Kodály nyomában – koncepció és gyakorlat
Az intézmény fennállásának 70. évfordulója alkalmából új sorozatot kezdünk a Móricz Zsigmond Általános Iskolával: a téma a zenei nevelés hatása életünkre. Elsőként Németh Irma tanár, zenepedagógus, énekes összegzését olvashatják! Vendégposzt.
Ének-zene tanárként büszke vagyok, hogy a Móricz Zsigmond Általános Iskolában taníthatok, ahol emelt szintű énekoktatás folyik.
Négy tényező – harmóniában
A Kodály-koncepció szerint tanítunk, melynek alapjai a következők: kiművelt fül, azaz hallás; kiművelt fej, azaz értelem; kiművelt szív, azaz érzelem; és a kiművelt kéz, azaz az aktív zenélés. Mind a négynek egymással harmóniában kell történnie ahhoz, hogy eredményre jussunk.
„Legyen a zene mindenkié” – Kodály 1952-ben papírra vetett, legendás szállóigéjét mindenki hallotta már. De hogyan is gondolta ezt a magyar zeneművészet (és zenepedagógia) óriása?
A legfontosabb: szerinte a zenei nevelést már óvodás korban kell kezdeni, majd folytatni az iskolában. Régebben zenét csak középiskolában tanítottak. Kodály, országos elismertsége tette lehetővé, hogy ez megváltozzon 1945-ben. Ettől kezdve vezették be, először csak 1-2 iskolában, majd 1948-tól minden általános iskolában az ének-zene oktatását. 1950-ben hozták létre az első ének-zene tagozatos iskolát, ami olyan jól működött, hogy 15 év múlva az ország iskoláinak csaknem fele ének-zene tagozatos volt! (Mára sajnos már nem ez a helyzet.)
A határtalanul hódító hungarikum
A Hungarikum Bizottság 2017-ben a magyar nemzeti értékekről és a hungarikumokról szóló törvény alapján hungarikummá nyilvánította a Kodály-módszer elnevezésű értéket. (Érdekes adalék, hogy a Móriczban alkalmazott Kodály-koncepció 2022-ben Dunaújváros települési értéktárát is gyarapította.) Kodály Zoltán koncepciója ugyanakkor határtalanul hódít: európai, tengerentúli, sőt, Japán iskolákban is eredményesen használják, felkerült az UNESCO Szellemi Kulturális Örökség Jó Megőrzési Gyakorlatok Jegyzékébe is.
A népdal: kincs
Kodály koncepciója a magyar népdalkincset használja, óvodás kortól egészen a zenei egyetemig, hogy gyermekeink megismerjék saját, zenei anyanyelvüket. Ezzel nemzeti öntudatuk is alakul, erősödik, mélyül.
A zenei koncepció szerint a legegyszerűbb hangszer az énekhang, ami mindenki számára elérhető, ezért a középpontban az aktívan éneklő és zenélő tanulók állnak. Az egyéni éneklést kiegészíti a kóruséneklés, ami a harmonikus csoportszellem kialakulásához vezet, éppen az átélt közös élményeken keresztül. Ezen kívül a közös éneklésnek, muzsikálásnak több más pozitív hatása is van: személyiségfejlesztő, fegyelmezettségre, együttműködésre is nevel. Örömforrásnak és stresszoldásnak is kiváló – még a lélekre is gyógyító hatással bír. (Ez utóbbival a zeneterápia foglalkozik, a későbbiekben sorozatunk keretében is szó esik róla.)
1970-ben hatásvizsgálat igazolta Kodály zenei koncepciójának eredményeit. A legfontosabb mutató az volt, hogy a zenét tanuló gyermekek átlageredménye is magasabb lett a zenét nem tanuló társaikénál. A vizsgálat azt is megállapította, hogy a zenei nevelés hozzájárul az agresszió csökkentéséhez – tapintatosságra, mások elfogadására és odafigyelésre is tanít.
Németh Irma
(Fotó: DO-archív)
A rovat további hírei: Kultúra
DSTV: ínycsiklandó tárlat az Intercisa Múzeumban
2024. nov. 17.
Az étkezés került az Intercisa Múzeum új időszaki kiállításának fősodrába, derül ki a DSTV összegzéséből. Az őskortól kezdve mutatják be, miként szereztek élelmet, főztek vagy sütöttek eleink – milyen eszközökkel és praktikákkal táplálták magukat és a közösséget. Hangkép.
Dunaújvárosi lapok az Arcanum archívumában
2024. nov. 16.
Új szolgáltatással bővítette kínálatát a József Attila Könyvtár: a várostörténet iránt érdeklődők ingyenesen elérhetik az intézményben Magyarország legnagyobb periodika adatbázisát – az Arcanum Digitális Tudománytárban a dunaújvárosi lapok tartalmai is fellelhetők.
Tárlat a varázslatos természet képeiből
2024. nov. 16.
A Szent Pantaleimon Általános Iskolában nyílt rendkívül színes tárlat. A kiállítás különlegessége, hogy a művész Takácsné Csór Marianna, az intézmény logopédusa. A Varázslatos természet című kiállítást december elejéig láthatják az iskola látogatói.
DSTV: nagyregény-bemutató az Utószó sorozatában
2024. nov. 16.
A beszámolót már olvashatták, most itt a DSTV összegzése: Darvasi László befejezetlen regényfolyama, a "Neandervölgyiek" bemutatójára várta az irodalom iránt érdeklődőket a Kortárs Művészeti Intézet (ICA-D) Utószó című sorozata. Hangkép.
Mélyenszántó dráma a Bartók bemutatóján
2024. nov. 14.
Világhírű író művét vitte színpadra a Bartók Kamaraszínház és Művészetek Háza. Hazánkban először láthatják a nézők a színpadi adaptációját Florian Zeller A fiú című novellájának, a produkciót Dicső Dániel rendezte.
Kihirdették az Év Természetfotósa 2024 pályázat díjazottjait
2024. nov. 14.
Kihirdették a Saubermacher - Az Év Természetfotósa 2024 pályázat díjazottjait.
Hiába mondtak mást, forradalom volt
2024. nov. 13.
A rendszerváltás előtt ’56-ról egyáltalán nem, vagy csak teljesen másképp lehetett beszélni, mint ahogyan azt ma már megtehetjük. Farkas Lajos történész szerint az akkori eseményeket úgy kell bemutatni, ahogy voltak.