A fantasztikus hangulatban megrendezett versenyeken, parádés dunaújvárosi eredményeknek örülhettünk a berlini Speciális Olimpia Nyári Világjátékokon.
Mente Teréz, Salamonné Szabó Éva és Gulyás Noémi
Mint arról beszámoltunk, parádésan szerepeltek a dunaújvárosi "Mozdulj Diák" DSE versenyzői a Berlinben megrendezett Speciális Olimpia Nyári Világjátékokon, miután Gulyás Noémi négy aranyérmet és egy ezüstöt szerzett a tornászok versengésében, míg a görkorcsolyázó Mente Teréz egy arany-, egy ezüstéremmel, valamint egy negyedik hellyel zárta a viadalt.
Magyar napok Weidenben
A magyar küldöttség hétfőn reggel indult haza, majd a Magyar Sport Házában megtartott kedd délelőtti fogadást követően Dunaújváros felé vehették az irányt a "Mozdulj Diák" DSE sportolói, illetve vezetőedzőjük, Salamonné Szabó Éva, aki a Magyar Speciális Olimpia Szövetség torna szakágának vezetőjeként vett részt a berlini világjátékokon, s örömmel számolt be szerkesztőségünknek a mögöttük hagyott, rendkívül mozgalmas hetekről.
– Nagyon nehéz összeszedni még a gondolataimat, mert rengeteg élményben volt részünk az elmúlt napokban. Kezdjük azonban az elején, vonattal utaztunk el Münchenbe, innen egy bajor városba, Weidenbe vezetett az utunk, ahol a vendéglátó város program keretein belül fogadták a magyar küldöttséget, méghozzá óriási szeretettel. Megmutatták a várost, nagyon jó programokat szerveztek számunkra, együtt edzhettünk a helyi sportolókkal, majd egy látványos tűz show-val búcsúztatták el a küldöttségünket az utolsó napon. Sőt, miután az első napon készült rólunk egy csapatfotó, a búcsú napján mindenki kapott egy ezer darabos puzzle kirakót, amit ebből, az előbb említett csapatfotóból készítettek el, ez is nagyon szép gesztus volt házigazdáinktól.
Fotókiállításról a megnyitóra
A kellemes környezetben eltöltött napok után kezdődhetett meg a berlini speciális olimpia, s mint azt Salamonné Szabó Éva elmondta, már a megnyitó napja is szolgált számukra egy örömteli meglepetéssel.
– Weidenből mentünk át Berlinbe, jó öt órás út volt, s nagy izgalommal vártuk a megnyitót, mely előtt szintén volt egy érdekes programunk. Minden szakágból egy-egy versenyző és szakágvezető részt vehetett egy fotókiállítás megnyitóján, ahol két magyar fotósnak a speciális olimpiával kapcsolatos fényképeit állították ki. Ezen a kiállításon nagy örömünkre olyan képeket is találtunk, melyen a "Mozdulj Diák" DSE egykori görkorcsolyázója Szabó Lilla, valamint a mostani speciális olimpia egyik tornásza Holdosi Károly szerepelt. Nagyon jó volt őket látni. Ezt követte a megnyitó, mely fantasztikus hangulatú volt, s amelynek előkészítésében a Széchenyi gimnázium 19 önkéntes diákja és két pedagógusa is részt vett. Nagyon örültünk, amikor a hosszú várakozás során és a stadion felé vezető vonulás alatt találkozhattunk velük. Szintén megtisztelő, hogy most először a magyar köztársasági elnök ott volt velünk a megnyitó ünnepségen, sőt Novák Katalin együtt vonult be a magyar küldöttséggel a stadionba.
Remek eredmények, parádés hangulatban
A magyar tornászok alaposan kitettek magukért a viadalon, tizenkilenc éremmel járultak hozzá a magyar küldöttség kiváló eredményeihez, s mint azt a torna szakág vezetőjétől megtudtuk, felejthetetlen hangulatban mutathatták be gyakorlataikat versenyzőink.
