Három nap a muzsika és a közösség jegyében, most mégsem a szokásos tudósítás következik, azt nagyjából lerendeztem az elmúlt alkalmakkor. Messzebbről kezdem: a CityRocks ugyanis érzékelhetően hazatalált.
Na, melyik az a település, ahol már másodszor szervezett/rendezett több száz, a közönséget is ideértve több ezer főt megmozgató akciót a CityRocks csapata? Igen, igen, Dunaújváros. Innen startolunk.
Előtérben a háttér
Nem firtattam az okokat, de kettő nyilvánvaló tényező közrejátszik a döntésben. Az egyik – ez nem újkeletű nálam, az autós márkatalálkozóknál már emlegettem, de korábban is előkerült perdöntő érvként – a geográfiai sajátosság: az ország közepén, egyazon távolságra Győrtől és Szegedtől, Miskolctól és Szombathelytől. Pár óra alatt bárhonnan is kényelmesen megközelíthető, Pest a sztrádán csak egy ugrás. És a Szalki-sziget okos forgalomirányítással, egy kis előkészülettel dugótlanítva minden szempontból ideális helyszín – ha én rendezvényszervező cég lennék, kéthetente tolnék ide nagy, országos és/vagy nemzetközi merítéssel bíró megmozdulásokat, tematikus tábort, bármit, ahol sok ember kényelmesen összegyűlhet, és jól érezheti magát.
Szintén fontos tényező – ezt Gajda Ferenc főszervező is kiemelte a szombat esti nagykoncerten (konkrét terv nélkül ugyan, de megpendítve egyúttal a folytatás esélyét is), meg visszatérő motívum volt Mezei Zsolt alpolgármester köszöntőjében is –, hogy a CityRocks támogató közegre talált mifelénk. Jó hely vagyunk, na, mondjuk ki, bulira termett népséggel – akinek eddig kétségei voltak, a szombati és vasárnapi produkciók az összest eloszlathatták.
A formátum(ok) diadala
Nekem már a tavalyi megmozdulás is bejött, több száz résztvevő tolta a közismert rock-örökzöldeket, a mostani elképzeléssel sem volt semmi baj, mondhatni, újra a formátum dicsőségét igazolta az összes buli. Merthogy három is volt a pénteki bemelegítős-barátkozós alapozás, a szombat esti nagykoncert – ahol külön is említést érdemel a Móricz iskola diákjainak patent közreműködése, szép volt, jó volt, fiatalok, külön köszönet az időtökért, energiátokért, azért, hogy áldoztatok a nyaratokból erre a mutatványra! – után vasárnap kamionos felvonulás a városban, őrült jó hangulattal, teli torokból, a megállókban mini koncertekkel, lelkes, hálás közönséggel, derűsen, vidáman, mosolyogva, lazán.
És valahol itt van, ebben rejlik a CityRocks titka. Éppen beszéltük Végh Zoller telepes barátommal szombaton este: profi közegben, lelkes muzsikusokkal és mindenre kapható, vidám, derűs közönség előtt csendültek föl a műfaj nagy klasszikusai és dögös slágerei – és a nagyérdemű együtt, de pláne egy emberként üvöltötte, énekelte végig a teljes műsort az ország legnagyobb rockzenekarával. (Jó, én a Bikinit nem, de ennyi önfejűség talán belefér.)
Jó hely, befogadó közeg
Mindez együtt ugyanis: remek elegy. Amiben szépen megfér a Linkin Park és a Metallica, a Black Sabbath-örökzöld és Billy Idol, a Tankcsapda és az Ocho Macho, a Pink Floyd és a Fish! – a lényeg, hogy ismert, jól játszható és együtt énekelhető, a szó legszorosabb értelmében közösség- és közönségbarát dalok legyenek.
Nincs agyonbonyolítva, túlhabosítva és -cifrázva – azzal együtt persze, hogy a háttérben egy komoly, jelentős logisztika és szervezés dolgozott hónapokon át a megérdemelt sikerért. És nem véletlenül mondta Sintér Doktor vasárnap lelkesen, vidáman a DSTV kamerája előtt: óriási, hatalmas buli kerekedett.
Merthogy ez a lényeg: ahogy a Móricz kóristáinak, úgy Gajd Döme szegedi dobosnak, városunkból elszármazott, már a fővárosból legurult Rejtő Barnabás gitárosnak, a titkos Szeged-Budapest tengelyt erősítő Csapó Jenőnek (szintén gitár) vagy Kosztelnik "Costee" László dobosnak, meg minden színpadra lépő résztvevőnek komoly, nagy élmény volt ez a három nap.
A CityRocks jó helyet talált, vonzó és befogadó közeget – egyáltalán nem fogok csodálkozni, ha visszatér. Biztos lesznek máshol is nagy bulik, rock flashmobok, hiszen éppen erre lett kitalálva. De hogy a másik pillérként éppen nálunk debütált koncertprogramnak és Rock Truck akciónak itt a helye, sőt, itt van jó helyen, az meg már biztos.
Aki nem hiszi, annak is meséljenek a képek a tegnap délutáni nagy menetről!
