Ugrás a tartalomhoz Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez a honlapon
Címlap

Top nav left

  • Friss hírek
  • Galériák
  • Videók
  • Hetilap
  • Távhő
2025. dec. 28. Kamilla
FacebookYoutube
  • Közélet
  • Sport
  • Sziréna
  • Dunaferr
  • Mozaik
  • Kultúra
  • Oktatás
főoldal
Menü
Dunaújváros Hetilap

Hosszú volt az út a nagy földcsuszamlástól a rendszerszintű partvédelemig

Közélet
partvédelem
önkormáyzat
várostörténet

facebook megosztás

doszerk - 2022. már. 16., 09:17

Az 1964. február 29-én bekövetkezett földcsuszamlás óta beszélhetünk Dunaújvárosban partvédelemről. 1968-ban megalakult Partfigyelő és Fenntartó Költségvetési Üzem, amely – bár azóta más néven – a mai napig ellátja a várost érintő partvédelmi feladatokat, és óvja az itt élőket. 

Ismert tény, hogy a Vasmű és a város tervezésekor és építésekor nem vették figyelembe a terület geotechnikai viszonyait, így történt, hogy Dunaújváros egy löszfennsíkra épült. A lösz porózus, erózióra érzékeny, nem homogén anyag, ami víz hatására roskad és tömörödik. Ez alatt a réteg alatt egy vastag, kemény agyagréteg található, melyen a lösz – különösen magas talajvízszint esetén – könnyedén megcsúszhat. 

Csúszások, rogyások korábban is

Erre az igencsak instabil talajszerkezetre épült a Vasmű és Dunaújváros is, annak ellenére, hogy már az 1950-es évek előtt és után is történtek időnként csúszások és rogyások a területen. 
1964. február 29-én azonban egy katasztrofális mértékű földcsuszamlás következett be. A radari magaspart egy 1300 méteres szakaszon megroskadt a Duna felé. Ezen a területen futottak azok az 1000-1200 mm átmérőjű csövek, amelyek a Dunából a Vasműbe szállították a gyár üzemeltetéséhez szükséges vizet. A csövek kettészakadtak, a Vasmű I. számú szivattyútelepe pedig közel 30 métert csúszott a Duna felé. A propellerkikötő hídja és épületei tönkrementek, a szakadópart szélén lévő ideiglenes épületek a mélybe zuhantak a közművekkel együtt. Az omlás következtében 7 millió köbméter föld csúszott bele a Dunába. Bár súlyos anyagi károk keletkeztek, emberéleteket nem követelt az esemény. Ekkor rendelték el a védelmi rendszer kiépítését, amelynek szükségességét az egy évvel későbbi események is megerősítették. 
1965-ben a kórház mögötti szakasz is megcsúszott, és kritikus helyzet alakult ki a Barátság városrész mögötti szakaszon is, ezúttal már emberéleteket is veszélyeztetve. 
A kiépülő partvédelmi rendszer Európa-szerte egyedülálló, több elemből áll össze, amelyen egy, kifejezetten erre a célra létrejövő kormánybizottság dolgozott. A tervezési folyamatot számos vizsgálat, tanulmány és vita előzte meg, az elkészült tervek megvalósítására 600 millió forintot biztosítottak, ami abban az időben rendkívüli és egyedülálló összeg volt. Viszonyításképp, ekkor az átlagkereset havi 2000 Forint volt.

