Ugrás a tartalomhoz Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez a honlapon
Címlap

Top nav left

  • Friss hírek
  • Galériák
  • Videók
  • Hetilap
  • Távhő
2026. már. 05. Adorján, Adrián
FacebookYoutube
  • Közélet
  • Sport
  • Sziréna
  • Dunaferr
  • Mozaik
  • Kultúra
  • Oktatás
főoldal
Menü
Dunaújváros Hetilap

Pásztorok bevonásával vizsgálták a szarvasmarhákat

Közélet
állattartás
vizsgálat

facebook megosztás

doszerk - 2020. szep. 26., 19:52

A pásztorok bevonásával végzett vizsgálatból kiderült, hogy a szarvasmarhák száznál is több növényfajt ismernek fel és mindegyikhez más módon viszonyulnak a legelőn.

A kutatás eredményeit nemrég publikálták az Ökológiai Kutatóközpont munkatársai és a vizsgálatban közreműködő pásztorok a Journal of Applied Ecology című szaklapban. A cikk újszerű módon kapcsolja össze a pásztorok tudományát az ökológiai, a mezőgazdasági és a természetvédelmi kutatásokkal.
A beszámolóból, amelynek szerzői Molnár Zsolt ökológus és kollégái, valamint Máté János és Sáfián László pásztorok voltak, kiderül, hogy a marha mindegyik növényhez más módon közelít: valamelyiket annyira szereti, hogy odalép hozzá vagy odahajtja a fejét, más fajokat türelmesen fogyaszt. De vannak olyanok is, amelyeket csak valami finomabbal együtt hajlandó "bekanyarítani", vagy csak aprókat harap belőle, vagy éppen csak a virágát szereti. Emellett sok olyan növényfaj is van, amelyeket csak megszagol vagy egyszerűen kikerül, míg egyeseket annyira nem szeret, hogy kirázza őket a szájából, ha az véletlenül odakerül.
"Azaz a jószág válogatós, a legelőről mint svédasztalról szemezget" - írják a szerzők. A tanulmány szerint a marhának tízféle viszonya volt a legelő 117 vizsgált növényfajához, láthatóan felismerte az egyes fajokat. A több évig tartó vizsgálatban a kutatók csaknem 33 ezer esetben dokumentálták a marha "fűharapását".
A kutatók a pásztorok tapasztalatait használták fel. Mint írják, a pásztornak birtokában van a tudomány, amellyel a marha kívánságát, ízlését befolyásolni tudja. Pásztorolva a jószág olyan növényeket is megeszik, amelyeket annyira azért nem kedvel. A pásztor tudja, hogy nem a frissen hajtott üde zöld füvektől, hanem a tápanyagokban tartalmasabb, de szárazabb, bizonyára íztelenebb fűtől hízik jobban a jószág. A jól pásztorolt állat ezért jobban hízik, jobban neveli a borját, ezért több hasznot is hajt. Azaz a gazdának is hasznos a pásztorok tudománya.
A pásztor folyamatosan figyeli a legelőjét és igyekszik azt úgy karbantartani, hogy egyrészt őszig kitartson a fű, másrészt a következő évben is jól lehessen tartani rajta a jószágot. A pásztor fő feladata, hogy a napi legeltetéssel "menüt" állítson össze és azon vezesse végig a marhát, hogy többet és jobbat egyen, mintha maga kószálna a gyepen. "A nap végén pedig desszert jár neki, például egy finom lóherés folt" - írják.
A tudósok szerint a pásztorolt jószág a természetvédelemnek is sok jót tehet, a védett növények és állatok szempontjából is kedvezőbb lehet a gondos tartás. A pásztor meg tudja akadályozni egyes foltok túllegelését, más helyeken pedig a legelés elmaradását, mindkettő káros lehet sok ritka fajnak. A pásztor és a természetvédő együttműködéseként visszaszoríthatók a túlzottan elburjánzott fajok (például a sás és a nád) vagy éppen a nem őshonos, tájidegen, úgynevezett inváziós növények, például a japánakác.
Az eredményeket a Kiskunsági Nemzeti Park munkatársai közvetlenül fel tudják használni a vizsgált védett területen, a Peszéri-réteken Kunpeszér határában.
A cikkben említést tesznek egy új szakma képviselőjéről, a természetvédelmi pásztorról is. Mint írják, ő az a pásztor, aki érti elődei tudományát, követi a pásztorhagyományt, de közben érti a modern természetvédelem céljait is. Ez a tudás Magyarországon több száz hektárnyi legelő természetvédelmi célú hasznosítását teheti lehetővé. Ilyen pásztorok már vannak Franciaországban és Spanyolországban, de újabban már Magyarországon is.
Az Ökológiai Kutatóközpont közleménye szerint a cikk témája azért is újszerű, mert egy olyan területről van szó, ami a hagyományos tudományterületek között kimaradt a kutatásból. A jószág takarmányozásával, legelésével foglalkozó agrárkutatók elsősorban vetett, néhány fajból álló, intenzív legelőket vizsgálnak, míg az ökológusok nem figyelik kellően közelről a jószág táplálkozási viselkedését. A pásztoroknak ugyanakkor a világ minden táján ez az egyik fő tudománya: eldönteni, hogy a legelő melyik növényét mikor és hogyan lehet hasznosítani. Molnár Zsolt és kollégái most a pásztorok tudományát kapcsolták össze az ökológiai, a mezőgazdasági és a természetvédelmi kutatásokkal.

