Misszió indul a világ egyik legnagyobb jéghegyének tanulmányozására
Kutatócsoport indul a világ egyik legnagyobb jéghegye, az A68a tanulmányozására.
Kép: ash.dep
A brit antarktiszi kutatóprogram (BAS) vezette tudóscsoport a James Cook kutatóhajón közelíti meg a jéghegyet az Atlanti-óceán déli részén, hogy megvizsgálja a 3900 négyzetkilométeres jégóriást. Víz alatti robotműszereket és mintavevő eszközöket fognak használni, hogy megvizsgálják, hogyan befolyásolja környezetét a jégtömeg - írja a BBC.com. Az A68a a Déli-sarkvidék Larcen C szektoráról vált le 2017-ben és azóta folyamatosan halad északi irányban, a Déli-Georgia-sziget felé. Az elmúlt hetekben és hónapokban olyan sok része szakadt le, hogy elveszítette a "világ legnagyobb jéghegye" címet is - bár mérete továbbra is hatalmas. Ha a sekélyebb vizekben megreked, hatalmas problémát okozhat a Brit Tengerentúli Területek élővilágának. A szakértők szerint a szárazföldhöz ilyen közel kerülő jéghegy súlyos hatással lehet az ott élő ragadozók táplálékszerzésére. Nagy a veszélye ugyanis annak, hogy a szárazföldön élő pingvinek és fókák nem jutnak majd elég élelemhez kicsinyeik etetéséhez, ha a jéghegy eltorlaszolja megszokott táplálékszerző útvonalaikat.
A nagy jéghegyek megváltoztatják a körülöttük lévő víz hőmérsékletét és olvadásukkal nagy mennyiségű édes vizet engednek az óceánba. Ez hatással van minden tengeri élet körülményire a legegyszerűbb planktonoktól kezdve a legnagyobb tengeri állatokig, a bálnákig. A szakértők a tervek szerint január végére érik el a jéghegyet. Munkájukat két víz alatti kutatóegység segíti, melyek csaknem négy hónapot fognak tölteni az A68a vizsgálatával. Megfigyelik a tengervíz hőmérsékletét és sósságát, mérik a klorofill koncentrációját és a visszaverődés mértékét, tehát alapvetően azt, mennyire tiszta a víz - közölte Povl Abrahamsen, a BAS oceanográfusa. A klorofillra vonatkozó adat arról ad információt, mennyi fitoplankton van a vízben. Ezek az organizmusok vannak a tápláléklánc alján, ezekkel táplálkoznak az apró rákfélék, a krillek, melyeket a terület csúcsragadozói fogyasztanak el.
"A Déli-Georgia-sziget körül meglehetősen jól működik az ökoszisztéma. A magasabb hőmérsékletű és trópusi területeken jóval bonyolultabb a tápláléklánc. A Déli-Georgia-szigetnél a fitoplanktonok egyenesek a krillekbe kerülnek, melyek egyenesen a pikvinekbe, fókákba és bálnákba. Ez egy rövid lánc. Szóval ha változást látunk a fitoplanktonban, szinte elkerülhetetlen, hogy az megjelenjen feljebb is" - mondta Geraint Tarling, a BAS ökológusa.
(MTI)
A rovat további hírei: Közélet
Folyamatos együttműködésben a fejlődésért
2025. júl. 24.
Személyesen üdvözölte Szabó Zsolt gazdasági és koordinációs alpolgármester Vass Zoltánt, a Dunaújvárosi Kereskedelmi és Iparkamara nemrég megválasztott elnökét. A találkozó középpontjában a város gazdasági helyzete és a kitűzött célok álltak. A megbeszélás híre és az elnöki interjú itt!
Az energiaválság több dologra rávilágított
2025. júl. 23.
A cím magáért beszél – nem is olyan régen az ország legtöbb intézménye egyik napról a másikra azzal szembesült, hogy a hóvégi számla összege a sokszorosára növekedett. A hétköznapokban energiafüggésben élünk, ám gondos tervezéssel, nyugat-európai jó példákkal sokat javíthatunk a helyzeten.
"... jó a gyereknek, jó a mamának és a papának"
2025. júl. 23.
Dunaújvárosban abban a szerencsés helyzetben vagyunk, hogy nem kell messzire mennünk, ha kikapcsolódásra vágyunk. Olyannyira nem, hogy a nyári melegben számos lehetőség áll a rendelkezésünkre: működik az élményfürdő, nyitva az uszoda, elérhető a szabadstrand.
Gyászol a város, elhunyt Almási Zsolt
2025. júl. 22.
A város hivatalos honlapján látott napvilágot a megrendítő hír az első szabadon választott polgármester, Dunaújváros díszpolgára haláláról. Nyugodjék békében! A nekrológ mellett Pintér Tamás polgármester személyes hangú búcsúját is közöljük.
DSTV: tájékoztató a pályázatokról
2025. júl. 22.
A beszámoló már szerepelt hasábjainkon, most itt a DSTV összegzése arról, hogy az Európai Unió által finanszírozott pályázatokról tartott sajtótájékoztatót Szabó Zsolt gazdasági és koordinációs alpolgármester. Mint hangsúlyozta, ezek a források kulcsfontosságúak a város jövője szempontjából.
Városi vadvirágos parcella: az élő példa
2025. júl. 20.
Visszatérő téma hasábjainkon a városi közterek „visszavadításának” gondolata – ezúttal egy, pontosabban rögtön kettő kertvárosi példával szolgálunk. A kiégett gyepes területekkel szemben valódi alternatívát kínál a biodiverz, vadvirágos parcella – máris mutatjuk, hogyan.
Vasmacskák – összefogás a gyári kolóniákért
2025. júl. 19.
Mindig is tudni lehetett, hogy a vasmű területén kolóniákban élnek macskák – gondozásukat az ott dolgozók önkéntesen vállalták. Ellátták őket élelemmel, a szerencsésebbek otthonra is találtak a vasműsök között, a kevésbé szerencsések pedig a gyár területén éltek. A tömeges elbocsátással az négylábúak sorsa kilátástalannak látszik – ám van valaki, aki igyekszik megtalálni a megoldást.