Újra együtt volt a nagy Viadana-család

Öcaline - 2021. július 29. 11:27

Egy év szervezkedés után sikerült tető alá hozni a Viadana Kamarakórus nyári összetartását – a hivatalosan 2016-ban megszűnt, de olykor-olykor azóta is remek életjelenségeket produkáló együttes tagjai családostól vettek részt a szekszárdi találkán; a részletekről Kurucz Gergely karnagy számolt be lapunknak.

– Honnan jött a nagy találkozás ötlete?
– Azzal együtt szeretünk tudni egymásról, érdeklődünk a valaha nagyon erős, az emberi tényezőket tekintve is különleges közösség tagjainak hogyléte iránt, hogy a Viadana Kamarakórus nem működik – tulajdonképpen ez adta a kezdő lökést. A szervezés egy évig tartott, hogy minél többen ott tudjanak lenni – igaz, a távolság és a vírus miatt például Nagy-Britanniából vagy például Thaiföldről nem futottak be az egykori viadanások.

– És hányan érkeztek a hívó szóra?
– 25 egykori kórustag jött, de sokan családostól, gyerekekkel – a családtagokkal 48 fő vendégeskedett a szekszárdi birtokon múlt szerdától péntekig – volt, aki Svájcból, Németországból érkezett, de persze az ország minden pontjáról is jöttek az egykori kórustagok. Egyébként nagyon érdekes volt ez a találkozás: én azért kisebb-nagyobb rendszerességgel ugyan, de mindenkivel összefutok, de akadtak olyan viadanások, akik 8-10 éve nem látták egymást. És igen, voltak olyanok, akik lényegében itt találkoztak először – merthogy nem is énekeltek együtt a valahai kórusban!
– A Viadana történetét nagyjából végig követve, a csapategység ismeretében meg se merem kérdezni, milyen volt a hangulat...
– Frenetikus! (nevet) Egyébként olyan, mint egy kórustábor, csak próbák nélkül, beszélgetésekkel, túrákkal. Meg persze borkóstolással, pincebejárással, közös vacsorákkal, na meg reggelig tartó bulival. A hangulat a régi, és azért a kórustagok néha találkoznak ám – például a Bartók Twist Olivér CD-jén a felnőtt kar jó része viadanás volt, de 2019-ben összeálltunk a Dréta Antal Egyházzenei Kórustalálkozóra is! De ez most nagyon más volt: persze, énekeltünk, de nem estünk túlzásokba. A közösség olyan, mint egykor, bátran mondhatom, hogy jól is szóltunk – és jövőre ismét megyünk, már szervezzük!

Sűrű, gazdag, eredményes pálya

A Viadana Kamarakórus 1997-ben alakult; és 1999-ig a dunaújvárosi Széchenyi István Gimnázium együttese volt – majd változatlan felállásban és profillal, de már a Bartók Kamaraszínház és Művészetek Háza Viadana Kamarakórusaként működött.
Az együttes rangos elismerések sorát hódította el, több kórusversenyen és találkozón szerepelt eredményesen. A Kurucz Gergely irányította Viadana több külföldi meghívásnak tett eleget, közönség elé lépett például Linzben, Galántán, Cipruson és Skandináviában, de énekelt a salzburgi dómban is. A kórus 2003-ban „Hangversenykórus” minősítést kapott, 207-ben „Pro Cultura Intercisae” Díjban részesült.

A Viadana megszűnésének okait Kurucz Gergely karnagy vendégposztban összegezte 2016-ban a Castellum .do hasábjain – az alábbi címen!

Miért szűnt meg a Viadana Kamarakórus? (katt) >>

(Címlap- és nyitókép: Péter Álmos; belső oldali kép: Melkovics Balázs; a kórustörténethez mellékelt fotó 2016-ban, a Viadana utolsó hivatalos hangversenyén készült – a kórust kivételesen az együttesnek mesterkurzust tartott Pad Zoltán vezényelte)