Nagyon komoly közösségi összefogással, s még nagyobb munkával építették fel új otthonukat a Hikari Dojo karatékái – mától már újra saját edzőtermükben készülhetnek a rájuk váró feladatokra.
Kép forrása: DO/Hikari Dojo
A dunaújvárosi Hikari Dojo karatékái 2021-ben ünnepelhették az egyesület fennállásának 30. évfordulóját, ám a komoly hagyományokkal bíró egyesület a 2022-es év végén rendkívül nehéz helyzetbe került.
Csodás átalakulás öt hónap alatt
Azt az edzőtermet, melyet már 31 esztendeje használtak, sajnos el kellett hagyniuk, amivel komoly veszélybe került a hazai is nemzetközi mezőnyben is rendkívül sikeres karatékák edzésmunkája. Mint azt Schneider László, a Hikari Dojo vezetője elmondta, rendkívül nehéz időszak volt ez számukra, de folytatni akarták a munkát, így elkezdtek új edzéshelyszínek után nézni, melyet az önkormányzat segítségével végül a Béke krt. 3. alatt található faházaknál találtak meg.
Az épület állapota ugyan finoman szólva is messze volt az ideálistól, ám óriási, tényleg országos méretű közösségi összefogással, illetve rengeteg munkával kicsivel több mint öt hónap alatt olyan állapotba hozták, aminek tényleg csodájára járhat mindenki. Az új bázishoz érve már kívül tiszta, rendezett környezet fogadja a látogatót, míg az épületet az erdőtől elválasztó falra Nagy Gergő, Joe Friday, valamint Kovács Valér varázsolt "Kis Japánt" a hikarisoknak.
Az igazi csoda azonban belül várja az érdeklődőket, hiszen a kis és nagy edzőterem, a vizes blokkok, öltözők is minden igényt kielégítenek, s az előtte-utána képeket megnézve, tényleg csak elképzelni tudjuk, mekkora munka kellett ahhoz, hogy már ma délutántól birtokba vehessék új otthonukat a Hikari Dojo karatékái.
Előnyt kovácsoltak a hátrányból is
Az előző hét végén azonban már a sajtó, valamint a nagyközönség számára is megnyitották az új edzőtermet, s pénteken kora délután városunk vezetése, Pintér Tamás polgármester, valamint Barta Endre humán alpolgármester is ellátogattak az edzőterembe, hogy megcsodálják, hova is jutottak el a hikarisok az elmúlt öt hónapban. Schneider László alapos házigazdának bizonyult, nagy büszkeséggel vezette végig új bázisukon a vendégeket – megismerkedhettünk felszereléseikkel, berendezéseikkel, s beszámolt arról az irdatlan munkáról is, amivel eljutottak idáig.
Kép forrása: DO/Hikari Dojo
A bejárást követően érthetően elégedetten osztotta meg velünk gondolatait Barta Endre alpolgármester is, aki szerint mostantól tényleg az egyesülethez méltó körülmények között készülhetnek a harcosok:
– Azt eddig is mindenki tudta, hogy a karate társadalom egy nagyon összetartó közösség, ez így van a városban is, s az elmúlt fél évben újra megmutatták, hogy miért. Amikor kiderült, hogy a Hikarinak el kell hagynia korábbi helyét, megkeresték az önkormányzatot, mi ezt az épületet tudtuk felajánlani. Érdemes megnézni az előtte-utána képeket, mert az a csoda, amit itt varázsoltak, tényleg elismerésre méltó. A termek, a mosdók remek állapotban vannak, s ugyanilyen fontos, hogy nemcsak belül szépült meg az épület, hanem a környezetre is nagyon odafigyeltek – ezt ezúttal is nagyon köszönjük nekik. Tudomásom szerint új fákat ültetnek még, lesz egy kis füvesítés, a falat nagyon szép graffiti díszíti, tényleg méltó helyen készülhetnek tovább a dunaújvárosi karatésok. A Hikari versenyzői most körülbelül ötvenfős létszámmal dolgoznak, de az itt elvégzett óriási munkának köszönhetően, ha jól tudom, már újabb húsz-harminc fő jelentkeztek hozzájuk, így lehet azt is mondani, hogy abból a hátrányból, amit a költözés okozott számukra, még előnyt is tudtak kovácsolni maguknak. A város és az önkormányzat nevében csak hálával tartozunk ezért. Jelen pillanatban egy ötéves szerződést kötöttünk, de már megkezdtük a tárgyalásokat azért, hogy ez még hosszabb ideig tartson – nagyon szép dolgot vittek itt véghez, s mi is azt szeretnénk, hogy ezt még hosszú évekig élvezhessék.
