A város építésének kezdetét, az első kapavágásoktól az építkezésig tartó folyamatokat, az új város életét mutatja be az Intercisa Múzeum kiállítása. A tárlatot Farkas Lajos, az intézmény igazgatója mellett Pintér Tamás, Dunaújváros polgármestere és Horváth Tamás, a Dunaújváros Mesél blog szerzője nyitotta meg tegnap délután.Lokálpatriótáknak kötelező!
Nehéz hónapokon van túl az ország és azon belül az Intercisa Múzeum is: ezzel kezdte bevezetőjét Farkas Lajos, az Intercisa igazgatója. Mint mondta, az idei évben csupán második rendezvényüket tudják megrendezni, hiszen a koronavírus miatt több hónapos kihagyásra kényszerült az intézmény. Hangsúlyozta: bár ebben az időszakban is folyamatosan dolgoztak, egy múzeum akkor teljesíti igazán feladatát, ha emberek töltik meg.
A lehetőségek városa
Az igazgató a kiállítás kapcsán elmondta: bár mindenki rossz szájízzel gondol az ötvenes évek időszakára, amikor a várost alapították, árnyalni kell a képet. A korszakot a legsötétebb kommunizmus idejének tartják a legtöbben, ugyanakkor ha belegondolunk, aki a Horthy- korszakban aki nem született nemesnek, bármilyen tehetséges volt, lehetőségei meglehetősen beszűkültek, hiszen cselédként, vagy zsellérként dolgozhatott élete végig, hangsúlyozta az intézmény történész végzettségű vezetője. Ezzel szemben az új városban, amely a kukoricaföldön született, emberszámba vették az érkezőket, akik előtt új perspektívák nyíltak meg: viszonylagos jólétben, megfelelő körülmények között élhetett. Lakást, szociális ellátást kaptak.
Hozzáfűzte: mivel az ország különböző pontjairól érkeztek az új város építői, dolgozói, ezért a populáció meglehetősen jó; egyfajta olvasztótégely a város, ennek köszönhető véleménye szerint, hogy 2000-ben a "Nemzet Sportvárosa" címmel jutalmazták Dunaújvárost.
Város a messze ringó semmiben
A megnyitó vendégeit köszöntötte Pintér Tamás, Dunaújváros polgármestere is. Mint kiemelte, az ilyen alkalmak arra hivatottak, hogy emlékezzünk múltunkra, és a hősökre, akik felépítették a várost. A polgármester Miskolczi Miklós: Az első évtized című könyvéből is idézett: „… itt, a messze ringó semmiben felépítenek egy háromemeletes házat, és utána egy várost, egy gyárat."
Vadkelet és izzó vas – együtt: a tárlat összeállításában Horváth Tamás, a Dunaújváros Mesél blog szerzője is jelentős szerepet vállalt. Ajánló beszédében a blogger kifejtette: valóságos vadkelet várta az ide érkezőket, ahol a fénylő arany helyett izzó vas csábította a "kalandorokat". Ahogy a korabeli dokumentumokból is kiderül, a lelkes építők mellett természetesen a rendszerrel egyet nem értők, a rebellisek, sőt, akár a büntetés- végrehajtási intézetekből frissen szabadultak is jöttek az akkori "Sztalinvárosba", ennek köszönhető az a sokszínűség, amely éppen hetven éve jellemzi városunkat. Az Intercisa Múzeum tárlatát az érdeklődők november közepéig láthatják az intézmény második emeleti kiállító termében – lokálpatriótáknak kötelező, de mindenki másnak is nagyon ajánlott!
Cs. L.
(Fotó: Végh Zoltán)
A város építésének kezdetét, az első kapavágásoktól az építkezésig tartó folyamatokat, az új város életét mutatja be az Intercisa Múzeum kiállítása. A tárlatot Farkas Lajos, az intézmény igazgatója mellett Pintér Tamás, Dunaújváros polgármestere és Horváth Tamás, a Dunaújváros Mesél blog szerzője nyitotta meg tegnap délután.
(Fotó: Végh Zoltán)
