A közelgő tavasz jegyében szervezték meg a Dunai Kincses kert kavalkádját a Szalki-szigeten szombaton délután. Tökéletes program volt nézdegélőknek és vásárlóknak egyaránt – csak a sártenger jelentett akadályt. És tisztelettel jelentem, a világ összes lóvéja elkölthető egy helyen.
Folytatódott a Dunai Kincses Kert termelői piac és kézműves vásár népszerű alkalmainak sora – méghozzá bevallottan a közelgő tavasz jegyében készülődtek az árusok is, a szervezők is a Szalki-szigeten rendezett sokadalomra szombaton délután.
Mindenki boldog
A képlet változatlan, az árusok száma visszatért a tavaly novemberi nyitány nívójára (51, mondta a DO érdeklődésére Tiringer Ákos, a közösségi kezdeményezés egyik főszervezője), ráadásul a közönség érdeklődése sem lankadt: bár a várt-remélt napos idő nem kényeztette a vásározókat, sokan tették tiszteletüket a kemping területén. A placc egyik fele – a betonos – jól járható volt, a másikon viszont idővel klasszik sártenger alakult ki, viszont a kínálat is a közelgő tavaszt idézte, főleg az ajándék-fronton lehetett már húsvétra hangoló jóféleségekből válogatni.
Azt már a múltkor megfigyeltem, hogy ilyes alkalmakkor szinte folyik, mit folyik, folyamként ömlik ki a pénz a kezeim közül, így most dicséretes önuralomról tanúságot téve csak a füstölt-pácolt fürjtojásnak (vargányás!) és a rétesnek nem tudtam ellenállni – merthogy ezeknek nem is lehet –, meg persze egy kis sajt is került, de például határozott nemet mondtam magamnak az egyénként isteni lekvárok, a szintén kipróbált/bejött levendulás szörpök, valamint az újdonságként kínált a remek sült teák és mézborok frontján, némi szívszakadással.
Közösségi élményt kínál
A Dunai Kincses Kert egyik titka, hogy rengeteg az ismerős, vagyis nemcsak a világ összes pénzét lehet(ne) elkölteni egy helyen, de a barátkozás, találkozás, ökölpacsi és maszk mögötti vigyorgások terepe is egyben. Fontos és ritka program; a közösségi alkalmak mostanság meglehetősen karcsú kínálatában szó szerint üdítő, frissítő, boldogító esemény.
Ráadásul, amint ezt a DSTV kamerája előtt is kifejtette egy vásárló, Sártory Endre, ki-ki azzal a boldogító tudattal viheti haza a megvásárolt portékát – legyen szó mondjuk a húsok-sajtok vagy éppen az aszalványok finomságairól, esetleg a kézműves remekek kínálatának darabjairól –, hogy azzal helyi/térségi szereplő termékéből választott valami finomat és/vagy szépet. Ha valamiért, már ezért példás a kincseskerti kezdeményezés.
Pentele öröksége
Az már tényleg a ráadás, hogy a vásár szervezői rendszeresen bemutatkozási lehetőséget biztosítanak egy-egy közösségnek, civil szervezetnek; szombaton például a Pentele Baráti Kör vendégeskedett a kavalkádban.
A helyi közösségi élet egyik meghatározó alakulata egy kiváló együttműködés nyomán született összeállítással érkezett: a vendégek Schlitterné Nyuli Anna írásaiból összeállított Régi pentelei történetek című sorozat köteteivel ismerkedhettek. A településtörténeti érdekességek gyűjteményét meg is vásárolhatták a látogatók – a 2018-tól tavaly karácsonyig napvilágot látott négy kötet titkairól a sorozat felelős szerkesztője, Kemény Lajosné Borika nyújtott bepillantást az érdeklődőknek.
Folytatás március derekán, de majd persze szólok időben; innentől viszont meséljenek a képek!
