1956, te sztálinvárosi csillag!
A budapesti eseményeket mindenki jól ismerheti az 1956-os forradalom és szabadságharc kapcsán: a hősies küzdelem, a szovjet intervenció, talán még november 4. is mélyen bevésődött a köztudatba – ezúttal a sztálinvárosi/dunapentelei eseményekre fókuszálunk. Szép, méltóságteljes ünnepet!
Az '56-os forradalom és szabadságharc kapcsán sokaknak talán a Corvin köz, vagy Pongrátz Gergely neve is szerepel az emlékek között – azt azonban kevesebben tudják, hogy az első szocialista város, akkori nevén Sztálinváros a vidéki ellenállás egyik komoly gócpontja volt – amelynek lakói a kommunista rezsimet sokkolta szinte a legtovább tartottak ki a hősies küzdelmek idején.
Nagyolvasztó így is, úgy is
Sztálinváros összetetétele az '50-es években meglehetősen vegyes volt, hiszen az ország minden pontjáról, sőt, a határon túli, magyarok lakta területekről is érkeztek dolgozók az épülő Vasműbe és városba.
Ugyanakkor volt, aki nem szabad akaratából érkezett a városba, hanem politikai nyomásra, egyfajta "átnevelő" célzattal telepítették a "szocialista mintavárosba" – nem titkoltan azzal a céllal, hogy itt "barátkozzon meg" a rendszerrel, amelynek esküdt ellensége volt. Mindezek fényében nem olyan meglepő, hogy komoly ellenállás bontakozott ki városunkban a forradalom idején.
Sztálin Vasmű helyett Dunai Vasmű, Sztálinváros helyett Dunapentele
A forradalmi események híre szó szerint futótűzként terjedt el városunkban is: ennek jegyében (mint azt a Dunaújváros Mesél blog írja) már október 24-én népgyűlést hívtak össze a városlakók, amelyben közfelkiáltással visszaváltoztatták a település nevét Dunapentelévé.
Érdekes várostörténeti adalék, hogy ugyanakkor, ugyanott a Sztálin Vasmű nevét – nemes egyszerűséggel – Dunai Vasműre módosították; a vasmű munkástanácsa később a megtorlás és a fenyegetettség időszakában is hősiesen kitartott, még hosszú hónapokig őrizve a forradalom vívmányait.
Harcok több felvonásban
A következő napokban több összetűzés is kialakult a helyi honvédelmi erők és a városlakók között, amely halálos áldozatokat is követelt. A hónap utolsó napjaiban több bizottságot is alapítottak a helyiek – hadd idézzem szintén a DunaújvárosMesél blog múltidéző összegzését: "Létrejöttek a forradalmi, a nép- és munkáshatalmi testületek, a nemzeti bizottság, a központi munkástanács (…)." Nagyot moccant a helyi nyilvánosság is: saját lapot hoztak létre a forradalom hívei Dunapentelei Ifjú Forradalmár címmel – mint az az idézett cikkből kiderül, bár november elején országszerte egyre inkább feszültté vált a légkör, ebből városunkban nem sokat érzékeltek, pedig a fenyegetés igencsak valós volt, hiszen a Szovjetunió az úgynevezett csatlós államok beavatkozásáról is tárgyalt. Egy nappal a szovjet intervenció előtt, november 3-án a Dunapentelei Nemzeti Bizottság rádiója kezdett sugározni – később ez lett a sajtótörténeti jelentőségű Rákóczi adó.
A helyzet fokozódik
A forradalom végnapjai időszakában térségünkben is érezhetően nőtt a nyomás: Dunaföldváron a híd biztosítását megerősítették, ami közvetlen fenyegetést jelentett a nem messze fekvő városra. November 4-én, a szovjet közbelépés napján Dunapentele is felkészült a harcra: Gabula János alezredes vezetése alatt megszervezték a város védelmét. Később több személycsere is bekövetkezett a katonai vezetésben, amelyet szinte valamennyi alkalommal egészségügyi okok indokoltak. A dunapentelei rádió adása azonban folyamatos volt: már Rákóczi adó néven sugározták műsorukat.
