Születésnapját ünnepelte Wünsch Lászlóné Tomcsányi Éva, a táncművészet egyik kiemelkedő alakja. A 92 éves mesternőt táncművész férje, Wünsch László társaságában a Bartók Kamaraszínház aulájában köszöntötték, méghozzá rendkívüli kezdeményezés bejelentésével!
A születésnapi ünnepségen elsőként Barta Endre alpolgármester köszöntötte az egybegyűlteket. Úgy fogalmazott: rengeteg dolog van, amire büszke lehet ez a város, és rengeteg olyan személy, aki miatt kihúzhatjuk magunkat:
– A Wünsch házaspár neve hallatán minden dunaújvárosi mellkasa dagadhat a büszkeségtől! Egy dologban biztos vagyok: nem szabad hátradőlnünk, nem elég emlékezni, hanem tovább kell vinnünk egy bizonyos zászlót, tovább kell vinnünk a kultúrának azon elemeit, amelyet mi kaptunk.
Szántó Péter önkormányzati képviselő köszöntő beszédében elmondta: nem lehetünk elég hálásak a táncpedagógus házaspárnak, akik megalapozták Dunaújváros tánckultúráját, egy teljes életet a táncművészetnek szentelve. Hozzátette: az ünnep helyszín választása sem véletlen, hiszen a Bartók Színház épületében kezdték táncos tevékenységüket. A 92 éves mesternő meghatódva, derűsen fogadta az ünneplő szavakat:
– Nagyon jólesik a szívemnek és Lacikámnak is, hogy idejöttetek, és türelmesen figyeltek ránk. Tanuljátok meg, hogy a táncnak az eszköze mi vagyunk, az emberek. Tulajdonképpen, ha dalolsz egyet, már tudsz táncolni. Mozogjatok sokat, és szeressetek mindenkit. Más örömére is mozdulatokkal adjatok hatást, hogy ő is viszonozza azt, hogy érezze, hogy szeretitek és szerettek vele együtt lenni.
A köszöntés szép szavaival kezdte gondolatait Martinkó Györgyné Mara, aki elmondta évekkel ezelőtt fogalmazódott meg benne egy tánc szobor állításának az ötlete:
– Őszinte imádattal fordulok feléd, drága Mesternő! Minden tanítványod nevében kívánok nagyon sok boldog napot, és minden napra apró élményeket. Találd meg ezeket magadnak, és minden napra legyen programod, ahogyan egyszer Te tanítottad. A tánc hozzátartozik a város kultúrájához és történelméhez, azt gondolom hiánypótló lesz ez az alkotás. Amióta ez a város létezik, jelen van és jelen lesz a tánc a jövőben is, és ennek a tánckultúrának megalapítói a jelenlévő legkiválóbb táncpedagógus házaspár, a Wünsch házaspár. Ez az alkotás a táncművészetet méltó módon szimbolizálja majd, városunk képét is növeli és nem utolsó sorban tisztelettel adóz a Wünsch házaspár munkássága előtt.
A szobrot Rohonczi István ROHO készíti majd, aki – "egy kicsit szakmázva" – elmondta: egy szobor létét mindig a hely határozza meg. Hozzátette: a tervek szerint az alkotás a Vasvári iskola melletti kis parkba kerül. Klasszikus szocreál környezet lévén úgy véli, tisztelni kell hagyományokat.
Az alkotás a tervek szerint a tánctanítás motívumát eleveníti majd meg, amelyről a szobrászművész vázlatokat is készített, és a résztvevők az aulában megtekinthették.
Szente Tünde újságíró, az ünnepség háziasszonya elmondta: bízik abban, hogy a szobor elkészítéséhez támogatókra találnak – a gyűjtés november 4-én kezdődik. Az eseményen felléptek a Violin művészeti iskola tanulói, valamint Suplicz Mihály és Suplicz Mimi, az ünnepség Gasparik Gábor színművész szavalatával és egy hatalmas torta felszelésével ért véget.
DMJV Önkormányzata
(Fotó: Végh Zoltán)
