ICA-D: Gerber Pál képe a kirakatkiállításon
Folytatódik a Kortárs Művészeti Intézet (ICA-D) kirakatkiállításainak sorozata: Gerber Pál műve, a Klein József című olajfestmény szomorú aktualitását a holokauszt emléknap adja.
A holokauszt emléknap gondolatköre inspirálta a kirakatkiállítások sorozatának következő "epizódját" a Kortárs Művészeti Intézet (ICA-S) Uitz Termének kirakatában. Az intézménytől kapott, a tárlat híréhez mellékelt összegzés szerint az ICA-D e szerény, ugyanakkor figyelemre méltó tárlattal, Gerber Pál Klein József című olajfestményét kiállítva emlékezik és figyelmeztet a holokauszt tragédiájára, s fejezi ki tiszteletét az áldozatok emléke előtt.
A meghökkentés művészete
Gerber Pál 1956-ban született Tatabányán, jelenleg Budapesten él és dolgozik. A Magyar Képzőművészeti Főiskola festő szakán végzett (1976-1983), ahol mesterei Blaski János és Sváby Lajos voltak. 1983-tól 1988-ig tagja volt a Fiatal Képzőművészek Stúdiójának. A nyolcvanas évek óta rendszeres résztvevője a hazai tárlatoknak, külföldön is számos kiállításon szerepelt. A kilencvenes években számtalan ösztöndíj nyertese volt, így többek között Nagy-Britanniában, Olaszországban, az Egyesült Államokban és Németországban járt tanulmányúton. 1997-ben Munkácsy-díjat kapott. Művei megtalálhatóak a legfontosabb hazai közgyűjteményekben, például a Magyar Nemzeti Galéria Jelenkori Gyűjteményében, a Ludwig Múzeumban, a debreceni MODEM-ben és a Kortárs Művészeti Intézet gyűjteményében is.
Markója Csilla szavait idézve Gerber Pál "a meghökkentést a művészi megformálás igen magas fokán űzi (...) művei egyetlen nagy Gesamtkunstwerk részeiként is felfoghatók; képei soha nem hordoznak irányított üzenetet, mindig megőriznek valamit a dolgok eredendő titokzatosságából. Képrejtvényekre emlékeztetnek, ám végső megfejtés nincs, irónia helyett pedig inkább játékos komolyság, sok tapintat és humor jellemzi őket. Enigmatikus képei oldott, lágy festőiséggel, tárgyegyüttesei gondos kézműves munkával készülnek, hiányzik belőlük az újtárgyiasság szigorúsága."
Az alkotó életrevaló és meghökkentő művészete már a kilencvenes évek elején felbukkant Dunaújvárosban, az Uitz Terem Innocens című, csoportos kiállításán. Akkor a művész nemcsak a kiállítótérbe csempészett egyensúlylazító szövegeket; feliratozott buszaival ("Vaj, amely ok nélkül romlik. / Föld, amely kapálás nélkül sarjad.") a dunaújvárosi hétköznapok állóvizét is felkavarta.
Felkavaró erejű kép
A Klein József című festmény esetében egy jóval komolyabb téttel bíró, ám szintén mesterien felépített játék- vagy rejtvényhelyzettel állunk szemben, ezúttal az emlékezetmunka szolgálatában – az ICA-D összegzése szerint Gerber Pál ebben Klein József festőművész egyik képét "hasznosítja újra"; hogy egy különös, visszafogottsága ellenére felkavaró erejű művet hozhasson létre. Újrafesti az auschwitzi haláltáborban elhunyt festő képét, sötétszürke keretbe foglalja, majd feliratozza azt. Az így létrejött Gerber-mű (ezúttal is) fontos komponense a hideg, ezüstös kékkel felfestett felirat, mely a belső képmező elé kéredzkedve, takaros megjelenéssel és pedáns sorrendben szolgáltat számunkra adatokat: nevet, születési helyet és időt, majd a halálozás helyét és idejét. Klein József, Csernő 1896 – Auschwitz 1945. A történelmi háttér tragikus tényei: Klein József 1943-ban antifasiszta karikatúrákat készített, s ezeket otthonában, bizalmas körben mutatta meg barátainak. A festőt és feleségét a nagybányai zsidókkal 1944-ben deportálták. 1945-ben hunyt el vagy Auschwitz-ban vagy a melki koncentrációs táborban.
Gerber Pál festménye 2014-ben szerepelt a Ludwig Múzeum [csend] – Egy Holokauszt-kiállítás című csoportos tárlatán is. A Timár Katalin kurátori munkájával készült kiállítás az áldozat, a szemtanú és az elkövető nézőpontjait egyaránt felkínálva tette átélhetővé a holokausztot – nem történelmi rekonstrukcióra törekedett, inkább bizonyos aspektusait kiemelve mutatta be az egyén individuumtól való megfosztását, a népirtást, az utópisztikus ideológiák kudarcát.
Minden külön értesítés helyett: Gerber Pál festményét egy héten át, jövő keddig láthatják az érdeklődők az Uitz Terem portálüvegén át.
(Fotó: ICA-D)
A rovat további hírei: Kultúra
Folytatódik a Vasas élő zenés táncházi sorozata
2025. már. 28.
Bekuckóztál az eső elől, de szombaton már nagyon mennél valahová? Itt a remek alkalom: mindenkit várnak a Dunaújvárosi Vasas Táncegyüttes élő zenés táncházába az MMK-ban! Járdkilábam a hajtás után.
EU-s pályázatokkal a város kultúrájáért
2025. már. 28.
A Kortárs Művészeti Intézet (ICA-D) elkötelezett az iránt, hogy a kortárs kultúra, a közművelődés, illetve a közösségépítés terén is olyan munkát végezzen, amely hozzájárul Dunaújváros fejlődéséhez, s az itt élő emberek számára teremt értéket.
Több világsztár is fellép a Müpában
2025. már. 28.
Különböző műfajok képviseletében számos világsztár ad koncertet a nyári szünet előtt a huszadik évadát ünneplő Müpában.
Liliomfi a Waldorf végzőseinek műsorán
2025. már. 27.
Idén már a harmadik nyolcadik évfolyamos osztály halad a tanév vége felé a Pentelei Waldorf Általános Iskola, Gimnázium és AMI-ban. A középiskola előtt álló végzősök nyilvános színpadi előadásra készülnek, amelyre minden érdeklődőt várnak – a Liliomfi lesz műsoron, méghozzá először éppen ma!
Viadana Kamarakórus: a gyönyörű koncert igézetében (galériával)
2025. már. 26.
Hatalmas vállalás, merész, de gyönyörű kezdeményezés és tomboló siker – ez a három pillér jellemezte a Viadana Kamarakórus hangversenyét a Kortárs Művészeti Intézetben (ICA-D) múlt szombaton. A szép, helyenként szó szerint könnyfakasztó élmény mellé az öröm: folytatják!
"Virágok és vadak" – rajzpályázatot hirdetett a könyvtár
2025. már. 25.
Névadója születésének 120. évfordulója alkalmából hirdetett rajzpályázatot a város és a térség általános iskolásainak a József Attila Könyvtár. A címben két vers motívumai szerepelnek ihletforrásként.
DSTV: két világ – egy objektíven át
2025. már. 25.
Feltörekvő fotós képeiből nyújt válogatást az érdeklődőknek az MMK, derül ki a DSTV összegzéséből. Az intézmény ezúttal Szentes Kitti tárlatának ad otthont – a Két világ egy objektíven át című gyűjteményben elsősorban természetfotók kaptak helyet. Hangkép.