Napfény, plázs, csobbanás, esténként meg dübörgő dallamok. Némi szánom & bánom után még a szokásosnál is karcsúbb beszámoló, még a szokásosnál is bőségesebb webképtár!
Az a nagy helyzet, drága fesztivállatok és aranyos mindenki, hogy ezúttal két kolléga, Zozó (telepes barátom), a Szalmakalap KommanDO fotósa, valamint Spigott szakíró beszámolójára hagyatkoztam a szerdai fémgyári összegzés készítése során – ne kérdezzétek, hogy történt, de valami borzasztó munkaügyi szét- és összecsúszások nyomán képtelen voltam akár egy rövid vizitáció erejéig is tiszteletemet tenni a Szalki-szigeti bázison.
Úgy élvezik ők
Zozó a strandért lelkesedett, mint meséli, a rocker a szabin is rocker, a varrások, rőzsék elárulják, ki a civil vendég, de az is tény, a Metal Factory vendégei kihasználták, hogy csobbanhatnak egy nagyot a hőségriadó első napján.
És mivel a helyszín ebből a szempontból is ideális, így sokan választották a pihenés, rekreáció és (hihetetlen, mégis igaz) száradás helyszínéül a vízparti plázst meg a szabadstrand kínálta hűs habokat.
Erős nap, kitűnő hangulat
A koncertmenü – ezt már Spigott meséli – rendben legurult, pontosabban volt egy változás, az Akela helyet cserélt a dunaújvárosi The Morning Star zenekarral, így Green és szabadcsapata a korábban tervezettnél előbb, már fél 11-kor a húrokba csaphatott a Hideghengermű színpadán az „arcletépő” programmal. A kiegészítő programok is szépen pörögnek, nap közben egyre többen választják az OFF-Rock Tanya és/vagy a Supersonic Sátor kínálatát – a szerdai kiegészítő menüből nemcsak említést, de nagy-nagy köszönetet érdemel a tűzoltók hűsítő locsolása is!
Továbbra is kitűnő a hangulat, az nem kérdés, hogy a Rockmaraton még éppen elviselhető zsúfoltságát nem hozza Metal Factory, de a szerdai Omen koncerten már azért rendes tömeg gyűlt össze – és a késő esti bulikon komoly üvöltések kerekedtek.
Szépen, ütemesen pörög a fesztiválgépezet – a többit meg majd úgyis elmesélik a képek!
(Fotó: Szalmakalap KommanDO – Végh Zoltán képei)
