"Jószoli 30": az elmaradt jótékony árverés margójára
A Jószolgálati Otthon Közalapítvány születésnapi sorozatának záróeseménye lett volna a művészetterápiás műhely alkotóinak műveiből szervezett jótét célú árverés. Mit vesztettünk a meghiúsulásával – és lesz-e lehetőség a pótlására?
Kezdjük a történetet a vallomásos próza jegyében fogant mondattal: a szó legszorosabb értelmében csodás összeállítást láthatott a közönség a közelmúltban a Bartók Kamaraszínházban – a Jószolgálati Otthon Közalapítvány művészetterápiás műhelyében készült alkotásokat az Aula Galéria mutatta be, elsöprő sikerrel.
Jótékony tervek
Aligha véletlen, hogy a kiállítás anyagát biztosító közalapítvány merész terveket szövögetett a kollekció jövőjét illetően: a "Jószoli" fennállásának 30. születésnapját ünneplő, hasábjainkon rendre bemutatott eseménysorozat fináléjaként jótékony célú árverést szerveztek a közelmúltban, amelyen a kiállítás művei, valamint a művészetterápiás foglalkozásokon készült további alkotások kerültek volna kalapács alá.
Igen, sajnos csak "volna" – a születésnapi sorozat csimborasszójának szánt aukció elmaradt.
Innentől persze feltételes módban vagyok kénytelen fogalmazni: nem tudhatni, milyen sikerrel zajlott volna a licit, és sajnos az is talány, összegyűlt volna-e elegendő forrás az árverésből a tervezett álmok megvalósítására. A tervezett álmok amúgy nagyon is materiális dolgok: a Jószolgálati Otthon egy klímaberendezés beszerzését finanszírozta (volna) a befolyó összegből, emellett további, elsősorban a művészetterápiás foglalkozásokat segítő eszközök – tablet, projektor – vásárlását tervezték. Ez utóbbiak hallatlan előnye, hogy kitűnően használhatók (lennének) az intézmény további közösségi eseményein is.
De a tilalom nagy úr – a tervezett jótét célú licit a járványhelyzet élesedése miatt hiúsult meg.
Pedig milyen szép!
Lelkesen beszél a licitre szánt műtárgy-együttesről Zsinka Gabriella művészettörténész, a Kortárs Művészeti Intézet művészeti vezetője is – az aukció levezetésére felkért szakember szerint több szempontból is hallatlanul izgalmas kollekció kerülhetett volna kalapács alá:
– Az egyik fontos tényező, hogy az aukcióra szánt művek segítségével bepillantást nyerhetünk egy fantasztikusan dolgozó műhely kulisszáiba. Minden műhely megismerésekor hozható egy értékítélet – a kiállított anyag alapján az például nagy bizonyossággal állítható, hogy a Jószolgálati Otthon műhelyében Kóty Zsuzsanna és Tankó István érzékeny, visszafogott irányításával nagyon magas színvonalú munka folyik. Műfaji szempontból is nagyon színes a kollekció – akvarellek, akril-vászon művek mellett különleges technikával készült alkotások, textilek is akadnak a gyűjteményben –, figuratív munkák és absztrakt kísérletek egyaránt színesítik a palettát.
Zsinka Gabriella még egy fontos tényezőre felhívta a figyelmet: Paul Ricoeur-t idézve "a műalkotások angyali ideje" is számít, állította – mondván, egyfelől a vásárlók közül mindenki megtalálhatta (volna) a neki tetsző alkotást, méghozzá azzal a tudattal, hogy különleges műtárgy birtokába jut. A műtörténész szerint ez az "érzelmi tényező" szintén a bemutatott kollekció sajátja:
– Minden mű mindig önálló életre kel az elkészítése után – ez "elengedés-fázis" persze nehéz, de elkerülhetetlen. A művészetterápiás műhelyben készült alkotások esetén ez szintén kézzelfogható tapasztalás – hiszen különleges, érzékeny emberek különleges képességei hozták létre, alakították ezeket a műveket. Így nemcsak a "Jószoli" születésnapi sorozatának, de ennek a folyamatnak az ünnepe lehetett volna az aukció.
Az, hogy lesz-e és milyen formában, jelenleg még persze a jövő nagy kérdése: a szándék a pótlásra egyértelmű, az is lehet, hogy online árverés lesz a vége. Az biztos, hogy mindenképpen kezdeni szeretne valamit a kollekcióval a közalapítvány.
Folytatása következik; én epedve várom.
(Illusztrációk: Jószolgálati Otthon Közalapítvány)
A rovat további hírei: Közélet
Ötven év a vasműben, közel huszonöt az önkormányzat közgyűlésében
2025. feb. 11.
Tóth Kálmán a 9-es választási körzet önkormányzati képviselője. Ő az, akinek a nevéhez különleges, vagy inkább nem hétköznapi számadatok is köthetők. Tóth Kálmán kis megszakítással 2002 óta, közel 25 éve önkormányzati képviselő, kereken 50 évet dolgozott a Dunai Vasműben. Talán kevesebben tudják róla, hogy Dunaújváros rekorder önkéntes véradója, már 156 alkalommal vállalta a „csapolást”.
Felújított padokkal a pihenni vágyókért
2025. feb. 11.
Az életközösségek szépítéséhez nem kell mindig hatalmas beruházás. A közterületeken lévő padok felújítását már tavaly megkezdték a szakemberek, idén pedig városszerte folytatják. Mezei Zsolt általános hatáskörű alpolgármester tájékoztatott a gondozási munkálatokról.
Negyed század a közösség szolgálatában
2025. feb. 11.
Mindenki ismeri és mindenkit ismer, töretlen lelkesedéssel intézi a lakók számára fontos ügyeket, elsimítja a konfliktusokat, ha kell, és mindig mindenki megtalálhatja, ha muszáj: 25 éve dolgozik a Dózsa Lakásfenntartó Szövetkezet lakói képviseletet ellátó küldöttjeként Grőb János.
225 millió forintra pályázik Dunaújváros
2025. feb. 10.
Sajtótájékoztató részeként számolt be arról Szabó Zsolt gazdasági és koordinációs alpolgármester, hogy Dunaújváros a városi intézményekkel közösen indul a DIMOP Plusz 2.1.1-24 pályázaton. Sikeres elbírálás esetén jelentős támogatásban részesülnének az intézményeink.
Közszolgaként tettek sokat a városért, a dunaújvárosiakért
2025. feb. 08.
Összeállításunkban hétről hétre felelevenítjük a 2019-2024-es önkormányzati ciklusban díjazottak névsorát, életútját – ezúttal a Dunaújváros Közszolgálatáért díjjal elismertek következnek.
Közmeghallgatást tartottak a Városházán
2025. feb. 07.
Megtartotta a minden év elején esedékes közmeghallgatását Dunaújváros önkormányzatának közgyűlése. Csütörtökön délután több városlakó is kíváncsi volt a tervezett fejlesztésekre és a költségvetésre – a városlakók a legtöbb felmerülő kérdésükre választ kaptak, az önkormányzat az itt élőkért szeretne tenni a továbbiakban is.
Tettekkel a fenntarthatóbb jövőért
2025. feb. 07.
A zöld jövőért tartottak konferenciát a napokban a Mondbach-kúriában. Dunaújvárosban olasz és spanyol partnerek cseréltek tapasztalatot arról, hogy a városokat hogyan lehet élhetőbbé tenni a lakosság számára. A Life SeedNEB projektje során zöld fejlesztések valósulhatnak meg városunkban is.