Nemcsak az építmény, de a beltér kincsei is számottevőek a pentelei templomban. Ezeket veszi sorra Kronászt Margit történész-muzeológus vendégposztja.
Miután megismertük a pentelei Szentháromság templom történetét, érdemes figyelmet szentelnünk az itt található képzőművészeti alkotásoknak, hiszen többek között Slezák László, Lohr Ferenc vagy Berán Lajos alkotásai is megtalálhatók az épületben.
Történelmi, művészeti kincsestár
Bár végső formáját 1864-re nyerte el a mezőváros római katolikus temploma, a bejárat mellett korábbi, 1851-ből származó alkotásokkal találkozunk. Ezek nem mások, mint a rajtuk olvasható felirat alapján, Molnár Ferentz által készített szentelvíztartó edények. A templom felszentelése csak a következő évtizedben történt meg. "1864. június 12-én Zalay Ferenc helybéli plébános által megáldott kereszt az egybegyűlt megszámlálhatatlan nép ujjongása közben húzatott fel a toronyra és Istennek ajánlva a tető felett helyére illesztetett." Korban a következő a karzat éke, a ma is működőképes orgona. Carl Hesse, bécsi orgonakészítő mester műve 1870-ben foglalta el helyét.
Időben bő ötven éves ugrás jön. A I. világháború végét követően újra fellendült a közösségi élet az ekkor már nagyközségként működő Dunapentelén és ennek köszönhetően gazdagodtak az egyházközség épületei is. Megrendelték a templom két harangját, melyeket Slezák László harangöntő mester készített el. A harangok alsó átmérője 77 cm és 53 cm. A felirat szerint "öntetett a dunapentelei hívek áldozatkészségéből, Nm. Dr. Prohászka Ottokár székesfehérvári püspök és Ligday Károly dunapentelei plébános idejében 1921. augusztus 31-én." Még ebben az évtizedben készültek el a templom falain látható freskók és román stílusú ornamentika, Lohr Ferenc festőművész munkájaként. Lohr a magyar templomfestészet jeles alakja, a források szerint 1927 és 1929 között dolgozhatott a templomi képeken.
A pusztítás után
A II. világháborúban elpusztultak az épület korábbi ablakai. Az 1940-es évek második felében helyi családok felajánlásainak köszönhetően kerültek be a ma is látható darabok. 1954-ben a Márai év tiszteletére márványból elkészült a keresztelőkút. Tartóoszlopán Mária mennybemenő alakja látható, tetején pedig Keresztelő Szent János és Jézus keresztelési jelenete. A háborúban tönkrement padok cseréjére az 1950-es évek második felében került sor. Szabó János pentelei asztalosmester készítette el az új ülőhelyeket, 1957-ben pedig elhelyezték az előtér kovácsoltvas térelválasztóit is.
Végül pedig az oltár mellett található Jézus Szíve szobrot említeném meg. A műalkotást Berán Lajos, szobrász, éremművész készítette, aki pentelei születésű felesége révén gyakorta megfordult a településen. A Jézus Szíve szobor mellett több alkotása is megtekinthető városunkban, például egykori nyaralóján a Madonna-tondó (1932.), domborműves emléktábla Pentelei Molnár János szülőházán (1940.), de több síremléket is készített. Egyik felesége szüleinek, a Dékány házaspárnak a kis temetőben található sírja, mely a fájdalmas Krisztust ábrázolja; egy másik alkotása pedig a Szávits-család síremléke a nagytemetőben (1920.).
Kronászt Margit
(Illusztráció: Intercisa Múzeum – Történeti Gyűjtemény)