Mindenki segített
Fáradtan, de nagyon büszkén válaszolt kérdéseinkre a Hikari Dojo vezetője, Schneider László, valamint karatékája, az épület újjávarázsolásából óriási részt vállaló Juhász János is.
Schneider László: – A problémát az jelentette, hogy egy saját használatú edzőterem szűnt meg 31 év elteltével, s ezzel az edzéslehetőségünk került nagyon nagy veszélybe. Nagyon sok helyiséget néztünk meg a városban, hogy hol lehetne kialakítani egy önálló edzőtermet, s végül erre esett a választásunk, de iszonyú állapotban volt, így mikor először bejöttem az épületbe, azonnal ki is fordultam az ajtón, s végül Juhász János barátunk, karatékánk bátorító hívása kellett ahhoz, hogy mégis belevágjunk a munkába. Közel öt hónap telt el, nagyon sok nehézséggel kellett megküzdenünk, de mellette szerencsére tudtuk folytatni az edzéseket a Pannon Oktatási Központ tornatermében, jöttek az eredmények is. Hétvégenként folyamatosan dolgoztunk az épületen, illetve János vállalkozásának dolgozói, valamint rengeteg ismerős segített abban, hogy ideáig eljussunk. Nagyon sok támogatást kaptunk, rengetegen mellénk álltak, egy karetés sporttársam, Ruzsinszki Gyuri javasolta, hogy kezdeményezzünk adománygyűjtést, ami szerencsére nagyon bejött, mert egyetlen egyszer tettük fel közösségi portálra, s a városlakók mellett nemcsak a volt és jelenlegi karatésaink álltak mellénk, hanem az országból is rengeteg helyről kaptunk segítséget. Nagyon vártuk már, hogy elkészüljünk, óriási munka volt benne – és végre elkezdődnek az edzések végre az új edzőtermünkben, ahová természetesen minden érdeklődőt szeretettel várunk.
Végh Zoltán felvételei
Juhász János: – 1986 óta vagyok a Hikari Dojo tagja, s mikor kiderült, hogy a régi edzőtermünk bérleti szerződése megszűnik, akkor kezdtünk el új helyiséget keresni, miután Laci bácsi felkért, hogy segítsek neki ebben. Az önkormányzat segítségével találtuk végül ezt a helyet, s bár valóban nem volt ideális a helyzet, úgy gondoltam, vágjunk bele, mert mindent meg lehet valósítani. Az épület maga több éve állt üresen, eléggé lerombolt állapotban, fűtés, minden nélkül, a falak penészesek voltak, nem volt szigetelés, s mivel faszerkezetű épület, azt is meg kellett vizsgálnunk, egyáltalán érdemes-e felújítani. Miután felmértünk mindent, jött a szigetelés, hogy egyáltalán használható legyen, kialakítottuk a belteret, öltözőket, zuhanyzót, wc-ket, hogy egy tényleg komfortos épületet tudjunk létrehozni. Nem volt egyszerű, a szolgáltatókkal nehezen vergődtünk zöldágra, február közepén kaptuk meg az áramot, addig áram és víz nélkül, aggregátor segítségével újítottuk az épületet télen is – de elkészültünk, ami óriási büszkeség számunkra, s nagyon várjuk már, hogy újra saját teremben, az egyesülethez méltó körülmények között tarthassuk az edzéseket.