Nagyéri Károly vezényletével pedig az ellenállás megszilárdításába kezdtek a helyiek, hogy megőrizzék kivívott eredményeiket. Olyannyira, hogy amint az említett blogon olvasható, a rádió adásán keresztül a Nemzetközi Vöröskereszthez intéztek kérést a lakók, miszerint a szervezet magyarországi központjává tegyék a várost. Eközben a szovjet csapatok megkezdték a felvonulást Dunapentele ellen: Székesfehérvárról, Dunaföldvárról, valamint Adonyból is érkeztek csapatok.
Hősies helytállás
Bár a várost megadásra szólították fel a szovjet egységek vezetői, Dunapentele kitartott. November 7-én aztán három irányból támadtak a megszálló csapatok. A harcok végül már november 7-én befejeződtek, azt követően, a szovjet csapatok tüzérségi tüzet nyitottak a városra, valamint harckocsikkal is ostromoltak, illetve légi felderítők is bekapcsolódtak a küzdelmekbe.
A forradalmat leverték – az viszont fontos sajtótörténeti tény, hogy az független/szabad magyar sajtót képviselő Rákóczi adó 1956. november 7-én, délután 1 óra 53 perckor még sugárzott. Ezek voltak az utolsó mondatai: "A szovjet tankok és légierők támadják Dunapentelét... A harc változatlan hevességgel továbbra is folyik... Adásunkat bizonytalan időre megszakítjuk... – Rákóczi adó, Magyarország !"
A forradalom emléke máig él.
Cs. L.
(Archív fotó: Intercisa Múzeum; DunaújvárosMesélPontHu)
A rovat további hírei: Közélet
Trianon gyászos öröksége
2024. jún. 04.
Áhítattal, megemlékezéssel, műsorral és koszorúzással készül a gyásznapra a város önkormányzata – ma van a trianoni békediktátum aláírásának évfordulója, a megemlékezés az evangélikus templom udvarán lévő emlékműnél lesz délután.
Idén is kifogástalan volt a távhőszolgáltatás...
2024. jún. 03.
... szerencsére változatlanul Pomázi Csaba nélkül; az Építők útján lévő erőművében tartott sajtótájékoztatót Pintér Tamás polgármester a távhőszezon vége alkalmából.
Sokat segít sokaknak, Humanitárius település címet nyert Dunaújváros
2024. jún. 02.
A Magyar Vöröskereszt országos vezetősége Dunaújváros részére a civil segítő szervezet hatékony működése terén végzett tevékenysége elismerésként a Humanitárius település címet adományozta. Az elismerést Feth Katalin, a Magyar Vöröskereszt Dunaújvárosi Területi Szervezetének vezetője, és Orosz Csaba, a közbiztonsági és környezetvédelmi bizottság elnöke vette át a napokban.
Két kirobbanó alkalom után komoly tervek
2024. jún. 01.
A mögöttünk hagyott hónap két kirobbanó sikerű véradási alkalmat hozott – a Sugárúti Fesztivál keretében először szerveztek retro véradást a Kultik Moziban, és sokan látogatták meg a McDonald’s dunaújvárosi bázisához települt véradó buszt is múlt csütörtökön.
Lakossági fórumon a kutyás ügyek
2024. máj. 31.
Fórumra várták a múlt héten az ebtulajdonosokat az MMK-ba az utóbbi időben a városban történt kutyamérgezések miatt.
Posta nyílik a Béke városrészben is!
2024. máj. 30.
A Magyar Posta a korábbi években takarékossági okokra hivatkozva több száz postát zárt be az országban. Nekünk természetesen a sajátjaink fájtak a legjobban, utoljára 2022 novemberében a Dunaújváros 8-as, a Béke városrésziek postája, ami a SPAR áruházban üzemelt. Városunk polgármestere a héten jó hírt közölt: újra lesz posta a Béke városrészben!
Felcsút előtt városunkban járt Magyar Péter
2024. máj. 30.
Dunaújvárosi megállója is volt a Tisza Párt első országjárásának, a Magyar Péter nevével fémjelzett alakulat múlt csütörtökön mutatkozott be a Városháza téren. Több ezer ember várta, a közönség kemény kormánykritikus szólamokat hallhatott, de a szónok nem kímélte a város korábbi, fideszes vezetését sem.