Tereprendezési egyszeregy

A partvédelmi rendszer egyik pillére a tereprendezés volt. Az öböltől a Radarig, mintegy 3 kilométer hosszú szakaszon lépcsőzetes, teraszos kialakítást kapott, amit idővel a városi partszakasz alatt rézsűssé alakítottak. A teraszok aljában vízelvezető árkok találhatók, így a víz ezeken az árkokon keresztül folyik el, nem a talajba szivárog, így csökkenti a talaj erodálódásának kockázatát. Ebben az időszakban 22 kilométer hosszú árokrendszert alakítottak ki a védett terület egészén. A teraszok füvesítésénél és fásításánál szempont volt, hogy olyan növényeket ültessenek a területre, amik segítik a lösz megkötését. 
Bár a tereprendezés hatására csökkenteni lehet a talajba jutó víz mennyiségét, ez közel sem elégséges ahhoz, hogy biztosítsa a löszös talajt, folyamatosan figyelni kell, hogy a talajvíz mennyisége ne lépje át a kritikus határt. Ez a feladat adja a partvédelem másik pillérét, amely a talaj víztelenítését szolgálja.
8+1 csápos kutat hoztak létre a Felső-Duna part teljes szakaszán, melyek napi 1000-1100 köbméter vizet szivattyúznak ki a talajból, amely aztán a Szabadstrand vizét frissíti. Ezek a kutak víztelenítik a város alatti talajt, míg a radari terület alatt kiépítették a szivárgó tárót, ami a Radar alatti és a Vasmű vízszállító csövei alatti terület víztelenítését szolgáló, 800 méter hosszú alagútrendszert jelenti. Az alagutat minden nap ellenőrizni kell, az ott összegyűlt vizet a Dunába vezetik vissza. 
A zöldterület rendezése és a csápos kutak illetve a szivárgó táró üzemeltetése mellett a partvédelem munkatársai a kezdetek óta figyelik a talaj és a vízszint állapotát.

Folyamatos ellenőrzés

A Duna-parton sétálva számos, a földből kiálló kék kutat láthatunk, ezek a monitoring kutak. Ezeken keresztül ellenőrzik a partvédelmet ellátó munkatársak a talajvíz és a rétegvíz elhelyezkedését, valamint a vízszínt földalatti változását. Ezekből az adatokból éves jelentések készülnek. A kék kutak mellett fehérre festett, piros hegyű csövekkel is találkozhatnak a Duna-parton sétálók, ezek az ún. geodéziai mérőpontok, ezen pontok geodéziai mérésével tudják ellenőrizni a talaj esetleges mozgását. A telepítésük óta nem tapasztaltak elmozdulást, ebből látszik, hogy a csápos kutak és a táró megfelelően teljesít. 
A Partfigyelő és Fenntartó Költségvetési Üzem feladata volt a monitoring kutak mérése és az adatok rögzítése, a csápos kutak üzemletetése, karbantartása, a táró napi ellenőrzése valamint annak a 163,3 hektáros területnek a gondozása, amelyet érint a partvédelmi rendszer. A rendszer a létrejötte óta több nagyszabású felújításon, a Partfigyelő és Fenntartó Költségvetési Üzem pedig több név –és fenntartóváltáson is átesett, azonban egy dolog változatlan a kezdetektől fogva: mind a rendszer, mint pedig az azt működtetők folyamatosan és lelkiismeretesen dolgoznak a város és az itt lakók védelméért.

(A folytatásban a Partfigyelő és Fenntartó Költségvetési Üzem történetét és a rendszerben történt változásokat mutatjuk be olvasóinknak.)

DMJV Önkormányzata
(Fotó: DMJV Önkormányzata)

A rovat további hírei: Közélet

Pályázati felhívás önkormányzati ingatlan értékesítésére

Pályázati felhívás önkormányzati ingatlan értékesítésére

2025. feb. 14.

Dunaújváros önkormányzata nyilvános pályázatot ír ki a kizárólagos tulajdonában álló alábbi ingatlan értékesítésére. Figyelem, közeleg a határidő! 

Elfogadta a költségvetést a közgyűlés

Elfogadta a költségvetést a közgyűlés

2025. feb. 13.

Huszonkilenc napirend várt a képviselőkre a  csütörtöki közgyűlésen. A legfontosabb téma Dunaújváros 2025. évi költségvetési tervezete volt, amelynek tárgyalása nagyobb képviselői érdeklődést váltott ki, végül többséggel megszavazta, és így el is fogadta a testület a költségvetési rendeletet.

Egykori úszó és elhunyt jégkorongozó érdemelte a Dunaújváros Sportjáért díjat

Egykori úszó és elhunyt jégkorongozó érdemelte a Dunaújváros Sportjáért díjat

2025. feb. 13.

