Ugrás a tartalomhoz Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez a honlapon
Címlap

Top nav left

  • Friss hírek
  • Galériák
  • Videók
  • Hetilap
  • Távhő
2025. dec. 26. István Karácsony
FacebookYoutube
  • Közélet
  • Sport
  • Sziréna
  • Dunaferr
  • Mozaik
  • Kultúra
  • Oktatás
főoldal
Menü

A húsvéti ünnepkör népszokásai

Mozaik
húsvét
ünnep
hagyományok

facebook megosztás

Kölesdi Fanni - 2021. ápr. 02., 18:49

A húsvét az egyik legfontosabb keresztény ünnep, amely Jézus Krisztus feltámadásához, valamint a tavasz eljöveteléhez, az újjászületéshez kötődik. 

Az egyházi év egyik legkiemelkedőbb időszaka a nagycsütörtökkel kezdődő húsvéti szent három nap. Az ünnepkörhöz rengeteg népszokás kötődik – ilyen például a Fejér megyében igencsak elterjedt sibálás.

A bűnök megváltása, a tavasz ünnepe

A Biblia szerint Jézus nagypénteki keresztre feszítése után – a harmadik napon, vasárnap feltámadt. Kereszthalálával nem szabadította meg a világot a szenvedéstől, de megváltotta minden ember bűnét, feltámadásával pedig győzelmet aratott a halál felett.
A húsvéti ünnepkörhöz hozzá tartozik a hamvazószerdától húsvét vasárnapig tartó nagyböjti időszak, melynek utolsó heteiben több kiemelkedő napot is találunk. A húsvétot közvetlenül megelőző hét a nagyhét, ezen belül is kiemelkednek nagycsütörtök, nagypéntek és nagyszombat napjai – mondta Kiss Rebeka, az Intercisa Múzeum néprajzos muzeológusa. Mint kiemelte, Nagycsütörtökön a „harangok Rómába mennek”, azaz elhallgatnak és nem is szólalnak meg egészen a feltámadás napjáig; hangjukat ez idő alatt kereplővel helyettesítik. 
Nagypéntek Jézus keresztre feszítésének emléknapja, valamint ez a nap a negyven napos böjt legszigorúbban vett napja. A néprajzos muzeológus mint mondta, a népi kultúrában ehhez a naphoz országszerte több tilalom is fűződött, többek között tilos volt pl. kenyeret sütni, mert úgy tartották, hogy a nagypénteken sütött kenyér kővé válik.
Nagyszombaton délután a mise alatt újra megszólalnak a harangok, jelezve ezzel Jézus Krisztus feltámadását. A misét ilyenkor körmenet követi, majd hazaérve katolikus vidékeken már a vacsoraasztalra kerülnek a jellegzetes húsvéti fogások - országszerte kerül ilyenkor az asztalra sonka, kolbász, kalács, tojás, torma.

Élő ünnep

Kiss Rebeka beszélt arról is, hogy az ünnepkörhöz kapcsolódóan területenként eltérő népszokásokkal találkozhatunk, a legelterjedtebb a locsolkodás, amely húsvét hétfőn történik:
– Húsvét hétfő ma is élő, mindenki számára jól ismert, szokása a locsolkodás, amelynek alapja a víz tisztító- és termékenységvarázsló erejébe vetett hit. Ilyenkor a fiúk, férfiak ellátogatnak a lányokhoz, asszonyokhoz, nőismerősökhöz, nőrokonokhoz és meglocsolják őket, régebben vízzel, napjainkban inkább már kölnivel. Érdekesség, hogy a világháborúk előtt kizárólag vízzel locsoltak, gyakran vödörszámra öntötték a vizet a lányok-asszonyok nyakába, a kölni használata a két világháború között kezdett elterjedni. A kölni használatához hasonlóan a locsolóversek szavalása is újkeletű szokásnak számít. 
A másik közismert néphagyomány a tojásfestés. Régen természetes anyagokkal, például lencse vagy hagyma levével színezték a tojásokat. A díszítésnél pedig a viaszolási és karcolási technika volt a legelterjedtebb. 

Locsolástól sibálásig

A locsolásért – ahogy napjainkban is – régebben is ajándék járt, és szokás volt a locsolókat étellel, itallal kínálni. Ajándékba a nagypénteken festett hímes tojásokat adták, melyek több technikával is készülhettek. Ilyen volt például a viasszal írókázott díszítési eljárás. Ennek során a tojásra meleg viasszal formákat rajzolnak, majd ez után színezik őket, így a viaszt lekaparva a színes tojáson a világos minták rajzolata lesz látható. Ehhez hasonló eljárás a berzselés, mely során a tojásokra festés előtt apró virágokat, leveleket rögzítenek, a festés után ezek lenyomata díszíti a tojást. A tojások színezéséhez általában növényi festékleveket használtak, pl. lila- és/vagy vöröshagyma héját – ismertette Kiss Rebeka. 
A népszokásokat illetően hozzátette még, hogy tipikus Fejér megyei húsvéti szokás az úgynevezett sibálás. Mint mondta, sibálni húsvét hétfő reggelén – a locsoláshoz hasonlóan – a kisfiúk, legények, férfiak jártak. Meglátogatták a lányos házakat, nőrokonokat, barátokat és őket egy fűzfavesszőből font korbáccsal – a sibával – megcsapkodták, hogy szépek, egészségesek maradjanak. A sibálásért cserébe szintén hímestojást kaptak, és megvendégelték őket.

