A "Rajta, Újváros!" Egyesület hagyományteremtő szándékkal indította útjára még tavasszal a Dunaújvárosi Estek elnevezésű programját, ahol neves közéleti személyiségek beszéltek, beszélnek hivatásukról, szakmájukról. A közelmúltban Bod Péter Ákos volt a vendég.
A sorozat vendégeit hallgatva olyan, mintha egy-egy tükröt tartanának nekünk, mégpedig a mai Magyarországról. Önkormányzatiság, energiaárak, színházi világ, világgazdasági helyzet. Fajsúlyos témák, amik mind-mind meghatározzák az életünket, életminőségünket.
Nem mindegy, hogy ki mondja!
A Dunaújvárosi Estek eddigi vendégei minden esetben egy picit engedtek a saját szemüvegükkel látni, láttatni a világot. Volt már polgármester, volt energetikai szakember, színész és színházi igazgató, most pedig egy közgazdász. Ráadásul jelesül egy olyan közgazdász, aki úgy beszél, hogy az is megérti, aki nem szakavatott a témában. Legutóbb Bod Péter Ákos közgazdász volt a Dunaújvárosi Estek vendége, aki Szabó Zsolt gazdasági és koordinációs alpolgármester köszöntője és rövid bevezetője után a világ és benne hazánk gazdasági helyzetéről beszélt. Adatokkal és grafikonokkal támasztotta alá azt, amit egyébként mi magunk is érzünk a boltban, a benzinkúton és a nyaralás tervezésekor is. Másfél óra elemző előadás után pedig jól eső érzéssel állt fel az ember, és azt mondta, hogy már értem, mi miért van, és miért annyi az annyi?
Persze keserédes a felfedezés élménye. Mert egyben lesújtó is. Ebben az országban annyian annyifélét beszélnek, nehéz kiigazodni az álláspontok között. Olyan jó lenne tudni az igazat, a valósat. Tényleg élharcosok vagyunk? Tényleg jól állunk? Harcolunk, de megvédjük, amink van, bármi áron is, még ha bele is pusztulunk. Az infláció valóban háborús hozadék? És tényleg Brüsszel tehet mindenről? Jelen esetben egy olyan közgazdász beszélt a gazdasági tendenciákról, akire, és akinek a véleményére érdemes odafigyelni. Bod Péter Ákos közgazdász, politikus, egyetemi tanár, az MTA doktora. Volt országgyűlési képviselő, korábban a Magyar Nemzeti Bank elnöke, egykori ipari és kereskedelmi miniszter, az EBRD korábbi igazgatótanácsi tagja, évekig képviselte régiónk gazdasági érdekeit.
Pici pont vagyunk Európa gazdaságában
Bod Péter Ákos előadását egy Európa térkép kivetítésével kezdte, rajta a tagállamok gazdasági mutatójával. Leginkább azért tette, hogy hogy értsük, lássuk a helyünket a világban. Németország az EU gazdaságának 25 százalékát jelenti, Franciaország 17 százalékot, Ausztria is 3 százalékot képvisel. Magyarország 1 százalékponton áll. Ez több mindent is jelent, többek között arra is magyarázatot adhat (nem feltétlenül) hogy az euró bevezetése aktuális-e egyáltalán.
A lényeg az, hogy az európai folyamatokat tekintve másodlagos helyen vagyunk. Félreértés ne essék, szeretjük a hazánkat, de ettől függetlenül, nem vagyunk az élen, sőt.
Az a fránya infláció
Még hogy nem vagyunk az élen? Dehogynem! Az infláció Magyarországon fölényesen a legmagasabb, egész pontosan háromszor akkora, mint az Európai Unióban. És ez mindenkit érint. Az utánunk következő inflációs nemzetek (lengyel, cseh, szlovák) sehol nem jegyeznek ekkora pénzromlást. A különbség köztünk és köztük 10 százalék. Bod Péter Ákos szerint ez egy ideig így is marad a jövőben.
Mert az év végére ugyan az elemzők 10 százalékpontnyi inflációt jósolnak, de a környezetünkben is ennyivel csökkenhet majd, így ők elérhetik a 2-3 százalékot. Az infláció azért is baj, mert ez egy jelzőrendszer, ami azt mutatja, hogy a gazdaságban valami nincs rendben.
Mi az irány?
Nehéz ezt megmondani. Mert tendenciák vannak, amiket sok minden befolyásol. Például a gazdaságpolitika. Az viszont baj, hogy Bod Péter Ákos ennek nem nagyon látni a kontúrjait Magyarországon, így még az elemzők sem tudják, hogy mi is jelenleg a gazdaságpolitika célja. A forintunk jelentősen veszített értékéből az euróhoz képest. A leértékelés pedig nem jó a fogyasztónak, nem jó a vagyonunknak, nem jó a bérből élőknek. Pedig, vagyunk jó néhányan.
A rendszerváltás idején azt gondoltuk, azt mondták nekünk, hogy kell 20-30 év és beérjük a Nyugatot. Sőt, Bod Péter Ákos szerint a 2008-ban megnyíló brüsszeli pénzcsapok nagyságrendileg kétszer annyi pénzt borítottak ránk, mint a második világháború utáni Marshall-terv, ami tulajdonképpen beindította a háború utáni Nyugat-Európát.
A közgazdász előadását összességében a jelenlegi kormányzati gazdaságpolitika korrekt kritikája és a jövőnk iránti aggódás jellemezte.
A Dunaújvárosi Estek ebben a hónapban is várja majd az érdeklődő hallgatóságot. A "Rajta, Újváros!" Egyesület nem kevésbé érdekes vendéget invitált Dunaújvárosba – június 29-én a következő meghívott ugyanis Ungváry Krisztián történész lesz.
(Fotó: Végh Zoltán)