Sportlegendákat díjazott az önkormányzat: a dunaújvárosi jégkorong fontos személyisége, Győri Tamás Dunaújváros Sportjáért posztumusz elismerésben, míg Bene Vera, a helyi az úszósport meghatározó alakja Dunaújváros Sportjáért díjban részesült. A szféra legrangosabb önkormányzati elismeréseit Pintér Tamás polgármester adta át a csütörtöki közgyűlésen. 

Ötven év a vasműben, közel huszonöt az önkormányzat közgyűlésében

Ötven év a vasműben, közel huszonöt az önkormányzat közgyűlésében

2025. feb. 11.

Tóth Kálmán a 9-es választási körzet önkormányzati képviselője. Ő az, akinek a nevéhez különleges, vagy inkább nem hétköznapi számadatok is köthetők. Tóth Kálmán kis megszakítással 2002 óta, közel 25 éve önkormányzati képviselő, kereken 50 évet dolgozott a Dunai Vasműben. Talán kevesebben tudják róla, hogy Dunaújváros rekorder önkéntes véradója, már 156 alkalommal vállalta a „csapolást”.

Felújított padokkal a pihenni vágyókért

Felújított padokkal a pihenni vágyókért

2025. feb. 11.

Az életközösségek szépítéséhez nem kell mindig hatalmas beruházás. A közterületeken lévő padok felújítását már tavaly megkezdték a szakemberek, idén pedig városszerte folytatják. Mezei Zsolt általános hatáskörű alpolgármester tájékoztatott a gondozási munkálatokról.

Negyed század a közösség szolgálatában

Negyed század a közösség szolgálatában

2025. feb. 11.

Mindenki ismeri és mindenkit ismer, töretlen lelkesedéssel intézi a lakók számára fontos ügyeket, elsimítja a konfliktusokat, ha kell, és mindig mindenki megtalálhatja, ha muszáj: 25 éve dolgozik a Dózsa Lakásfenntartó Szövetkezet lakói képviseletet ellátó küldöttjeként Grőb János.

225 millió forintra pályázik Dunaújváros

225 millió forintra pályázik Dunaújváros

2025. feb. 10.

Sajtótájékoztató részeként számolt be arról Szabó Zsolt gazdasági és koordinációs alpolgármester, hogy Dunaújváros a városi intézményekkel közösen indul a DIMOP Plusz 2.1.1-24 pályázaton. Sikeres elbírálás esetén jelentős támogatásban részesülnének az intézményeink. 

  • További hírek

Friss hírek

  1. Eltűnt, nagyon keresik Németh Zsoltot

  2. Csodás együttállás, frenetikus élmény

  3. DSTV: évet értékelt Tomanóczy Tibor

  4. Munkarendváltozás a Polgármesteri Hivatalban

  5. Szállodai kényelem a legmagasabb szinten

Videók

Embedded thumbnail for DSTV: évet értékelt Tomanóczy Tibor

DSTV: évet értékelt Tomanóczy Tibor

Embedded thumbnail for DSTV: mézeskalács a múzeumban

DSTV: mézeskalács a múzeumban

Embedded thumbnail for DSTV: ilyen volt a darts 2025-ben

DSTV: ilyen volt a darts 2025-ben

Top hírek

  1. Eltűnt, nagyon keresik Németh Zsoltot

  2. Szép gesztus a szenteste előtt

  3. Csábító üzenetek, súlyos következmények

  4. Focival készültek az ünnepekre

  5. Karácsony a Krisztus Király főtemplomban

Galéria

A szeretet lángja is ég

Az öröm rózsaszín gyertyája is fénylik (galéria) - fotó:

Az öröm rózsaszín gyertyája is fénylik (galéria)

DKSE évzáró (2025) - fotó:

DKSE évzáró (2025)

Dunaújváros Hetilap

XIV. évfolyam 50. szám - 2025.12.19.

2025. © DS Média Kft. •  Médiaajánlat • Szerzői jogok • Adatvédelem • Impresszum • Közéleti hetilap • RSS

  • Közélet
  • Sport
  • Sziréna
  • Dunaferr
  • Mozaik
  • Kultúra
  • Oktatás
  • Friss hírek
  • Galériák
  • Videók
  • Hetilap
  • Távhő