– Nekünk tornászoknak, nem volt egyszerű a helyzetünk, mert előttünk a ritmikus sportgimnasztika versenyeit rendezték meg, s amíg azok tartottak, addig nem szerelték fel a tornaszereinket. Így június 19-én a dzsúdó-teremben tudtunk egy átmozgató edzést tartani, majd ezt követően csak 22-én, a pódiumedzésen ismerkedhettünk a verseny helyszínén a szerekkel. Másnap volt a divízionáló verseny, majd 24-én a döntő. Nagyon elégedett vagyok, mert mind a négy versenyzőnk – néhány apró hibától eltekintve - kihozta magából a maximumot. Ez az eredményen is látszik, hiszen összesen tizenkilenc éremmel zártuk a versenyt, ami nagyon nagy dolog.
Képek forrása: Salamonné Szabó Éva
A program egyébként nagyon feszes volt, a divízionáló verseny napján például tizenkét órát voltunk a csarnokban. Mindkét nap az egyes szintű fiú és lány tornászunk egyszerre versenyzett, így folyamatosan „rohangáltam” egyik szertől a másikig, hogy ott lehessek minden versenyzőm mellett a bemelegítésnél és a szólításnál is. Nagyon fáradtak voltunk mindkét nap végére, de az a hangulat, amiben a versenyeket rendezték, mindenért kárpótolt bennünket. Szólt a zene, a bírók mosolyogtak, tapsoltak, pacsiztak a versenyzőkkel, az önkéntesek rengeteget segítettek a vonulásoknál és a szerek pakolásánál, a hangosbemondó szórakoztatta a közönséget, mely hullámzott, s parádés hangulatot varázsolt a lelátóra. Öröm volt ilyen elfogadó és pozitív közegben versenyezni. Noémi például valósággal röpködött örömében, s mikor a döntőben a gerenda gyakorlatára 19.500 pontot kapott, ott bizony mindketten elérzékenyültünk.
Élete álma teljesült
A dunaújvárosi "Mozdulj Diák" DSE versenyzője, Mente Teréz egy arany-, és egy ezüstéremmel, valamint egy negyedik helyezéssel zárta a viadalt, ám mint azt megtudtuk, helyzetét egy eddig sohasem látott körülmény is nehezítette.
– Ami Teréz szereplését illeti, ő 21-én kezdett száz méteren a görkorcsolyázóknál, s délután volt a döntője, melyen a negyedik helyen végzett úgy, hogy most először együtt versenyeztek a fiúk és a lányok. Ilyen még soha nem fordult elő, nem is értettünk vele egyet, Teréz is el volt keseredve, mert a lányok között ezüstérmes lett volna a legerősebb divízióban. Már a verseny előtt nagyon izgult, hogy fiúkkal együtt kell versenyeznie, nagyon nehezen dolgozta fel ezt a helyzetet, de így is negyedik lett, amiért nagyon megdicsértem, hisz ez kiváló eredmény az említett körülmények között. 300 méteren azonban összejött neki az első hely, amivel élete álmát tudta megvalósítani. Teréznek ugyanis ez volt az utolsó versenye. Régóta vágyott arra, hogy aranyérmet szerezzen az olimpián, így természetesen mindketten nagyon boldogok vagyunk, hogy ez teljesülhetett.
Méltó lezárás
A rengeteg élményt, szép emléket hozó viadal "utolsó utáni" napja is remek pillanatokkal örvendeztette meg a magyar küldöttség tagjait.
– A versenyek végeztével a záróünnepséget a Brandenburgi kapunál rendezték meg. Nagyon szép helyszín volt, kellemes hangulatban zajlott, tényleg méltó lezárása volt az olimpiának. Hétfőn várt ránk egy nagyon hosszú vonatút hazafelé, Budapesten aludtunk, s kedden délelőtt a Magyar Sport Házában rendeztek fogadást küldöttségünknek. Nagyon jó érzés volt két hét távollét után újra találkozni a családtagjainkkal. Óriási szeretettel fogadtak és köszöntöttek bennünket, s elismerően szóltak rólunk sportvezetők, olimpiai bajnok sportolók, együttműködő partnerek. Két videóösszeállítás segítségével felelevenítették a két hét megható és felemelő pillanatait, majd a végén egy kis zenével és csapatfotózással zárult az esemény. Mindent összevetve, csodálatos heteken vagyunk túl, mely egy nagyon kemény felkészülési időszak méltó lezárása volt.
