúttal a citromfű és a rozmaring nyerte, viszont ha már a különlegességek és újdonságok terepe felé kanyarodunk, hát essék szó az Ízkamra fantázianevű termékkörről – Hegyi Ildikó készséggel mesélte el a finomságok történetét, meg egyúttal az eljárás lényegét is a DSTV kamerája előtt. A történet nagyon-nagyon leegyszerűsítve tényleg érthető, hiszen a liofilizálás körülbelül annyit tesz, mint fagyasztva szárítás, ami nyomán a gyümölcsben minden benne marad, kivéve a vizet. Az első teszt alapján nagyon finom – az meg már tényleg csak liofilizált porral kevert gyümölcshab a tortán, hogy az alapanyag kizárólag biokertben termett gyümölcs, illetve erdei jóféleség, vagyis az egészségőr faktor is igen-igen erős. 
Azt már említettem, hogy a szombati kincsvadászat egyúttal a kifogyott kamrák készletének pótlását is szolgálta, nos, a foglalkozás nálam ezen a fronton is elérte a célját – de persze már most nagyon várom a márciusi folytatást.

És persze: öles léptekkel jöhet a tavasz!

(Fotó: DO)