Hiába mondtak mást, forradalom volt
A rendszerváltás előtt ’56-ról egyáltalán nem, vagy csak teljesen másképp lehetett beszélni, mint ahogyan azt ma már megtehetjük. Farkas Lajos történész szerint az akkori eseményeket úgy kell bemutatni, ahogy voltak.
A történelmi események bármennyire is fájók, a múltunk részét képezik. Emlékezni kell rájuk és beszélni kell róluk.
Forradalom-ellenforradalom?
A rendszerváltás előtt voltak olyan események és témák, amelyekről egyszerűen nem lehetett beszélni, vagy épp teljesen más köntösben tálalta a hatalmi cenzúra. ’56 pontosan ilyen volt. Sokan emlékezhetnek rá, ha egyáltalán tanulták, akkor ellenforradalomként hivatkoztak az eseményekre. A témáról Farkas Lajos történésszel beszélgettünk az Intercisa Múzeumban.
A szakember a fiatalkorát Jugoszláviában töltötte, s a határátkeléskor is felmerült a kérdés: vajon Magyarországon forradalomnak hívják ’56-ot?
– Egy érdekes esemény volt, én 1990-ben többek között átléptem a határt, akkor szembesültem Pécsett, hogy már van ’56-ról könyv. A magyar vámos az rögtön ki is pécézte és akkor kérdeztem tőle, hogy akkor ez most micsoda, forradalom vagy ellenforradalom? Elkezdett mosolyogni és azt válaszolta, hogy most már októbertől hivatalosan nálunk is forradalom.
Csak a tények
’56-tal kapcsolatban az évek során nagyon sok megrázó részlet látott napvilágot – a szakember szerint azonban az eseményeket úgy kell bemutatni, ahogy történtek. Nem szabad kiszínezni a történéseket, illetve nem szabad hagyni, hogy az érzelmek elhomályosítsák a tényeket:
– A legegyszerűbb az, hogy ezt úgy kell bemutatni ahogy volt. Nem kell rátenni egy lapáttal se jobb, se baloldalról. Nem szabad érzelmeket belevinni. Meg kell szólaltatni azokat az embereket, akik még adott esetben élnek abból az időszakból, fellapozni a korabeli sajtót, akár a külföldi újságokat is. Persze a nyugati sajtó is felnagyította az eseményeket, de az igazság valahol mindig a kettő között van. Az akkori eseményeket felnőtteknek és a gyerekeknek is úgy kel tanítani, hogy elmondjuk és megmutatjuk, ami történt. Ahogy mondtam is: úgy kell bemutatni, ahogy volt.
A szocialista rendszer bár még sokáig velünk maradt, Farkas Lajos szerint volt eredménye a forradalomnak. Ha nem történik meg a felkelés, talán csak később omlott volna össze a rendszer – illetve ne felejtsük el azt sem, hogy lényeges különbség volt a Rákosi és a Kádár-rendszer közt.
(Fotók: Végh Zoltán & Terdik Péter)
A rovat további hírei: Kultúra
Újra lesz KönyvTér – idén már hetedszerre
2025. aug. 09.
Bár még van idő az eseményig, érdemes előre beírni a naptárba a kultúra összes barátjának: újra a Városháza tér ad otthont a József Attila Könyvtár nyárbúcsúztató seregszemléjének. A KönyvTér című forgatagba szeptember 6-án várják az érdeklődőket!
DSTV: hajkarika a hónap műtárgya
2025. aug. 09.
Apró, de annál becsesebb kincsek bemutatásával folytatódott az Intercisa Múzeum sorozata, derül ki a DSTV összegzéséből. A hónap műtárgya ezúttal az úgynevezett S-végű hajkarika lett – a leletanyag jellemzőiről Hodik Mónika történész-muzeológus beszélt. Hangkép.
DSTV: a forint a papírmúzeumban
2025. aug. 08.
A forint születésnapjáról esett már szó korábban is a DSTV összeállításában, ezúttal egy különleges kollekció került a fókuszba: Pelbárt Jenővel, a Magyar Papírmúzeum igazgatójával az intézményi gyűjtemény kapcsán foglalkoztak a pénznem alakulásával. Hangkép.
Készen áll a bemutatókra a Vasas csapata
2025. aug. 07.
Amint arról korábban már olvashattak hasábjainkon, a Dunaújvárosi Vasas Táncegyüttes komoly nemzetközi meghívásnak tesz eleget. Belgiumba utaznak, ahol a Westerlo-i Nemzetközi Folklórfesztiválon lépnek közönség elé.
DSTV: mesés karakterek
2025. aug. 07.
Az emberi fantázia határtalanságáról készített terjedelmes összeállítást a DSTV. A csodák birodalmában avatott szakember, Törökné Antal Mária gyermekkönyvtáros volt a kalauz – Marcsi néni arról is szót ejtett, milyen karakterek és milyen szereppel jelennek meg a mesékben. Hangkép.
Szélfestmények Dunaújvárosból – Velencéig
2025. aug. 06.
Különösebb csinnadratta nélkül, de annál fontosabb műtárgyakra hívja föl az intézmény mellett sétálók figyelmét a Kortárs Művészeti Intézet "kirakatkiállítása": Koronczi Endre két képét láthatják – az alkotások mintegy előhírnökei a Velencei Biennálé seregszemléjén szereplő műegyüttesnek.
Mesevarázs a Bartók színjátszótáborában
2025. aug. 05.
Feszített tempó és nagy-nagy lelkesedés, kreatív energiák és sok-sok ötlet – ugyan csak egy turnusban rendezték, de annál nagyobb sikert aratott a résztvevők körében a Bartók Kamaraszínház nyári színjátszótábora. És a végén, naná, a vastapsot érdemlő bemutató sem maradt el!