Vízkereszt napján az évindító ünnepek településtörténeti vonatkozásait vesszük sorra – volt belőlük bőven, Pentele népe tudott is, szeretett is ünnepelni! Kronászt Margit történész-muzeológus vendégposztja.
A januári évkezdéshez, illetve vízkereszt ünnepéhez számos hagyomány és népszokás kötődik, amelyek jelen voltak Dunapentelén is. Tekintsük hát együtt át, hogy eleink hogyan köszöntötték az új évet!
Amilyen az első nap, olyan az év
Január 1. újév napja, melyet kiskarácsony néven ismert a néphagyomány. Ez a nap Krisztus körülmetélésének ünnepe. A családok minden tagja misére ment; az elöljárók a nagymisén, míg mindenki más a kismisén vettek részt. Délben ünnepi ebédet ettek, ennek fontos fogása volt a káposzta, de hájas süteményt szintúgy fogyasztottak. A naphoz kötődő szokások jelentős része abból a hitből alakult ki, miszerint amilyen az év első napja, az lesz jellemző az évre.
Dunapentelén újév napjának délutánján mindkét vendéglőben bált tartottak, ahol cigányzenekar muzsikált, és az egész falu hivatalos volt rá. Visszaemlékezésben olvashatjuk, hogy a bálon sem az urak, sem az iparosok nem jelentek meg – ki tudja, miért –, a többiek viszont kitűnően szórakoztak.
Kezdődhet a farsang!
A karácsonyi ünnepkör január 6-án, Vízkereszt napján ért véget – és elkezdődött a farsangi időszak. Ez az egyik legrégibb egyházi ünnep: a keleti egyház Jézus születéséről és az új év kezdetéről, míg a nyugati Jézus kereszteléséről és a napkeleti bölcsek látogatásáról emlékezik meg.
Jézus megkeresztelésének emlékére vizet szenteltek, mely Dunapentelén is szokás volt. A falusiak kisebb üvegekkel érkeztek a misére, hogy meríthessenek a "szentűttvízből", amit otthon az ajtó mellett található tartóba öntöttek a vallásgyakorló katolikusok. Amikor indultak otthonról, belemártották ujjukat és keresztet vetettek. A szentelt víznek kiemelt szerepe volt az életben. Széleskörű felhasználását mutatja, hogy beszentelték vele a házat, az állatokat, ittak belőle, de a kútba is öntöttek kicsit. Megszentelték vele a gyermekágyas asszony ágyát és került belőle az újszülöttek fürdető vízébe. Meghintették vele a mennyasszonyt és a vőlegényt az esküvő napján, de a haldoklókat és ravatalon fekvőket is.
Királyi menet – Pentelén is
A szokásokhoz tartozott az úgynevezett háromkirályjárás is. Általában vízkeresztkor jártak, de előfordult karácsonykor vagy újév és vízkereszt között is. Eredendően a bibliai háromkirályok látogatását felidéző alakoskodó felvonulás és dramatikus játék, ami az újkori népszokásokban már a vízkereszthez kapcsolódott. Egyetlen állandó szövegmotívuma a csillagének, de karácsonyi énekek is megjelenhettek ekkor.
Időjósló és termékenységvarázsló megfigyeléseket is tettek ezen a napon, de szokás volt a helyi pap látogatása és a ház megszentelése, aki az ezen a napon megszentelt krétával írta fel az ajtó fölé az ajtófélfára a napkeleti bölcsek nevének kezdőbetűit és aktuális évszámot az alábbi formában: 19 + G + M + B + 28. Ha nem hívták el a papot, előfordult, hogy családfő írta fel a kezdőbetűket és az évszámot.
Máig élő szokás, hogy a karácsonyfát ekkor szedjük le. Eredete a tetején lévő csillagdíszhez köthető, ami a háromkirályokat vezető betlehemi csillagot jelképezi.
Kronászt Margit
(Archív fotók: Intercisa Múzeum – helytörténeti gyűjtemény)
