Ugrás a tartalomhoz Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez a honlapon
Címlap

Top nav left

  • Friss hírek
  • Galériák
  • Videók
  • Hetilap
  • Távhő
2026. ápr. 02. Áron
FacebookYoutube
  • Közélet
  • Sport
  • Sziréna
  • Dunaferr
  • Mozaik
  • Kultúra
  • Oktatás
főoldal
Menü
Dunaújváros Hetilap

A Dunaferr privatizációja – a tények tükrében

Közélet
ISD Dunaferr Zrt.
politika
választás

facebook megosztás

Öcaline - 2022. már. 29., 17:49

Mivel a Fidesz nagy valósággörbítő narratívája szerint a vasgyár egy homályos gyurcsányista összeesküvés nyomán került magánkézbe, érdemes visszanézni a privatizáció folyamatát, valamint legalább néhány főszám erejéig az okokról is tájékozódni.

Mielőtt a részletekre térnénk, egy gondolatfutam erejéig azt is fontos áttekinteni, miért is van szükség arra, hogy – szigorúan a tények és számok mentén – foglalkozzunk a kérdéssel.

A fideszes "olvasat"

Röviden: azért, mert az elmúlt évtizedek, és nem utolsósorban a jelenleg is futó kampány egyik fontos üzenete volt a Fidesz részéről, hogy térségünkben minden bajok forrása az, hogy a szocialisták – vagy éppen tételesen: Gyurcsány – privatizálták a Dunaferr vállalatcsoportot. 
A fideszes olvasat arról is szól, hogy a magánosítás nélkül – vagyis az állami vállalatok kötelékében maradva – a magyar nehézipar egyik utolsó bástyája valószínűleg ma is virágzó és prosperáló cégcsoport lenne. Pedig a privatizáció időszakára a vasmű menthetetlen adósságspirálban működött – nem utolsósorban éppen a Fidesz által kinevezett vezérkar alapjaiban elhibázott döntései nyomán. De lássuk sorjában.

A magánosítás lépcsőfokai

Az MFOR híradása (2003. szeptember 29.) szerint kilenc befektető vásárolta meg a korábban meghatározott határidőig a Dunaferr privatizáció pályázati dokumentációját. Az Állami Privatizációs és Vagyonkezelő (ÁPV) Rt. közlésének közvetlen előzménye, hogy a pályázati felhívás szeptember 15-én jelent meg két országos napilapban és a Financial Times-ben. Az ÁPV Rt. – betűhív közlés – „olyan tőkeerős stratégiai befektetőt keres a privatizációs eljárás során, aki hosszú távra biztosítani tudja a Dunaferr-csoport működését, tevékenységének fejlesztését, valamint a munkavállalók foglakoztatását”. A Medgyesi-kormány egyébként formálisan márciusban határozott a Dunaferr Rt. privatizációjának megindításáról. (2003. december 8-án a vagyonkezelő közölte, hogy a kilenc korábbi aspiráns közül végül három befektető adta be pályázatát a többségi részvénycsomag megvásárlására.)
2004. február 25-én aláírták a privatizációs szerződést – a Donbass-Duferco konzorcium a Dunaferr Rt. 79,48 százalékos állami tulajdonú részvénycsomagjáért 444 millió forintot fizetett –, a következő fontos dátum szinte napra pontosan egy évvel a korábbi híradás után következik: szeptember 30-án közli az MTI, hogy lezárult a Dunaferr Dunai Vasmű Rt. magánosítása. A híradás szerint a februárban kötött kontraktus az Állami Privizációs és Vagyonkezelő Rt. és a Donbass Ipari Szövetség, az Alcsevszki Vaskohászati Kombinát Rt., a Duferco International Trading Co. Ltd. és a Kundax AG által alkotott konzorcium közötti részvényjegyzési és befektetési megállapodásban rögzített zárási feltételek teljesülésével zárult.

A Dunaferr Dunai Vasmű Rt. magánosításából a Kincstári Vagyonigazgatóság és az ÁPV Rt. 444 millió forinthoz jutott. A 100 miliárd forintos nagyságrendű tranzakció révén 70 milliárd forintos fejlesztés és a több mint 17 milliárd forintos tőkeemelés valósult meg a cégnél. Mellékszál, de fontos mellékszál, hogy 2004. december 13-án a dunaújvárosi polgármesteri hivatal közölte: az önkormányzat eladta a tulajdonában levő Dunaferr-részvényeket a Donbass-Duferco konzorciumnak 500 millió 15 ezer 416 forintért. A Dunaferr Rt. privatizációja részeként 2004 szeptemberében végrehajtott tőkeemelés után az önkormányzati részvények aránya 5,59 százalék volt.

Oké, hogy véget ért a privatizáció, de mit vállalt az új gazda?

