Bérrendezést sürgetnek a "váll-lap nélküli" állománynál is
Megélhetési problémát és munkahelyi feszültségeket is okoz a bérkorrekció elmaradása, hangsúlyozták a DO-nak a Független Rendőr Szakszervezet (FRSZ) képviselői dunaújvárosi konzultációjuk során.
Az alapprobléma egy mondatban összegezhető: országos viszonylatban eléri a 10 ezer főt azon rendvédelmi és rendőrségi munkavállalók létszáma, akik két éve is, idén is kimaradtak a belügyminisztériumi bérkorrekcióból. A megoldás már komplikáltabb – a Független Rendőr Szakszervezet (FRSZ) két vezetője is városunkban konzultált a közelmúltban a feszítő gondokról.
Erőpolitika helyett szakmai párbeszéd lenne kívánatos
Pongó Géza, az FRSZ főtitkára, valamint Dávid Tibor, az érdekképviselet főtitkár-helyettese Orgovány Zoltánnal, a szakszervezet dél-dunántúli és vármegyei elnökével egyeztetett a súlyos kérdésekről a napokban. Mint Pongó Géza kérdésünkre hangsúlyozta, egyértelműen a szakmai alapokon nyugvó, korrekt párbeszéd híveiként állnak ki az érintett munkavállalók mellett:
– Szervezetünk immár három és fél évtizede lát el a rendvédelmi és rendőrségi területen érdekvédelmi tevékenységet. Rendszeresen konzultálunk úgy a Belügyminisztérium, mint az ORFK szakmai vezetésével a munkavállalók érdekében, korrekt és hiteles szakmai párbeszédre törekszünk. Azt tudni kell, hogy a BM hazánk egyik legnagyobb munkáltatója – ezért is fájdalmas az utóbbi években tapasztalható fordulat; korábban is voltak viták, de mostanában a döntések, sőt, a gesztusok terén sem törekszik érdemi, kielégítő párbeszédre a munkáltató, sőt, mára eljutottunk odáig, hogy a gondok és problémák megismerésének szándéka is hiányzik a részükről. Márpedig álláspontunk szerint az erőpolitika, az átgondolatlan döntések helyett ezúttal is a szakmai alapokon nyugvó párbeszéd lehetne célravezető.
Feszítő gondok sora vezet a pályaelhagyásig
Dávid Tibor szerint a szférában dolgozók helyzete az elmúlt esztendőkben tarthatatlanná vált, a feszítő gondok a szakmai munka terén is lecsapódtak, a Covid-időszakban bevezetett leszerelési stopig évente 2000-2500 pályaelhagyó volt jellemző. A bérezés mellett a munkaterhek növekedése, a megbecsülés hiánya okán nemcsak a fiatalok mondtak búcsút vészes sebességgel és arányban a pályának, de a sok éves, esetenként több évtizedes szakmai tapasztalattal bíró "nagy öregek" köréből is sokan felálltak – márpedig az ő pótlásuk szinte lehetetlen. A főtitkárhelyettes érzékletes példával is szolgál:
– Elvárják a kollégáktól, hogy kifogástalan ruházatban dolgozzanak – ennek viszont nem biztosítják a fedezetét. Van egy juttatás, ruházati utánpótlási pénznek hívják, 15 éve ugyanakkora összeg. Másfél évtizede még lehetett belőle vásárolni – ma mire elég az a pénz?
Megoldást keresnek – ám egyelőre hiába
Mindezen gondot és bajt fejelte meg a bérkorrekció hiánya a munkavállalók nem elhanyagolható részénél: országos viszonylatban összesen több mint 10 ezer fő dolgozik ugyanis az úgynevezett rendvédelmi igazgatósági szolgálati jogviszony keretében – régen ők voltak a rendőrségen, tűzoltóságon, bv intézetekben foglalkoztatott közalkalmazottak, most az egyszerűség kedvéért "riaszos" állományt alkotják –, illetve munkavállalóként. Az ő esetükben a legnagyobb a gond, állítja Orgovány Zoltán:
– A bérfeszültség mellett komoly hangulati tényezőről is beszélhetünk, sokszor előfordul ugyanis, hogy egy irodában lényegében ugyanazt a munkát végzi egy váll-lapos és egy "riaszos" kolléga – immár mérhető különbségű bérért. Ez a városban és megyei szinten is jellemző, valószínűleg országos viszonylatban is ez a helyzet – márpedig ezzel a munkáltató megmérgezi a munkahelyi légkört, akarva-akaratlanul társadalmi csoportokat állít szembe.
