Szebb napokra vár az egykori Malom

A Rudnyánszky-Mondbach kúria építése a legnagyobb valószínűség szerint a XVIII. század végén kezdődhetett, történetének pontos megismeréséhez azonban nem árt visszanéznünk egészen a XVII. századig. 

A kezdetek kezdete 

Ennek az építtető család eredetét illetően van jelentősége. A század második felében ugyanis férfi ágon kihalt a Paksy család, amely a pentelei uradalmat birtokolta. Így házasság útján Daróczy István, majd ifjabb Daróczy István birtokába került ez a terület. Utóbbi lánya, Száraz Györgyné Daróczy Katalin örökölte meg később ezt a birtokot. 1742-es halála után lányára hagyta a birtokot, aki férjével, Rudnyánszky Józseffel igazgatta ezt. A férj új birtokosnak számított Pentelén, ő telepített be újra római katolikus vallású magyar családokat, így kezdett megszűnni a falu rácos jellege. A névadó Mondbach-család a XVIII. században házasodott be a faluba. Bár a kúrián az 1835-ös dátum szerepel az építés dátumaként, ám már egy jóval korábbi, 1798-as összeírásban is szerepel: feltehetőleg az 1780-as, 1790-es években kezdődhetett az építkezés. A felmérés a Rudnyánszky-vagyon harmincadik tételeként említi a fő utcai, oszlopos, klasszicista stílusú félkész kastélyt. Itt lakott az intéző, magtár, istálló, bormérés is volt itt. 

Kézről kézre adták

Özvegy Rudnyánszky Józsefné Száraz Julianna 1808-as elhunyta után gyermekei között 13 részre osztották a birtokot. Ekkor döntött úgy Mondbach Károly császári kamarás, hogy több Rudnyánszky-területet megvásárol már meglevő telkei mellé. Ezzel az egyik legnagyobb birtokossá lépett elő. A kúria ma látható formáját is valószínűleg ő építtette ki az 1830-as években. Halála után gyermekei felosztották a birtokot, így a Lukács család birtokába került a fő utcai kastély. Információink szerint ez a család alakította ki az angolkertet, amit feltüntettek már az 1880-as kataszteri térképen is. 

Kastélyból malom 

A család utolsó sarja, Lukács László 1928-ban hunyt el, de már jóval halála előtt, 1910-ben egy részvénytársaság birtokába került a kastély: a vállalat malmot alakított ki az épület együttesben, ami áramot is termelt, ezáltal megvilágította a fő utca néhány lámpáját, illetve árammal látták el a templomot is. A kastélyban az egyik részvényes, Jerkó Sándor és családja lakott, valamint irodákat, a malom adminisztrációját is itt végezték. 

A második világháborús bombázások idején a pince óvóhelyként, maga a kastély pedig hadikórházként funkcionált, majd ezt követően a szovjetek újra üzembe helyezték a malmot, és gabona őrlésére használták. Az államosítás után elektromos gépeket szereltek fel, és továbbra is itt kaptak helyet az irodák, valamint az igazgató rezidenciája is itt volt. A malmot a 2000-es évben állították le, azóta üresen áll. 

Más érdekességek

A kúria előtt található Pentele korábbi főtere, ahol a Szentháromság szobor is állt, amely Perecsényi György, egy módos pentelei gazda ajándéka volt a római katolikus közösség számára. A szobrot idősebb Havranek Antal székesfehérvári kőfaragó mester készítette. 1891-ben állították fel, és áldották meg. A későbbiekben a kert és a szobor a búcsú előtti körmenet egyik fontos állomásává lépett elő. 1926-ban kibővítették ezt a kertet, és római kori koporsókat helyeztek el, a szovjet emlékmű felállításakor azonban a szobor előbb a tér szélére került, majd áthelyezték jelenlegi helyére, a templom elé. 

Nyitott kérdések – egyelőre 

A kastély felújítása jó ideje tervben van: remélhetőleg a közeljövőben sor kerül a megvalósításra és egy látogatóközpontot alakítanak majd ki a szebb napokat látott épületben. Ezzel párhuzamosan az önkormányzat lépéseket tesz a kúria előtt levő szovjet sírok áthelyezésére is.
Mivel a tervek szerint egy pályázatnak köszönhetően felújítanák az épületet, és látogatóközpontot alakítanának ki, a hősi halottak sírjait máshol helyeznék el. A több évszázados kastély a renoválások után akár ismét ékköve lehet Pentele városrésznek.

Kronászt Margit
(Illusztráció: képeslapok az Intercisa Múzeum Történeti Gyűjteményéből)