Röviden: mindent, amit az ÁPV Rt. a már említett privatizációs pályázatban feltételként szabott. A számok nyelvén: minimálisan 13 milliárd forintos tőkeemelést és öt éven belül megvalósuló, összesen 250 millió euró értékű fejlesztést. Szintén a sokat emlegetett privatizációs szerződésben kellett kötelezettséget vállalni a foglalkoztatás fenntartására – öt éves időtartamra –, valamint arra, hogy a Dunaferr Igazgatóságába és felügyelőbizottságába öt évig az ÁPV Rt. egy-egy főt delegálhat. 
A pályázati kiírás szerint az ajánlattevőnek pénzügyileg konszolidálnia kell a Dunaferr csoportot, és erről a nyertes pályázónak a Dunaferrt finanszírozó bankcsoporttal kell megállapodnia.

Előtérben a háttér

Eddig a száraz tények, de mindezek mellett – pontosabban fontos háttereként – muszáj megemlíteni, hogy a cégcsoport súlyos válsága vezetett a magánosításhoz, amely egyébként időben cáfolhatatlanul az első Orbán-kormány időszakában, ráadásul a vasgyárat akkoriban uraló fideszes nyomulás következményeként öltött éles kontúrt. 
Lássuk a főszámokat: Tóth László vezérigazgatói kinevezését követően elképesztő méreteket öltött a Dunaferr eladósodottsága: nem egészen két év alatt mintegy 47 milliárd forintról közel 75 milliárdra nőtt. Azt, hogy ebben mennyire játszottak a politikai tényezők, két évtized távolából valóban nehéz kiszálazni, de érdemes megjegyezni, hogy ekkor lett a cégcsoport beszállítója Orbán Győző dolomitbányája, az egyik vezérigazgató-helyettes Pomázi Csaba volt, és ekkoriban már az igazgatótanácsban ült a Fidesz szolnoki szárnyának erős embere, Nyerges Zsolt is.
Az eladósodottság annak fényében volt aggályos, hogy a Dunaferr jegyzett tőkéje abban az időben 19,998 milliárd forint volt – ez az a tőke, ami a részvények névértékében megtestesül. Egy kis számtan: a jegyzett tőke közel négyszerese lett az adósság! Persze előtte a közel kétszerese is komoly mutató – vagyis ez nem menti a korábbi irányítást, beleértve a pénzszivattyúként működő Acél XXI. garnitúráját –, de másfél év alatt megduplázni az adósságot az még a dunaferres léptékben is igazán nagy mutatvány. 
Tovább tetézi a bajt, hogy ebben az időszakban nem volt jelentős beruházás a gyárkapun belül: kisebb fejlesztések akadtak ugyan, és egy tervezett-kötelező kohóátépítésre is sort került, de átfogó fejlesztésekkel adós maradt a vasgyár – és ez szintén a korabeli Fidesz-kurzus felelőssége.

Fideszes stratégia a privatizációra

Akinek még ezek után is kétségei maradtak arról, hogy a vasgyár privatizációja kurzusokon, kormányokon átívelő döntések folyománya volt, annak idemásolok három mondatot Stumpf István 2001. január 18-án kelt leveléből. Mielőtt a szerzőt valaki gyurcsányista elhajlással vádolná, pár adat róla: 1998-ban, a jobboldal választási győzelme után megalakult Orbán-kormányban a Miniszterelnöki Hivatal vezetője lett, miniszteri rangban, kancelláriaminiszterként tevékenykedett. 2000 és 2002 között – vagyis a levél születésekor – e minőségében Orbán Viktor miniszterelnök helyettese volt. De lássuk az ígért három mondatot:
„Az ÁPV Rt. – a kormány programjában és a nemzetgazdaság ágazatainak szabályozására vonatkozó jogszabályok, valamint a kormány gazdaságfejlesztési stratégiája [sic!] alapján – a Dunaferr Rt. privatizációs koncepcióját készíti elő. (...) egy modernebb, korszerűbb technológiát kellene bevezetni három-négy esztendő múlva ennél a cégóriásnál, és aki ismeri ezt az iparágat, tudja, ennek óriási a tőkeigénye, ezért újra és újra napirendre kerül a privatizáció, eladás kérdése. (...) Az ÁPV Rt. szándékában áll – a kormány döntésétől függően – 2001. folyamán a társaság privatizációját megkezdeni.”
Mindezek fényében azt állítani, hogy a vasmű magánosítása kizárólag a baloldali ármány eredménye, nettó hazugság – a privatizáció egy korábban elhatározott, kény- és törvényszerűen szükséges folyamat volt.

Azon persze még lehet merengeni, szükséges lett volna-e az állam kivonulása egy átgondolt, kizárólag szakmai kompetenciák mentén működtetett-irányított cégcsoport esetében – de teljesen fölösleges. Megtörtént, így történt, ezért történt.