(A kép illusztráció)
 

A rovat további hírei: Mozaik

ABolhapiac: tavaszváró évnyitó vasárnap

ABolhapiac: tavaszváró évnyitó vasárnap

2025. már. 15.

A névváltozásról már beszámoltunk, de küszöbön az évadnyitó esemény is: a Csomagtartóvásár innentől ABolhapiac elnevezéssel csalogatja a kincsvadászokat – a helyszín a piac lesz, tavaszköszöntő kavalkádra készülhetünk vasárnap! 

A nemzeti parkok is számos programmal várják a látogatókat a hétvégén

A nemzeti parkok is számos programmal várják a látogatókat a hétvégén

2025. már. 14.

A nemzeti parkok számos programmal, köztük a március 15-i nemzeti ünnephez kapcsolódó eseményekkel várják a látogatókat a hétvégén.

Bormustrára készülnek a Mondbach-kúriában

Bormustrára készülnek a Mondbach-kúriában

2025. már. 12.

Dunaújvároson lesz a boros világ szeme április 4-én és 5-én, hiszen a város önkormányzata első alkalommal rendezi meg a Pentelei Bornapok programsorozatát a Mondbach-kúriában. Színes és vonzó kavalkádra készülhetünk – minden érdeklődőt szeretettel várnak!

DSTV: maskarás mulatság a Jószoli bázisán

DSTV: maskarás mulatság a Jószoli bázisán

2025. már. 12.

Ahogy az elmúlt hetekben a város sok iskolájában és intézményen, úgy a Jószolgálati Otthon Közalapítvány  Bercsényi utcai bázisán is megtartották a farsangi mulatságot. Remek program kerekedett, derül ki a DSTV összegzéséből. Hangkép.

Rosti-napok a tripla jubileumon

Rosti-napok a tripla jubileumon

2025. már. 11.

Az ünnepi gála és a szalagavató után újabb mérföldkőhöz érkezik a jubileumi tanév programsora a Rosti iskolában: a Rosti-napok keretében sűrű kínálattal várják a nebulókat. Filmvetítés és Rosti-túra is szerepel a kínálatban!

Három újabb előadás a Szenior Akadémián

Három újabb előadás a Szenior Akadémián

2025. már. 10.

A Dunamenti Regionális Népfőiskolán zajló Szenior Akadémia tavaszi szemeszterének nagy sikerű első előadását még további három követi a tavasz folyamán. Itt a tételes tervezet.

Addig oké, hogy tavasz, de hol van már az áradó víz?

Addig oké, hogy tavasz, de hol van már az áradó víz?

2025. már. 10.

Szép lassan az is megérkezik a DO időjárási szakértőjének friss prognózisa szerint. Várhatóan keddtől fordul csapadékosabbra térségünk időjárása, végre, végre.

  • További hírek

Friss hírek

  1. Három pont a fa alá

  2. DSTV: ilyen volt a darts 2025-ben

  3. DSTV: "Levelek a Jézuskának"

  4. Ünnepi forduló az Erste Ligában

  5. Digitális utility - eszközfedezet nélkül?

Videók

Embedded thumbnail for DSTV: ilyen volt a darts 2025-ben

DSTV: ilyen volt a darts 2025-ben

Embedded thumbnail for DSTV: "Levelek a Jézuskának"

DSTV: "Levelek a Jézuskának"

Embedded thumbnail for DSTV: együtt a szeretet ünnepén

DSTV: együtt a szeretet ünnepén

Top hírek

  1. Szép gesztus a szenteste előtt

  2. Csábító üzenetek, súlyos következmények

  3. Karácsony a Krisztus Király főtemplomban

  4. Focival készültek az ünnepekre

  5. DKIK: új titkár az iparkamaránál

Galéria

A szeretet lángja is ég

Az öröm rózsaszín gyertyája is fénylik (galéria) - fotó:

Az öröm rózsaszín gyertyája is fénylik (galéria)

DKSE évzáró (2025) - fotó:

DKSE évzáró (2025)

Dunaújváros Hetilap

XIV. évfolyam 50. szám - 2025.12.19.

2025. © DS Média Kft. •  Médiaajánlat • Szerzői jogok • Adatvédelem • Impresszum • Közéleti hetilap • RSS

  • Közélet
  • Sport
  • Sziréna
  • Dunaferr
  • Mozaik
  • Kultúra
  • Oktatás
  • Friss hírek
  • Galériák
  • Videók
  • Hetilap
  • Távhő