Két helyszín között választhatott – vagy éppen cirkulálhatott – a közönség Dunaújvárosban múlt szombaton: a Múzeumok Éjszakája helyi programjainak az Intercisa Múzeum és a Kortárs Művézeti Intézet (ICA-D) adott otthont.
Hadd kezdjem kivételesen a végén: nagyon bánhatja a kultúra összes barátja, aki kihagyta a Múzeumok Éjszakája dunaújvárosi programjainak kínálatát múlt szombaton. Az alábbi, címszavas összegzést hangulatfestésnek szánom – élőben sokkal jobb volt minden!
Két helyszín, két gazdag kínálat
Bár csak a pandémia miatt alakult úgy, hogy ezúttal egymás tőszomszédságában rendezték a programokat – az Intercisa Múzeum a kőtér helyett a központi épületben várta a közönséget színes kínálattal –, ám így jó esély volt arra, hogy a látogatók egy-egy programelem erejéig könnyedén váltogassák a helyszíneket.
A kínálatot illetően nem lehetett ok panaszra: míg a múzeum a „fordulópont” frázisára alapozva szervezett kiváló tematikus összeállítást, az ICA-D az intézményben futó Móder-kiállítás köré kínált pazar programot. A két helyszín/intézmény eltérő alapprogramja persze visszaköszönt a „MúzÉj” kínálatában is: míg a múzeumban a történeti áttekintés, az eltérő korok és a várostörténeti vonatkozások dominanciáján alapult a menü, addig a Kortárs Művészeti Intézet egyértelműen a Móder-életmű művészeti vonatkozásaira fókuszált.
A város felfedezése
A múzeum a kezdetek kezdetén városfelfedező túrát és ehhez kapcsolódó játékot hirdetett, majd egy néprajzi kiállítás megnyitása után az intézmény minden szegletébe csalogató programot varázsolt – a múzeumkertben gyerekek játszhattak, az állandó kiállításban az Ismerd meg Intercisát! című játékos időutazásra csalogatták a családokat, a néprajzi szoba tárgykereső játéknak adott otthont.
A játékos foglalkozások mellé komoly ismeretterjesztő sorozatot is időzített a szombat estére a múzeum. Keszi Tamás régész a Múltba ásott város – Dunaújváros a dunaújvárosiak előtt című időszaki kiállításhoz kapcsolódó tárlatvezetésen várta az érdeklődőket, Kronászt Margit történész a képes levelezőlapok történelmi és helytörténeti vonatkozásairól tartott előadást, míg Nagyné Hodik Mónika a városépítés hőskorszakáról tartott előadást, természetesen a város születésének 70. évfordulójára hangolva.
ICA-:D az élet műve
Teljesen más koncepcióval vágott a szombat estének az ICA-D: Móder Rezső Munkácsy-díjas dunaújvárosi képzőművész Lebegő ellenállások című tárlatához kapcsolódó programot szerveztek. A program fő attrakciójának Zsinka Gabriella művészettörténész, az intézmény művészeti igazgatója tárlatvezetése bizonyult, aki egyszerre a kiállítás kurátoraként és elkötelezett Móder-rajongóként adott példás summázatot a különlegesen gazdag és különlegesen koherens életmű évtizedeiről.
A retrospektív tálat körbejárása mellett – még pontosabban előtt és után – Medvegy Zsuzsanna finomságaival traktálta a vendégeket az ICA-D, az élő tárlatvezetős után Keserue Zsolt 2007-ben készült dokumentumfilm elevenítette fel a Móder-féle művészi programot (főszerepben az alkotóval!). Végül Várnai Gyula Munkácsy-díjas képzőművész képes hangkollázsa tisztelgett a pályatárs előtt – szép és minden elemében nemes gesztusként. Remek összeállítás kerekedett – méltó mind az intézményhez, mind a fókuszba állított életműhöz.
Miért fontos, miért szép, miért kellett nagyon?
Az országos kulturális-közösségi eseménysorozatot idén immár tizenkilencedszerre rendezték meg, hagyományosan a Szent Iván éjhez legközelebb álló szombaton – vagyis a leghosszabb világos napok egyikén. A fény diadala mellé idén ráadásul még egy tényező társult: a Múzeumok Éjszakája az „újranyitás” óta a kulturális élet első, az egész országot behálózó eseménysorozata volt – és mint ilyen, egyúttal a szimbolikus jelentősége is megkérdőjelezhetetlen. A kultúra, a művészetek, az élet győzelme.
A példásan gazdag dunaújvárosi kínálat mellett már csak ezért is bánhatja mindenki, aki kihagyta; aki nem hiszi, nézze meg a kapcsolódó galériát!
(Fotó: Végh Zoltán)
A kínálatot illetően nem lehetett ok panaszra: míg a múzeum a „fordulópont” frázisára alapozva szervezett kiváló tematikus összeállítást, az ICA-D az intézményben futó Móder-kiállítás köré kínált pazar programot. A két helyszín/intézmény eltérő alapprogramja persze visszaköszönt a „MúzÉj” kínálatában is: míg a múzeumban a történeti áttekintés, az eltérő korok és a várostörténeti vonatkozások dominanciáján alapult a menü, addig a Kortárs Művészeti Intézet egyértelműen a Móder-életmű művészeti vonatkozásaira fókuszált.
(Fotó: Végh Zoltán)