(Archív fotók: Németh Zsolt)
 

A rovat további hírei: Közélet

Csúcsrajáratás után is sűrű a véradási terv

Csúcsrajáratás után is sűrű a véradási terv

2024. szep. 03.

Nem hetvenkedés, de muszáj ezzel kezdeni: kánikula ide vagy oda, éppen 70 önkéntes vett részt az MMK-ban szervezett retró véradáson a közelmúltban. Első véradóval is találkoztunk, a sorok írója is áldozott a segítségnyújtás oltárán, és a kirobbanó eredmény bizakodásra ad okot: egyre többen ismerik föl, hogy vért adni mennyire menő!

DSTV: könnyes tanévnyitó a Vasváriban

DSTV: könnyes tanévnyitó a Vasváriban

2024. szep. 03.

Szomorú esemény feldolgozásával kezdődött a tanév a Vasvári iskolában, derül ki a DSTV összegzéséből. A tanévnyitón is megemlékeztek az intézmény pedagógusa Borvendég Attila tragikus hirtelenségű haláláról. Hangkép.

Újabb parkolók létesültek a Kallós Dezső utcában

Újabb parkolók létesültek a Kallós Dezső utcában

2024. szep. 02.

Városunkban örökzöld téma a parkolók kérdése, és bár városvezetőink sokszor elmondják, hogy bizony harcot kell folytatni minden új helyért, szerencsére városszerte mindig újabbak létesülnek. Most a Kallós Dezső utcában élők örülhetnek – közel harminc hellyel megint beljebb vannak.

Hétfőn becsengetnek, sokkal nagyobb forgalom várható az iskolák körül

Hétfőn becsengetnek, sokkal nagyobb forgalom várható az iskolák körül

2024. szep. 01.

Egy csapásra megváltozik az életünk szeptember 2-án. És ez mindenkire igaz, azokra is, akinek gyermekei nem mennek hétfőn óvodába vagy iskolába, hiszen nagyságrendekkel és látványosan megváltozik városunk közlekedése és forgalma hétfőtől.

Gyászol a Vasvári iskola, elhunyt Borvendég Attila

Gyászol a Vasvári iskola, elhunyt Borvendég Attila

2024. aug. 30.

"Nincsenek szavak, csak az űr és a mérhetetlen fájdalom..." – a Vasvári iskola földrajz-történelem szakos tanára tragikus hirtelenséggel vesztette életét. 61 éves volt, nyugodjék békében! Nekrológ.

Vasárnap még nyitva, de hétfőn zár az élményfürdő

Vasárnap még nyitva, de hétfőn zár az élményfürdő

2024. aug. 30.

Az ok prózai: a jelentősen lecsökkenő látogatói szám miatt vállalhatatlan költségekkel jár az őszi üzemeltetés. Most vasárnap még lehet fürdőzni, de hétfőtől bezár a létesítmény.

Halaszthatatlan témák a rendkívüli közgyűlésen

Halaszthatatlan témák a rendkívüli közgyűlésen

2024. aug. 29.

Dunaújváros rendes közgyűlése csak szeptemberben lesz majd, de rendkívüli ügyek és rendkívüli témák bármikor rendkívüli ülés összehívását tehetik szükségessé. Így is történt.

  • További hírek

Friss hírek

  1. Fájó búcsú az érmes álmoktól

  2. Elektromos felvonó könnyít a mindennapokon

  3. Bajnoki címek az erős mezőnyben

  4. Aprócska eszköz is képes nagy bajt okozni

  5. DSTV: nyuszifutás a Vasváriban

Videók

Embedded thumbnail for Elektromos felvonó könnyít a mindennapokon

Elektromos felvonó könnyít a mindennapokon

Embedded thumbnail for DSTV: nyuszifutás a Vasváriban

DSTV: nyuszifutás a Vasváriban

Embedded thumbnail for DSTV: új kezdeményezés a Pannon Prom

DSTV: új kezdeményezés a Pannon Prom

Top hírek

  1. Megújulnak a jelzőlámpák a belváros egyik legforgalmasabb csomópontjában

  2. Kerítésre dőlt a fa a viharos szélben

  3. "Ragyogj kékben, Dunaújváros!" – az elfogadás jegyében

  4. Képviselői ajándékcsomag az időseknek

  5. Elektromos felvonó könnyít a mindennapokon

Galéria

Március 15-i ünnepség

Veres Viktória bemutatója a Kortárs Művészeti Intézetben

FitCity Dunaújváros (2026. március)

Dunaújváros Hetilap

XV. évfolyam 12. szám - 2026.03.27.

2025. © DS Média Kft. •  Médiaajánlat • Szerzői jogok • Adatvédelem • Impresszum • Közéleti hetilap • RSS

  • Közélet
  • Sport
  • Sziréna
  • Dunaferr
  • Mozaik
  • Kultúra
  • Oktatás
  • Friss hírek
  • Galériák
  • Videók
  • Hetilap
  • Távhő