E hónapban is számos jeles napról és eseményről emlékezhetünk meg: ilyen például a mentők napja is. Az eseményt az Önkéntes Mentőegyesület május 8-i megalakulása és május 10-i munkába állása apropóján ünnepeljük az utóbbi napon.
A mentők napja apropóján szükséges egy rövid történelmi kitekintés, hiszen Magyarországon sokáig nem volt egységes és országos az egészségügyi ellátás. A külföldön diplomát szerzett orvosok először kisebb körben adták át a tudásokat az országban gyógyító szakembereknek, hiszen helyi képzések még az 1700-as években sem igazán voltak.
A kezdetek
A téma feldolgozásához Kronászt Margit történész-muzeológus beszámolója nyújtott segítséget. 1887. május 8-án Kresz Géza fővárosi kerületorvos kezdeményezésére megalakult az Önkéntes Mentőegyesület, majd két nappal később már aktív ellátást biztosított a bajbajutottaknak. Ennek tiszteletére lett május 10. a mentők napja, sőt, az Országos Mentőszolgálat is ezen a napon kezdte meg a működését 1948-ban. Míg kezdetben a szakemberképző magánegyetemeken tanulhattak az orvosok és a sebészek, az 1900-as évekhez közeledve egyre több szakirodalom jelent meg, így a képzés színvonala is jelentős mértékben fejlődött. A hozzáértők mellett a laikusok számára is elérhetővé vált az alapvető segítségnyújtáshoz szükséges tudás.
Fontos előrelépés
Manapság már (sajnos) mindennapos, hogy az utakon összetalálkozunk egy-egy szirénázó mentőautóval. Hazánkban az első e célt szolgáló jármű 1902-ben állt szolgálatba, azonban ez fekvőbeteg szállításra még nem volt alkalmas. Minderre csak később kerülhetett sor a technológia fejlődésével. A magyar egészségügy szempontjából egy fontos dátum volt Vármegyék és Városok Országos Mentő Egyesületének 1926-os megalakulása. A Dr. Paulikovics Elemér által életre hívott szervezet először kezdett el vidéki bázisokon is tevékenykedni. Míg kezdetben csak egy tucat mentőállomás volt elérhető, a szervezet 1948-as államosításáig már több száz vidéki helyszínen is ellátták a bajbajutottakat. Azóta az igazi hétköznapi hőseink, az Országos Mentőszolgálat munkatársai látják el embereket.
Dunaújvárosban is koszorúztak
A helyi mentőállomáson a 2005. február 12-én szolgálat teljesítés közben elhunyt Nagy Imre emlékére állított emléktáblánál is koszorúztak a szervek képviselői. Orosz Csaba önkormányzati képviselő és Kiss Miklós állomásvezető mentőtiszt tisztelegtek egykori kollégájuk, és az országban egykor mentősként dolgozó szakemberek emléke előtt. Az esemény apropóján a képviselő azt mondta, ezek az emberek az év minden napján felbecsülhetetlen értékű munkát végeznek, minden tiszteletet és megbecsülést megérdemelnek.
(A címlap- és nyitókép illusztráció; belső oldali fotó: Végh Zoltán)
