Az önkormányzatnál is megkezdődött a 2024. évi költségvetés tervezése. Erről kérdeztük Szabó Zsolt gazdasági és koordinációs ügyekért felelős alpolgármestert. Interjú.
– Egy szeptemberi interjúnkban kérdeztük a város pénzügyeiről, gazdasági helyzetéről. Történtek-e azóta változások, amelyek esetleg befolyásolhatják a 2024. évi városi költségvetés tervezését?
– Abban az interjúban arról számoltam be, hogy milliárdos nagyságrendű iparűzési adót vontak el a várostól a különleges gazdasági övezet létrehozásával, és hogy perrel igyekszünk érvényt szerezni az igazunknak. Nos a Kúria nemrégiben – nyilván politikai indíttatásból – meghozott döntésével hatályon kívül helyezte a Dunaújváros számára kedvező másodfokú ítéletet, megfosztva ezzel a várost a neki járó nem csekély forrástól. Természetesen a Kúria döntése ellenére is minden jogi lehetőséget ki fogunk használni, hogy visszaszerezzük a Dunaújvárosnak jogosan járó pénzt. Ugyanígy bizonytalan az is, hogy a Dunaferr felszámolása miatt kieső iparűzési adó és építményadó milliárdos nagyságrendűre növekedett összege mikor folyhat majd be a város kasszájába, éppen ezért ezekkel a bevételekkel egyelőre nem tervezhetünk a jövő évi büdzsé összeállításakor. Ez természetesen nem okoz fennakadást a város működtetésében, fel vagyunk rá készülve, hogy mindezek ellenére is stabil pénzügyi háttérrel vágjunk neki a 2024-es évnek.
– Miként zajlik egyébként az önkormányzati költségvetés tervezése? Kik vesznek részt benne?
– A város költségvetésének összeállítása nem sokban különbözik egy nagyvállalati költségvetés tervezésétől, természetesen azzal a nem kis különbséggel, hogy itt minden költségvetési sor a dunaújvárosiakról, az itt lakókról szól. Ami a költségvetés tervezését illeti, először is megnézzük, hogy miként alakultak a folyó év bevételei és kiadásai, és milyen eltéréseket tapasztaltunk az elfogadott költségvetéshez képest. Ez a kiindulási alap, amit figyelembe kell vennünk. Ehhez valamennyi szervezeti egységtől és városi üzemeltetésű intézménytől beszerezzük a szükséges adatokat. Ezt követően felkérjük valamennyi szervezeti egység vezetőjét, hogy készítse el az adott területre vonatkozó költségvetési tervet. Ezeket összesítjük és így alakulnak ki a büdzsé első kontúrjai.
– Hogyan finomodik aztán tovább a pénzügyi terv?
– Nyilván vannak olyan stratégiai pontok, a város működtetése szempontjából prioritást élvező feladatok, intézmények, amelyeknél nem kérdés, hogy biztosítanunk kell a megfelelő forrást. Ezeket rögzítjük és a pénzügyi lehetőségeink függvényében ezek köré építjük fel az összes többi feladatot és azok finanszírozását. Ahogy eddig minden évben, a "Rajta, Újváros!" Egyesület városvezetése a jövő évi pénzügyi keretek tervezésekor is a város fejlődését, az itt élők szociális biztonságát és jólétét tartja szem előtt.
– Mennyiben befolyásolja a tervezést az európai összevetésben továbbra is kiemelkedően magas hazai infláció?
– Az infláció mértéke – a Fidesz kormányzat kiszámíthatatlan gazdaságpolitikája miatt – nehezen prognosztizálható, de természetesen a tervezésnél, különösen a bér jellegű kiadásainknál igyekszünk beépíteni az inflációkövetést, vagyis szociálisan érzékeny büdzsét tervezünk. És bár önkormányzati választások lesznek jövő júniusban, Dunaújvárosban bizonyosan nem készül úgynevezett választási költségvetés. Megfontoltan tervezzük város kiadásait továbbra is, hiszen azzal számolunk, hogy a majd elfogadandó büdzséből nekünk kell gazdálkodnunk a választásokat követően is. A forrásainkat pedig minden erőnkkel igyekszünk jövő évben is közvetlen EU-s pályázatokkal bővíteni, hogy fejleszthessük, szépíthessük a várost, és folytathassuk a megkezdett városépítő munkát.
DMJV Önkormányzata
(Fotó: Végh Zoltán)
