Sikerrel debütált az Új Városok Nemzetközi Hálózatában a dunaújvárosi delegáció; a folyamat közvetlen előzménye, hogy a hollandiai székhelyű Nemzetközi Új Város Intézet (INTI), az új városokkal kapcsolatos kutatás és tudáscsere nemzetközi platformja 2023-ban bővítette európai hálózatát – ehhez csatlakozott uniós pályázat révén Dunaújváros.
A széleskörű, immár 12 ország részvételével zajló európai együttműködésben működnek közre a Kortárs Művészeti Intézet (ICA-D) szakemberei. Városunk képviseletében Zsinka Gabriella művészettörténész, az ICA-D művészeti igazgatója, valamint Gyöngyössy Csaba, az intézményt működtető Modern Művészetért Közalapítvány kuratóriumi elnöke vett részt az INTI workshopján Rotterdamban a közelmúltban.
Világháló – másképp
Mint Zsinka Gabriella kérdésünkre felelevenítette, az INTI 2009 óta világszerte szakértelmet és tudást halmoz fel, és hasonló eseményeket szervezett már Ázsiában, Afrikában, Latin-Amerikában és Európában – ötvözve a kutatást és a gyakorlatot:
– Az Új városok – új narratívák című program 14 új város, és összesen 18 európai partnerből álló konzorcium kezdeményezése. A hálózat célja, hogy eszmét és tapasztalatot cseréljen ezeknek a városoknak a lehetséges újraformálásáról és újragondolásáról. A résztvevők körében sok a közös vonás: többségüket az 1960-as és 1970-es években építették fel, többnyire ipari városokként vagy a nagy történelmi városok melletti szatellitvárosokként. Az eredeti ambíciók ellenére ezek az új városok mára számos problémával küzdenek: társadalmi és demográfiai gondokkal, esetenként rossz megítéléssel és (vélt) történelemhiánnyal, valamint a változó lakosság változó igényeivel.
Zsinka Gabriella hangsúlyozta: a program célja, hogy a városok megismerjék egymás kihívásait, és közösen dolgozzanak ki új ötleteket, megoldásokat és gyakorlatokat a település(ek) életképesebbé tétele érdekében.
Felelősséggel, együttműködve
A történetmesélés, a várostörténeti szálak és a hozzájuk kapcsolódó aktuális jelenségek és problémák vizsgálata volt a célja az INTI első szakmai találkozójának, amely az Új Városok Nemzetközi Intézete székhelyén, Rotterdamban zajlott. Simone Roots és Michelle Provoost vezető szakemberek mellett számos európai önkormányzati szereplő, valamint kultúraszervezők, építészek, művészettörténészek, oktatók vettek részt az igen intenzív és sokszínű, három napos műhelymunkában, elevenítette fel Gyöngyössy Csaba:
– Az új városokkal kooperációban folytatott szakmai munka lehetőséget teremt a városoknak és önkormányzatoknak arra, hogy eszmét cseréljenek az őket szimultán érintő jelenségekről, elmélyítsék és fokozzák együttműködésüket, dinamizálják kapcsolatrendszerüket – végső soron fenntartható hálózatokat alakítsanak ki, és felvázolják hosszú távú elképzeléseiket, legyen szó az egyes városok autonóm jövőbeli perspektíváiról vagy éppen Európán belüli szerepéről.
A kuratórium elnöke hangsúlyozta: a konzorciumban önkormányzatok, valamint nem kormányzati szervezetek, alulról szerveződő civil szervezetek és tudásintézmények képviselői, szakemberei vesznek részt – a rotterdami találkozó intenzív munkája során is egymás megismerése, a tapasztalatok és jó gyakorlatok cseréje volt a fő cél.
Mit hozhat a jövő?
A közcím kérdésére Zsinka Gabriella válaszolt: a konzorciumi szereplők hét rendezvényből álló sorozatot kívánnak szervezni 2024-ben és 2025-ben. Először is öt aktív műhelymunkát, úgynevezett hálózati laboratóriumot rendeznek öt különböző országban – ezek sorában volt az első a hollandiai műhely –, amelyek a társadalmilag leginkább releváns témákra összpontosítanak. A hatodik esemény egy online találkozó lesz, amelyen a workshopok értékelése, valamint a következő lépések meghatározása történik.
A laboratóriumok eredményeit és felismeréseit a hetedik, záró találkozón nyilvános szemináriummal, kiadvánnyal és egy kiállítással együtt mutatják be a szlovéniai Nova Goricában, amely 2025-ben Európa egyik kulturális fővárosa lesz.
A program eredményeiről természetesen hasábjainkon is beszámolunk majd!
(Címlap- és nyitókép: Végh Zoltán; belső oldali fotó: ICA-D)
