Érzékeny és sokatmondó témát boncolgató művel, Csákány István Suspended című, 2010-ben készült alkotásával folytatja a kirakatkiállítások sorozatát a Kortárs Művészeti Intézet. Mit üzen a Kígyóölő? És egyáltalán: mit látunk a képen?
A közelmúltban kezdett, heti rendszerességgel más-már munkát felvonultató sorozat harmadik darabja a Suspended című fametszet – az intézménytől kapott rövid összegzés szerint a mű erőteljes fekete-fehér színkontrasztjával és nyugtalanítóan geometrizáló vonalhasználatával kivitelezett csoportjelenete első pillantásra egy verekedés, egy lincselés pillanatát idézi.
Ki bánt kit? És miért?
Mintha megpróbálná feltartóztatni a bottal lesújtani készülő férfialakot az őt körülvevő három figura. A képen látható, meglehetősen drámai helyzet azonban ennél sokkal különösebb – a csoport tagjai között ugyanis egy szobor férfialakja csapja be a szemünket: valójában a kép férfi szereplői a kígyóra lesújtó bronzkolosszust igyekeznek egy faládába bevonszolni. Erőszakról, lincselésről, tehát szó sincs – drámáról, emberi bűnről viszont annál inkább.
A fametszet alapjául egy archív fotó szolgált, mely azokról a munkásokról készült, akik elmozdítják Pátzay Pál szobrászművész Kígyóölő (1947) című szobrát Budapesten. 1949 áprilisában, néhány órával a hivatalos szoboravató ünnepség előtt a művet a városvezetés utasítására eltávolították a neki szánt helyéről, majd éveken keresztül raktárban tartották.
Pátzay kígyóval viaskodó férfialakját Raul Wallenberg emlékművének szánta; a II. világháború alatt Budapesten dolgozó svéd diplomata zsidók ezreit mentette meg a deportálástól. Ekkor Pátzay Pál is részt vállalt az emberéletek megmentésében: üldözötteket bújtatott kőbányai műtermében, melyért később (csak úgy, mint Wallenberg) megkapta Izrael állam nem zsidóknak adható egyik legnagyobb kitüntetését, a Világ Igaza elismerést. A szobrot, mely az emberiség gonosz feletti győzelmét szimbolizálja a hatalom cenzúrázta, és elpaterolta a fővárosból. (Érdekes adalék, hogy a Kígyóölőt 1952-ben Debrecenben állították fel, a Biogal – ma TEVA – Gyógyszergyár épülete előtt, megfosztva az eredetileg hozzá tartozó Wallenberg-dedikációtól, hogy senki se tudja, kinek állít emléket, s miért. A feliratot napjainkra duplán pótolták: a gyógyszergyár megbízásából a szöveg felkerült a szobor talapzatára és az eredeti Pátzay-féle dedikáció reliefje is visszakerült a szobor mellé.)
A felelősség terhe
Csákány István művének fontos eleme a jelenet mellett olvasható szöveg: a fametszet méretarányával vetekedő, vörös képmezőbeli fehér felirat: SUSPENDED – jelentése: felfüggesztve, mely a fosztottság, az inaktivitás kényszerű állapotára, egy merev, élhetetlen, jogtalan státusz felelősségének terhére is figyelmeztet.
Csákány István 1978-ban született Sepsiszentgyörgyön, 2006-ban végzett a Magyar Képzőművészeti Egyetemen, jelenleg Düsseldorfban él és dolgozik, a hazai képzőművészeti színtér egyik fontos alakja. Műveivel rangos közgyűjteményekben találkozhatunk; 2018-ban a dunaújvárosi közönséget is elvarázsolta a Robert Olawuyi képzőművésszel közös, nagyszabású kiállításán – sokan emlékezhetnek a szenzációs élményt nyújtó Sivatag című, hatalmas, ugyanakkor aprólékos gonddal kidolgozott, fából készült installációra.
(Fotó: ICA-D – facebook)
