Tömeges jelenléttel és a vírus veszélyhelyzet nyomán hozott szabályok példás betartásával hálálta meg a közönség, hogy bár új helyszínen, a dunaújvárosi Szalki-szigeten, de megrendezték a Dunai Kincses Kert elnevezésű termelői piac és kézműves vásár programját szombaton. Ettél már fürjtojást vargányás pácban?! Összegzés és galéria itt.
Aki az elmúlt háromnegyed évét egy információs búvárharangban töltötte, bátran hihette azt, hogy a Rockmaraton Fesztivál november második felére csúszott zárónapjára kerekedtek föl ilyen sokan a Szalki-szigetre. A hangulat is hasonlóan oldott és remek volt, csak ezúttal a kegyetlen riffek és a zúzós dallamok helyett finom kajákat és szép kézműves tárgyakat talált a vendég a kemping területén.
A helyzet hozta, szó szerint
Jó idő volt, ráadásul jó helyen és jó programot kínált a vendégeknek a Dunai Kincses Kert maroknyi, ám annál lelkesebb szervező csapata. Az októberben Rácalmáson debütált termelői piac és kézműves vásárt a vírus veszélyhelyzet miatt – és előre, határozottan deklarált fokozott óvintézkedések mellett, kötelező maszkviseléssel és egymástól kellő távolságra elszórt árusokkal – rendezték városunkban, hangsúlyozta érdeklődésünkre Szilágyi Irén, a közösségi kezdeményezés egyik főszervezője:
– Nagyon boldogok vagyunk, hogy ilyen szép számú érdeklődő látogatott a Szalki-szigetre, őszintén szólva meglepett minket a fokozott érdeklődés, és persze annak is örülünk, hogy előzetes kérésünknek megfelelően mindenki maszkban, egymásra vigyázva érkezett. Szerencsére a kínálati oldal képviselői sem hagytak cserben minket, az előzetesen jelentkezett közel 60 közül több mint 50 árus kínálta a portékáját. Nagyon hálásak vagyunk azért, hogy miután Rácalmás szigorú tiltást rendelt el a koronavírus miatt, a város befogadta kezdeményezésünket, és ugyan fokozott figyelemmel és óvatossággal, de megrendezhettük a termelői piac és kézműves vásár programját. Külön is szeretném kiemelni Orosz Csaba segítségét: az eseménynek otthont adó körzet képviselőjeként nagyon sokat tett azért, hogy sikeres programot bonyolíthassunk.
Kóstolni tilos – pedig volna mit...
A szigorú szabályok persze betettek a hasonló események egyik fő csalogató tényezőjének, a kóstolás és a helyben fogyasztás is tilos volt a szigeti kavalkádban – picit a vakrepülést idézte, de jómagam is csak itthon adtam az élvezeteknek az Adonyi Fürjes Major egészen elképesztően csábító pácolt fürjtojás frontján (a chilis is egészen pazar, de a vargányás mindent, de tényleg mindent visz). Szintén itthon teszteltem László Boldizsárné Ági Bölcske melletti tehenészetének sajtjait – az eddig kóstolt szakmunkák közül az olivás és a medvehagymás frontján gurított nagyot a bázis, igaz, a natúr füstölthöz eddig nem volt szerencsém, de az eddigi tapasztalatok alapján kizárt a csalódás.
A fent említett kulináris remeklések mellett nagyon masszívnak tűnt a Kincses Kert a lekvárok és szörpök frontján, a programsorozat egyik ikonikus alakjának számító Szabi, a Pék készletét is az utolsó morzsáig felvásárolták a népek. A kézműves vonalon a kerámiás kommandó élcsapata volt a leginkább ütőképes – azért meg külön pacsi, hogy száz év után összefuthattam végre Bubutimár Évával –, de az adventi/karácsonyi ajándék tematika is kegyetlenül erős volt.
A megkérdezett vendégek közül többen a "végre kimozdulhattunk" élményét osztották meg velünk a vásárfiák cipelésekor; nos, nekik máris szolgálhatok egy jó hírrel. A termelői piac és kézműves vásár programját a tervek szerint havi rendszerességgel rendezik – és bár a folytatást illetően persze vannak bizonytalanságok, ha minden jól megy, idén még lesz egy alkalom: december 12-én újra benépesülhet a sziget (naná, a mostanihoz hasonló fokozott óvatossággal); addigra tuttervári elfogy az összes sajtom, úgyhogy megyek.
(Fotó: Végh Zoltán)