Pongó Géza még egy elszomorító – immár országos – adattal is szolgál: a "riaszos" állomány negyedét, a munkavállalók háromnegyedét érintette a minimálbér és a garantált bérminimum legutóbbi emelése, miközben közülük rengetegen végeznek nagyon fontos, esetenként pótolhatatlan háttérmunkát.
A megoldást illetően Pongó Géza meglehetősen pesszimista: míg korábban rendszeresek voltak a Rendőrségi Érdekegyeztető Tanács (RÉT) és Belügyi Érdekegyeztető Tanács (BÉT) tanácskozásai, a BM az utóbbi időszakban érzékelhetően e téren is komoly féket rántott. A RÉT tavaly májusban ült össze utoljára, a BÉT ősszel – igaz, abban sem volt sok köszönet: akkor jelentették be ugyanis a szaktárca képviselői, hogy a kormányzat nem biztosít forrást a várt-remélt bérkorrekcióra. Márpedig ha nem történik érdemi lépés, az gyászos következményekkel járhat, tette hozzá Orgovány Zoltán – hamarosan megkezdődhet, idővel drámai méreteket ölthet az elvándorlás.
(Fotó: Végh Zoltán)
A rovat további hírei: Közélet
Máris kezdődik a Pentele híd sarucseréje
2025. már. 17.
Az M8 autópálya Dunavecse és Dunaújváros közötti szakaszán, az 1682 méter hosszú Duna feletti Pentele hídon előre tervezett karbantartási munka kezdődik, amely elengedhetetlen ahhoz, hogy továbbra is biztonságos legyen a közlekedés. Teljes hídzár is lesz, értesült a DO.
Nagy Ferenc 90 éves lett – sok boldogságot!
2025. már. 16.
Folytatódott a szépkorúak köszöntése: Nagy Ferenc családja körében ünnepelte a 90. születésnapját a napokban, de a Dunaferr SE örökös tagját az önkormányzat is köszöntötte a születésnapján, így hivatalosan is városunk ünnepelt polgára lett.
Közös főhajtás '48 hőseinek emléke előtt (galériával)
2025. már. 15.
Nagyszabású, a forradalom és szabadságharc hőseihez méltó ünnepség helyszíne volt a '48-as forradalmi emlékmű ma délelőtt. A katonai tiszteletadással, köszöntővel és műsorral körített ünnepség koszorúzással ért véget; sokan hajtottak főt a szabadságharc mártírjainak emléke előtt.
DSTV: a hősök emléke még mindig eleven
2025. már. 15.
Hőseinket nem szabad felednünk. Azokat, akik életüket nem féltve szálltak harcba a szabadságért, és akiknek ma is nagyon sokat köszönhetünk. Az 1848-49-es forradalom és szabadságharc ünnepe kapcsán beszélgetett a DSTV stábja Farkas Lajos múzeumigazgatóval.
Idén is mindenkit vár a város zöld szigete
2025. már. 14.
A Baracsi úti Arborétum városunk egyik ékszerdoboza. Mint ahogyan a város több területén, úgy ott is zajlanak a fejlesztések és szépítések, emellett komoly terveket is dédelgetnek. Nemrég újra megnyitotta kapuit a létesítmény a látogatók előtt – erről adott tájékoztatást Pintér Tamás polgármester és Orosz Csaba önkormányzati képviselő.
A következő öt év gazdasági programja
2025. már. 13.
A márciusi közgyűlésen kell elfogadni városunk következő öt éves gazdasági programját. A dokumentum részletes terveket tartalmaz a város életére és vannak olyan elemei is, amelyek csak állami segítséggel valósulhatók meg. Ez utóbbiról tartott sajtótájékoztatót Szabó Zsolt alpolgármester.
Minden nap tenni kell a zöldebb városért
2025. már. 13.
Nagy büszkeség, hogy a megyei jogú városok közül Dunaújvárosban van a legtöbb zöldterület. Annak érdekében, hogy ez így is maradjon, szakemberekre és sok munkára van szükség. A közelmúltban kezdték meg az idei faültetési akciót, erről tájékoztatott Mezei Zsolt alpolgármester és Mészáros László, a GESZ erdészeti és parkfenntartási vezetője.