A városlakók jólléte a cél
Elkészült a város költségvetése, ismerjük a keretszámokat, de mit is jelentenek ezek a gyakorlatban? Szabó Zsolt gazdasági alpolgármestert kérdeztük az előirányzatok mögötti tartalomról, és arról, van-e olyan kiadás, aminek visszafogásával többet lehetne a városra költeni. Interjú.
– Elkészült és elfogadták a költségvetést, az év negyede már el is telt. Mire megy el mostanában a legtöbb pénz?
– Jelenleg több pályázat kivitelezése is zajlik, de az ezekre kapott összegek külön kezelendők a költségvetésben, így inkább a városüzemeltetési és fejlesztési, valamint a szociális kiadásokat emelném ki. Éves szinten közel kétmilliárd forintot költünk ezekre a feladatokra, amelyek a városlakók kényelmét és jóllétét szolgálják.
– Ha városüzemeltetésre gondolunk, rögtön a fűnyírás és a kátyúzás jut eszünkbe, talán ebben a tavaszi időszakban a legtöbb komment ezekre is érkezik. Mik az idei tervek?
– Tavasztól őszig bizony vesszőparipánk a fűnyírás, ezért is döntöttünk úgy, hogy az erdészeti és parkfenntartási feladatokat átszervezzük – így ugyanannyi pénzből, ami idén közel félmilliárd forintot jelent, sokkal hatékonyabban tudunk dolgozni. Ami a kátyúzást illeti, az idei tél szó szerint mély nyomokat hagyott az utakon, így idén legalább 50 millió forintot fogunk erre a feladatra költeni a tavalyi 40 millió helyett. Ez körülbelül 1000-1200 hibahely megszüntetését, összesen 700-800 négyzetméternyi útburkolatot jelent. A városüzemeltetési és fejlesztési feladatokra idén kiemelt figyelmet fordítunk, kevés híján egy milliárd, azaz 1000 millió forintot költünk arra, hogy egy tiszta, rendezett, élhető és fejlődő városban élhessünk.
– Fontosak a külsőségek, amik fontosak, de mi a helyzet az emberekkel? Természetesen nem mindegy, milyen környezetben élnek, de az talán fontosabb, hogy hogyan...
– Ki merem jelenteni, hogy az önkormányzatunk jól reagált a kialakult gazdasági helyzetre. A korábbi évekhez képest megdupláztuk a szociális kiadásokat, megemeltük a lakhatási és az iskolakezdési támogatást, amivel a leginkább rászoruló időseket és nagycsaládosokat tudjuk támogatni, bevezettük a rezsitámogatást is. Mindemellett rengetek olyan civil szervezetet támogatunk közvetve és közvetlenül is, amelyek a dunaújvárosiak szellemi, fizikai, társadalmi jóllétéért tesznek – évente több mint 700 millió forintot költünk ezekre.
– Hogyan lehetne növelni ezeket az összegeket? Van olyan terület, ahova mehetne kevesebb is?
– Hihetetlenül ki vannak centizve a kiadások, amire nem muszáj, arra nem költünk, így elvenni én már nem vennék el sehonnan; spórolni pedig úgy tudunk a legjobban, ha hatékonyan költjük el a rendelkezésre álló forrásokat. Azt azonban érdemes megemlítenem, hogy idén több mint kétmilliárd forint szolidaritási adót fizetünk az államnak, január és februárban is nettó befizetői voltunk az államkasszának. Ha összeadjuk a fent felsorolt összegeket, láthatjuk, hogy közel azonos azzal, amit a szolidaritási adón keresztül más települések fejlesztésére költünk. Gondoljunk csak bele, hogy ha ennek az összegnek csak a felét itthon tudnánk elkölteni, mennyi mindent tudnánk még elvégezni – ráadásul mindezt úgy, hogy továbbra is kiemelkedően szolidárisak maradunk.
DMJV Önkormányzata
(Fotó: Végh Zoltán)
A rovat további hírei: Közélet
Ötven év a vasműben, közel huszonöt az önkormányzat közgyűlésében
2025. feb. 11.
Tóth Kálmán a 9-es választási körzet önkormányzati képviselője. Ő az, akinek a nevéhez különleges, vagy inkább nem hétköznapi számadatok is köthetők. Tóth Kálmán kis megszakítással 2002 óta, közel 25 éve önkormányzati képviselő, kereken 50 évet dolgozott a Dunai Vasműben. Talán kevesebben tudják róla, hogy Dunaújváros rekorder önkéntes véradója, már 156 alkalommal vállalta a „csapolást”.
Felújított padokkal a pihenni vágyókért
2025. feb. 11.
Az életközösségek szépítéséhez nem kell mindig hatalmas beruházás. A közterületeken lévő padok felújítását már tavaly megkezdték a szakemberek, idén pedig városszerte folytatják. Mezei Zsolt általános hatáskörű alpolgármester tájékoztatott a gondozási munkálatokról.
Negyed század a közösség szolgálatában
2025. feb. 11.
Mindenki ismeri és mindenkit ismer, töretlen lelkesedéssel intézi a lakók számára fontos ügyeket, elsimítja a konfliktusokat, ha kell, és mindig mindenki megtalálhatja, ha muszáj: 25 éve dolgozik a Dózsa Lakásfenntartó Szövetkezet lakói képviseletet ellátó küldöttjeként Grőb János.
225 millió forintra pályázik Dunaújváros
2025. feb. 10.
Sajtótájékoztató részeként számolt be arról Szabó Zsolt gazdasági és koordinációs alpolgármester, hogy Dunaújváros a városi intézményekkel közösen indul a DIMOP Plusz 2.1.1-24 pályázaton. Sikeres elbírálás esetén jelentős támogatásban részesülnének az intézményeink.
Közszolgaként tettek sokat a városért, a dunaújvárosiakért
2025. feb. 08.
Összeállításunkban hétről hétre felelevenítjük a 2019-2024-es önkormányzati ciklusban díjazottak névsorát, életútját – ezúttal a Dunaújváros Közszolgálatáért díjjal elismertek következnek.
Közmeghallgatást tartottak a Városházán
2025. feb. 07.
Megtartotta a minden év elején esedékes közmeghallgatását Dunaújváros önkormányzatának közgyűlése. Csütörtökön délután több városlakó is kíváncsi volt a tervezett fejlesztésekre és a költségvetésre – a városlakók a legtöbb felmerülő kérdésükre választ kaptak, az önkormányzat az itt élőkért szeretne tenni a továbbiakban is.
Tettekkel a fenntarthatóbb jövőért
2025. feb. 07.
A zöld jövőért tartottak konferenciát a napokban a Mondbach-kúriában. Dunaújvárosban olasz és spanyol partnerek cseréltek tapasztalatot arról, hogy a városokat hogyan lehet élhetőbbé tenni a lakosság számára. A Life SeedNEB projektje során zöld fejlesztések valósulhatnak meg városunkban is.