A kutyák és emberek kapcsolatát kutatja – több díjjal ismerték el
A Pro Scientia Aranyérmét kapta, valamint az Év Ifjú Viselkedéskutatója címet is kiérdemelte a közelmúltban Bognár Zsófia, az ELTE Etológia Tanszék doktori hallgatója és az MTA-ELTE Lendület Társállat Kutatócsoport munkatársa. A díjeső mellett friss kutatásairól is beszélgettünk a városból elszármazott fiatal tudóssal – a tegező formát évtizedes ismeretség magyarázza.
– Egy hónapon belül két fontos elismerést kaptál, ráadásul mindkettőt a kutyák és az emberek különleges kapcsolatára fókuszáló kutatásokért. Hogyan fogadtad a kitüntetések hírét?
– Eszméletlen megtisztelő volt, hogy elnyertem ezeket a díjakat, hiszen ezzel elismerték a rengeteg kemény munkámat. Nagyon fontos volt, hogy legyen egy kiemelkedő kutatás – esetemben ez a kutyák fejformájának és a viselkedésének a kapcsolata –, de ez csak a beugró, hiszen minden más elismerés, publikáció, konferencia-részvétel számított, a teljes tudományos tevékenységet díjazták. Hihetetlenül boldog voltam, vagyok!
– Amikor készültem ere a beszélgetésre, szembetalálkoztam egy kifejezéssel: mit jelent pontosan, és hogyan kapcsolódik a kutatásaidhoz a buldog-paradoxon?
– Hadd kezdjem a végén, a kapcsolat közvetlen, hiszen a doktori témám az, hogy megvizsgáljam, mi okozhatja az úgynevezett nyomott orrú fajták – például a mopszok vagy a buldogok – népszerűségének szignifikáns növekedését. Ezt a témát egyébként Angliában, Ausztráliában és az Egyesült Államokban is kutatják, mégpedig azért, mert a nyomott orrú kutyák helyzete az állatjóléti problémák élén jár. Rengeteg betegséggel küzdenek, sokszor az egész életük szenvedés, a gazdák számára is hatalmas költség lehet a gyógyíttatásuk, ugyanakkor a népszerűségük világszerte mérhetően növekszik. És pont ezt az ellentmondást nevezi a tudományos közösség buldog-paradoxonnak.
– És van már valami teória, miért alakulhatott ki ez a sajátos helyzet?
– Igazolt válasz még nincs, de a cél egyértelmű: szeretnénk megérteni, mit tudhatnak a buldogok, amit hosszabb fejű társaik nem – és persze ezzel együtt arra is kíváncsiak vagyunk, kik szerethetik őket és miért. Az én kutatásom például igazolta, hogy a rövidfejű kutyák hajlamosabbak szemkontaktust létesíteni az emberrel. Márpedig ez lehet erős indok a gazdák számára, hiszen ez az ember-ember kommunikációban is nagyon hangsúlyos jelzés – és a kutya-ember viszonylatban sincs ez másként.
– Vagyis a kötődés a kulcsa a történetnek?
– Nem gondoljuk, hogy ez az egyetlen egy tényező számít, de hogy alapjaiban hat, az biztos. Vagyis nem túlzás azt állítani, hogy ez a tényező kihat a kötődésre, méghozzá kölcsönösen – itt meg legyen elég csak az anya és a csecsemű viszonyára gondolnunk. Egyébként ez a párhuzam egyáltalán nem légből kapott: a kutatások rendre visszaigazolták az úgynevezett babaséma hatás érvényesülését. Ez magyarul azt jelenti, hogy a nyomott orrú példányok fejszerkezete hasonlít a csecsemőkéhez – és bár ez szintén teória, de bizony ez is az oka lehet a népszerűségnek.
Szemkontaktus és szenvedés – online előadások
Bognár Zsófia lesz az egyik előadója a Kutyaeotológia 2022 című online konferenciának, amelyet január 29-én, szombaton követhetnek nyomon a kutyabarátok: a 10-15 óra között zajló eseményre a fiatal kutató a Szemkontaktus a kutyával című előadással készül. Szintén az online térben szervezik az ELTE doktoranduszának önálló előadását: a SciDog – A Kutyaegyetem eseményén a Nyomott orrú kutyák: szenvednek a kedvünkért? című előadásra várják a téma iránt érdeklődőket február 10-én, csütörtökön 19 órától.
(Címlap- és nyitókép: Faragó Tamás; a belső oldali képek illusztrációk)
A rovat további hírei: Közélet
Számos lehetőség a gazdasági programban
2025. szep. 12.
A város uniós fejlesztési ciklusra vonatkozó tervdokumentációja időben elkészült, és a jóváhagyó határozat is megjelent a Magyar Közlönyben. Azonban a kormány politikai döntései miatt jelenleg zároltak a szükséges források, így a jóváhagyott tervek ellenére a pénzügyi keretek egyelőre nem szabadultak fel. Ez komoly kihívást jelent a város számára, amely több kiemelt projektet kíván megvalósítani a következő években.
DSTV: Almási Zsolt emlékére
2025. szep. 11.
Terjedelmes, a korabeli televíziós archívumok anyagából is bőven merítő összeállítással eleveníti fel a város első szabadon választott polgármestere, a díszpolgári címmel is elismert Almási Zsolt emlékét a DSTV abból az alkalomból, hogy a jeles közéleti személyiség nevét kapta a város közgyűlési terme. Hangkép extra.
Közgyűlést tartottak az Almási Zsolt teremben
2025. szep. 11.
A legutóbbi rendkívüli közgyűlésen Almási Zsolt, Dunaújváros díszpolgára nevét vette fel a Városháza "C" szárnya közgyűlési terme. A ma délelőtti testületi ülésnek már az Almási Zsolt terem biztosította a helyszínt, ahol összesen 19 témában született döntés.
"Egészség ezreknek, milliók az egészségügyi intézménynek" – idén újra városunkban
2025. szep. 11.
Szűrővizsgálatok, előadások és bemutatók sora vár mindazokra, akik részt vesznek a Richter Egészségváros programján Dunaújvárosban szeptember 20-án. Az ingyenes program résztvevői egyidejűleg a Szent Pantaleon Kórház-Rendelőintézetet is támogatják.
Újra közös szemétszedés a takarítás világnapján
2025. szep. 11.
Közös sajtótájékoztatón hívták fel a figyelmet a közelgő World Cleanup Day - Sporttal a környezetért! 2025 nevű eseményre az akció szervezői a Pannon iskolában szerdán délután.
DSTV: hősök a hőségben – újra véradás az MMK-ban
2025. szep. 11.
Rendre nagy sikert aratnak a külső helyszíneken szervezett véradási alkalmak, derül ki a DSTV összegzéséből. Évek óta népszerű az önkéntesek körében az MMK, ahol immár évek óta sikerrel adnak otthont a retró véradásoknak – amit idén komoly kánikula nehezített. Hangkép.
Újra százak kapcsolódtak a „Fuss velünk, fuss értünk!” jótékony kezdeményezéshez (galériával)
2025. szep. 10.
Ismét nagyon sok városlakó csatlakozott a Fuss velünk, fuss értünk! jótékonysági futáshoz – az Esőemberek Szüleinek Dunaújvárosi Egyesületéért sportoltak a részvevők. A figyelemfelhívó sporteseményen remek hangulat fogadta az indulókat a Városháza téren.









