A közelmúltban újabb sorozatot kezdünk a felelős állattartás híveinek – egy roppant érzékeny témáról. Dr. Lorászkó Gábor állatorvos ezúttal folytatja az ivartalanítás melletti érvek felsorolását. Harmadik rész.
A nőstény kutya évente kétszer ivarzik, közte hat hónap telik el, leszámítva az első három ciklus időnként kiszámíthatatlan lefolyását. Az emberrel ellentétben a tüszőfázist kíséri vérzés, általában két-három héten át tart, ami a lakásban higiéniai gondot okozhat, hiszen a kutya nem vigyáz arra, mit ken össze. Bugyit szokás feladni rá, bízva benne, hogy akkor is rajta lesz még, amikor mi hazaérünk.
Közismert, hogy a nemi hormonok termelődése hat a viselkedésre, így a szukáéra is. Ez elhanyagolható ahhoz a bonyodalomhoz képest, ami azáltal keletkezik, hogy a kanok messziről megérzik az ivarzó nőstényt, és látatlanban is rendkívül vonzónak találják. Az ivarzás néhány hete kalandosabb lehet egy rosszul sikerült nyaralásnál. A lakásban tartásnál a szapora takarítás mellett a séta során kell nagyon figyelni, hogy megtartsuk a póráz másik végét. Gondot jelenthet, hogy kéretlenül is elszánt kísérők akadhatnak, akár aggasztó méretbeli különbséggel, és ezek nem mindig hessegethetők el pusztán szép szóval.
Akinél udvaron van a kutya, annak a kerítésére komoly feladat hárulhat. Csak az ismerősök nevetnek jóízűen azokon a történeteken, ahogy a kan kutyák szinte képtelen módon ásnak alá, bújnak keresztül vagy másznak át rajta. A környék kan kutyái éjjel órákon át vallanak szerelmet, ami pár nap kialvatlanság után nem tesz jót a szomszédok közötti együttélésnek. Amíg a tervezett tenyésztői párosítás nem ritkán eredménytelen, hiába volt előtte többszöri hormonszintmérés, és utaztak sok száz kilométert a kiválasztott kanhoz, az ilyen kerítésen át beszökő gavallér percek alatt eléri azt, ami nem sikerült a tenyésztőnél, napokon át tartó próbálkozásokkal sem.
Bár az utóbbi évtizedben előrébb lépett a kutyák gyógyszeres fogamzásgátlásának színvonala, és kevesebb mellékhatás mellett ígér jobb eredményt, de a hatékonysága egyelőre lényegesen elmarad az embernél ismerttől – így az jelenleg még kevésbé jó módszer.
(Folytatjuk)
Dr. Lorászkó Gábor állatorvos
Kapcsolódó cikk:
Sorozatunk előző része (katt) >>
(A kép illusztráció)