Forrás: mti.hu

Fot: illusztráció

A rovat további hírei: Közélet

A közösség diadala lett az újtelepi véradás

2026. jan. 19.

Mindent bevetett az immár hagyományos közösségi akció életben tartásáért a Városvédők Újtelepért Egyesület és a Magyar Vöröskereszt területi szervezete – a vége átütő siker: szombaton a célzott 40 fő helyett 56 önkéntes vállalta a csapolást!
 

„Boldogító igen!” – idén újra esküvő kiállítás csalogatott a Mondbach-kúriába (galériával)

2026. jan. 19.

A tavalyi nagy siker után ismét megszervezték az esküvő kiállítást - másodjára is remek hangulat és kiváló szakemberek várták a látogatókat. A kúria ismét fényesen bizonyította, hogy az esküvők ünnepi pompája bizony megfér a falai között. 

"... egy reménységre kaptatok elhívást is" – imahét, már mától

2026. jan. 19.

Folytatják az elmúlt esztendők nemes hagyományát, négy napon át tartó egyetemes imahétre várják a híveket a város templomaiban. A sorozat már ma délután kezdődik!

DSTV: MR berendezés Dunaújvárosban

2026. jan. 19.

A beszámolóval már jelentkeztünk hasábjainkon, most itt a DSTV összegzése arról, hogy ünnepélyes keretek között is átadták a Szent Pantaleon Kórház-Rendelőintézetben a nemrég telepített MR berendezést. Hangkép.
 

Gazdára találtak az elhagyott ruhadarabok

2026. jan. 16.

Nem könnyű az általános iskolás gyerekek élete. Tanulnak, leckét írnak, sportolnak és edzésekre, szakkörökre járnak. Megesik, hogy ilyenkor néhány dolgot elfelejtenek – például cipőt, kabátot, pulóvert, pólót és zoknit hagynak az iskolában. 

Kálló Gergely: "...fontos, hogy a döntéseknél az itt élők véleménye érvényesüljön"

2026. jan. 16.

Nagyjából egy év telt el azóta, hogy Kálló Gergely a 7-es számú választókörzet önkormányzati képviselőjeként megkezdte munkáját Dunaújvárosban. Bár a politikai szerep nem volt ismeretlen számára, a helyi közélet ritmusa, a városi ügyek sokszínűsége és a mindennapos kapcsolattartás a lakossággal új hangsúlyokat adott munkájának.

DSTV: a szolidaritási adóról

2026. jan. 16.

A beszámoló már nagyot futott hasábjainkon, most itt a DSTV összeállítása a szolidaritási hozzájárulás kormányzati sarcáról. A lényeg: idén is jelentős szolidaritási adót kell fizetnie a városnak – tételesen 1 milliárd 588 millió forintot. Hangkép.
 

  • További hírek

Friss hírek

  1. Fájó vereség Egerben

  2. DSTV: mindent az EpiPen használatáról

  3. Népdalosok tavaszi randevúja a Móriczban

  4. Éremeső a gyermekek gáláján

  5. Korlát épül és más fejlesztés is lesz

Videók

Embedded thumbnail for DSTV: mindent az EpiPen használatáról

DSTV: mindent az EpiPen használatáról

Embedded thumbnail for DSTV: a "jószoli" hétköznapjai

DSTV: a "jószoli" hétköznapjai

Embedded thumbnail for DSTV: a szakmacsoportok egyeztettek

DSTV: a szakmacsoportok egyeztettek

Top hírek

  1. Újabb online csalások – milliós kárral is!

  2. Illusztris díszvendég a filmbemutatón

  3. Focival emlékeztek egykori társaikra

  4. Korlát épül és más fejlesztés is lesz

  5. Színpompás dallamkavalkád a festményeken

Galéria

IX. Szent Pantaleon Jótékonysági Bál

Kolbászfesztivál (2026)

FitCity Dunaújváros (2026. február)

Dunaújváros Hetilap

XV. évfolyam 8. szám - 2026.02.27.

2025. © DS Média Kft. •  Médiaajánlat • Szerzői jogok • Adatvédelem • Impresszum • Közéleti hetilap • RSS

  • Közélet
  • Sport
  • Sziréna
  • Dunaferr
  • Mozaik
  • Kultúra
  • Oktatás
  • Friss hírek
  • Galériák
  • Videók
  • Hetilap
  • Távhő