Újra itthon Czifra Bettina Lili

Hazatért a magyar sportolók első különítménye a párizsi olimpiáról vasárnap délután, s az érkezők között ott volt a DKSE kiválósága, Czifra Bettina Lili is, aki a 21. helyen fejezte be a női tornászok egyéni összetett döntőjét.

Látható fejlődés

A 17 esztendős, élete első olimpiáján szereplő dunaújvárosi tornászt és edzőjét, Trenka Jánost népes dunaújvárosi különítmény várta a repülőtéren, illetve a Pap Zoltán Tornacsarnokban is, ahol a helyi edzők, versenyzők és szüleik mellett Barta Endre alpolgármester is köszöntötte a DKSE kiválóságát.

Lili fogadói között volt Kovács Zsófia is, aki Párizsban, a pódiumedzésen szenvedett sérülést, így az utolsó pillanatban maradt le az olimpiáról, s bár a családias hangulatú fogadás eleje róla is szólt, a főszereplő mégis Lili és edzője volt, akik örömmel tartottak élménybeszámolót a mögöttük hagyott napokról.

Melyből megtudhattuk, hogy Lili számára hatalmas élményt jelentett az ötkarikás játékok, melynek át tudta élni hangulatát, ám amikor kellett, igenis oda tudott koncentrálni a versenyzésre, s ezt bizonyították a selejtezőben és az egyéni összetett fináléjában bemutatott gyakorlatai is. Trenka János elsősorban azt emelte ki, hogy Lili nagyon sokat fejlődött a mögötte hagyott időszakban, mindezt úgy, hogy sérülés miatt volt egy közel másfél hónapos kihagyása is, így pedig mér értékesebb az a pálya, amit bejárt az olimpiai kvóta megszerzése óta.

Semmivel nem összehasonlítható

Az élménybeszámolót követően természetesen kíváncsiak voltunk a főszereplők értékelésére, s arra is, mit jelent a város vezetésének Lili párizsi szereplése.

Czifra Bettina Lili:
– Ez egy teljesen más verseny volt, mint a többi, semelyikkel nem tudom összehasonlítani, viszont mégis ugyanazok az érzések voltak bennem, mint egy világbajnokságon, vagy egy Európa-bajnokságon. Mert, amikor belépek a csarnokba, a szerek ugyanazok, a feltételek is, csak ezt azért mégis egy olimpiának hívják, nem egy országos bajnokságnak és ezt is le kell tisztázni azért magában az embernek. A selejtező nagyon jól sikerült, ott voltam fejben, összeszedett voltam, a döntőben már egy kicsit nehézkesebb volt a dolog. Többen voltak, nagyobb volt a hangulat is, azt éreztem, hogy nyom össze a terem, mert tényleg annyian voltak és annyira szurkoltak mindenkinek, szóval ott egy kicsit vissza kellett rázni magam, de ebben Trenka János is segített. Az első szer általában a legnehezebb ilyenkor, mert még nincs versenyben az ember, szóval a gerenda nem volt könnyű, de utána sikerült szépen összeszedni magam. Ezek után természetesen szeretnék a 2028-as olimpiára is kikerülni, remélem már akkor csapattal is oda tudunk kerülni, ez óriási célunk és nagyon nagy eredmény lenne, ha elérnénk.

Végh Zoltán felvételei

Trenka János:
– Nem voltunk könnyű helyzetben Lili áprilisi sérülése miatt, főleg úgy, hogy körülbelül másfél hónapja tudtunk elkezdeni teljes értékűen dolgozni. Ennek a fényében nem is mondhatok mást, csak azt, hogy nagyszerű teljesítmény volt tőle az, hogy bejutott a huszonnégyes döntőbe. A tavalyi világbajnoksághoz képest másfél pontot sikerült javulnia úgy, hogy ugráson volt egy nyolc tizedes leépítés is, s ha azt most beleteszi, akkor minimum kétpontos fejlődést ért volna el a vb-hez képest, ám enélkül is igen nagyot sikerült előrébb lépnie.

Barta Endre:
– Több dologról is lehet beszélni a tornászok olimpiai szereplése kapcsán. Először is ott volt Zsófi sajnálatos sérülése, ami miatt nem vehetett végül részt az olimpián, s ez talán még nagyobb terhet rakott Lilire, hiszen így még inkább ő került a figyelem középpontjába. Viszont ez a plusz biztatás, amit kapott, nagyon jó helyre került, állta is a sarat, nagyon szépen szerepelt. Bekerült a döntőbe, túlszárnyalt mindazt, amit el lehetett képzelni, s már ez egy óriási eredmény volt, ráadásul a fináléban is nagyon szépen helyt állt, jelesre vizsgázott.