A mi párducunk, azaz az újvárosi kecskekeresés

Így kezdődött, ráadásul pont ezzel a képpel tegnap késő délelőtt: "Egy kecske kóborol a Szabadság utcában. Nyakörve van." Az, hogy honnan és hogyan szabadulhatott el a jószág, akkor még nem tudtuk, de nagy mulatság kerekedett a mutatványból, sorra jöttek a hozzászólások, a híradások a jószág hollétéről, befutott egy ütős mém is sebesen, mutatom azt is, annak bizonyítására, hogy a(z össz)népi humor tényleg nem ismer határokat. 

A párduc témát is sikerült kimaxolni – "Kicsi is, foltos is, de a miénk!", írta tűpontos telitalálattal valaki –, nekem rögtön bevillant egy régi kép a Dunaújvárosi Vasas Táncegyüttes történetéből, ami igazolta, hogy tőlünk kulturális-történeti kontextusban sem tájidegen a produkció: még jó régen Rácz Attila Cicero nyert egy hatalmas néptáncos díjat a Perkátai kecskekeresés című koreográfiával, az ennek alapjául szolgáló 1973-as (!!!) gyűjtés fellelhető a Bölcsészettudományi Kutatóközpont Videotoriumában – egy képet mutatok, a többit képzeljétek el vagy nézzétek meg itt!

Aztán a termetes talány megoldása is befutott dél körül, Orosz Csaba önkormányzati képviselő posztolta, itt a lényeg: "Volt egy kis riadalom az arborétum állatsimogatójában, ugyanis etetés közben meglépett a Bandi nevű törpe kecskénk. Két órás kergetőzés után a Béke városrész vasútállomás felőli részén elcsíptük!" A városatya megnyugtató képekkel koronázta a beszámolót, minden okker, Bandi a helyén van!

Így ért boldog véget az újvárosi párduc és a szombat déli kecskekeresés vidám története!

(Fotók: facebook; BTK Zenetudományi Intézet)